Kerepes Kistarcsához közeleső részén, külterületen, kínálunk megvásárlásra egy 655nm-es, szántó besorolású ingatlant. A telken egy kb. 16nm-es, két helyiségből álló, hőszigetelt faház található új tetőfedéssel, a padlás felől a födémen 10cm-es kőzetgyapot szigeteléssel. A ház felújítandó, két helyisége járólappal burkolt. A házhoz egy kb. 6nm-es, DNY-i fekvésű, fedett terasz kapcsolódik. A kertben termő gyümölcsfák vannak. Kertészkedésre is kiváló terület, mely a bő vízhozamú kútról akár egész nap öntözhető. Eladó építési telek Kerepes. Áram a házban, sőt, ipari áram is bekötésre került. Vezetékes víz, csatorna, gáz nincs a környéken sem! A ház fűtése és hűtése klímáról megoldható. Kábel TV (Digi), internet, vezetékes telefon beköthető az utcáról! A telek kb. 18 méter széles, viszonylag sík, körbekerített, dombon található. Megközelítése földúton lehetséges, a főútvonaltól kb. 3 km-re van. Közvilágítás az utcában és a hozzávezető úton sincs! Közelében erdő, lovarda, tanyák találhatóak. Szomszédjában nyaralónak és hobbikertnek használt ingatlanok is vannak.
Pest megye, Kerepes Ingatlan adatai Hivatkozási szám: 3436245 Irányár: 58 500 000 Ft Típus: telek Kategória: eladó Alapterület: 1 687 m 2 Fűtés: - Állapota: Szobák száma: Építés éve: Szintek száma: Telekterület: Kert mérete: Erkély mérete: Felszereltség: Parkolás: Kilátás: Egyéb extrák: Eladó Kerepesen a Panoráma lakópark közvetlen közelében egy belterületi építési telek. Adatok: - 1687 m2 - építési övezet: LKE-1 -családi ház, ikerház építhető - ingatlan beépíthetősége: 30% - az ingatlanra építhető ingatlan maximum párkánymagassága: 6m - 1/1 tulajdoni hányad, per és tehetmentes - csatorna és a víz a telken belül - villany a telek előtt ( szerződés megkötve és a díjak megfizetve) A telek föld úton egy mellék utcában közelíthető meg, aszfaltozott útról. A közlekedés kiváló, mind autóval, mid gyalogosan. Bevásárlási lehetőség, iskola, óvoda, post stb... mind a közelben. Amennyiben felkeltettem érdeklődését, Várom megtsztelő hívását! hirdetés
A szécsiszigeti Szent Kereszt-plébániatemplom a magyar-szlovén határszél egyik legszebb temploma, mely a Szombathelyi Egyházmegye támogatásával, EU-projekt keretében 2011 nyarán külsőleg megszépült. A kis zalai település plébániatemploma, a mellette álló egykori Szapáry-Andrássy kastély, a revitalizált régi malom egyre több látogatót vonz, akik egyúttal biciklire pattanva a környék természeti szépségeit is bejárják. Az értékes barokk templom és a mögötte levő kastély – ma turistaszállóként is üzemel –a hajdani nyugat-dunántúli Szapáry grófi családnak köszönhető, akik az épületegyüttest 1750-60 között felépítették. A település a Szombathelyi Püspökség megalapításáig a Zágrábi Püspökséghez, azon belül a Bekcsényi Főesperességhez (ma Becsehely) tartozott. A kalandos múltú templomról és településről ez eddig sajnos semmiféle monográfia nem készült, pedig jelentős művészeti-történelmi értékekkel rendelkezik. Az egytornyú, lantablakos, tipikus dunántúli barokk templomba belépve a sok szép szobor, a freskók már gyerekkoromban lenyűgöztek, amikor a környékben nyaralva felfedeztem magamnak a határszéli táj szépségeit.
Az egyházközség költségén épült fel a templom, amelynek méretei az akkori egyutcás településhez igazodtak. Csíkszereda városának, Csíkszék vásáros helyének megfelelt akkor ez a templom. Az 1784-ben a Szent Kereszt felmagasztalásának emlékére felszentelt templomot egészében gyűrű, védőfal vette körül. A templom keletkezéséről és állapotáról tájékoztat az 1866-ban írt "Descriptio Parochialis", melynek csak egy töredéke élte túl az 1916-os tűzvészt, amelyben leégett a parókia és vele együtt a levéltár is. A 18. század második felében már katolikus anyaegyház volt. A 20. század elején a város lakossága kevés kivétellel római katolikus vallású volt, ekkor még csak katolikus temploma és egyháza volt. 1910-ben a parókiához 5060 lélek tartozott. A 19. század végén, amikor a vármegye székhelye lett Csíkszereda, gyorsabb fejlődésnek indult, a templom a növekedő város igényeit már nem tudta ellátni. A város fejlődésének köszönhetően a 20. század elején már új templom tervét készítették el, sőt az építéshez szükséges anyagi alapot 1914-re össze is adták.
Történet Budakalászon az első templom 1824-26 között épült, Szent Kereszt felmagasztalása titulussal. 1845-ben alakul önálló egyházközséggé és 1846-tól van saját anyakönyvezése. A XIX. század végén dunai áradás következtében a régi templom és plébánia épülete megrongálódott, életveszélyessé vált. Ezért új épületek emelése vált szükségessé. A század elején a régi templom mellett, azonos titulussal új templom épül. 1907. szeptember 15-én, az akkori székesfehérvári megyéspüspök, Dr. Prohászka Ottokár szentelte fel a templomot. A templom építésére a püspök úr Robl János volt budakeszi káplánt kérte fel. A templomszentelés alkalmával nevezték ki Robl Jánost az egyházközség plébánosává. szeptember 8-án vasúton megérkezik a templom 4 db harangja és a templom berendezése is ekkor készült el. 1908-ban elkészült a templom orgonája, mely azóta is működik. A régi templomot 1909-ben bontják el, a kôanyagot a templomkert bekerítésére használták fel, amely ma is áll. 1911-ben készült el a lourdes-i barlang a hívek épülésére.
Másik ritkaság a szécsiszigeti főoltár mögötti purgatóriumjelenet, mely a meghalt lelkek kétségbeesett igyekezetét mutatja, amint Istenhez szeretnének feljutni a tisztítótűzből. Philipp Jakob Straub akkor gráci udvari szobrász volt, s valószínűleg Stájerországban ismerte meg Szapáry grófot, akinek Grácban háza volt. A muraszombati, szécsiszigeti és szapári Szapáry grófi család 13 tagjának sorsa kapcsolódott a történelem folyamán szorosan Stájerországhoz. A szécsiszigeti uradalomból a 18. században rendszeresen vittek Grácba gabonát és bort is eladni. A szobrász két másik híres alkotása Szent Rókus és Sebestyén 1757-ben faragott szobra, a közeli egervári templomból a budapesti Magyar Nemzeti Galériába került. Noha Straub művészete Magyarországon kevésbé ismert, számos szobra található Stájerország különböző templomaiban, Grácban és kisebb településeken egyaránt. Egy a közös bennük: mindenütt kiváló minőségű, kifejező erejű szobrokat találunk, melyeket ma is megcsodálhatunk. A freskók a kevésbé ismert bécsi festő, Johann Pöckel (Pöckl) munkái 1763- ból, akinek a neve az egyik freskón látható is.