A vérig sértett Apafi támogatását ajánlotta Lipótnak. A tör. megtagadta a segítséget, a ~ résztvevői 1670: mégis elindították a fegyveres fölkelést. Zrinyi és Frangepán Csáktornyán, Rákóczi az é-i vm-kben jelent meg katonáival. Sikertelenségek miatt Zrinyi és Frangepán megadta magát, Rákóczi letette a fegyvert. A kir. Lőcsén nyomozó biz-ot állított föl, a ~ fő résztvevőit Bécsben bíróság elé állították: Frangepánt, Zrinyit és Nádasdyt minden méltóságuktól, vagyonuktól megfosztották és lefejezték. A többiek fölött a pozsonyi törvényszék ítélkezett: 2 személyt kivégeztek, közel 300-at jószágvesztésre ítéltek, 230 vádlott váltságdíjjal szabadult, I. Rákóczi Ferenc pl. 400. Wesselényi-féle összeesküvés - Lexikon ::. 000 ft-ért kapott kegyelmet, mely többszöröse volt Erdély tör-nek fizetett évi adójának. ** Pauler Gyula: Wesselényi Ferencz nádor és társainak összeesküvése 1664–1671. 1–2. köt. Bp., 1876.
Boldogkő szabálytalan alakú vára sok érdekességgel várja a látogatókat, mint az ezer katonából álló ólomkatona-kiállítás, egy középkori kohó, amelyben bronzot állítottak elő, illetve több kisebb tematikus, mint például zászló-és helytörténeti kiállítás. Az alsó és felső várból álló épületben egy száraz-malom is helyet kapott, amivel azt szemléltetik, hogyan zajlott régen a gabonatermékek őrlése. Ezeket ugyanis a vár mélyén vermelték el öt és fél méter mélyen, míg a vizet egy 26 méter mély ciszternában tárolták, ami egyben a falu kútjaként is funkcionált. A vár legrégebbi része az ötemeletes öreg torony, míg a legimpozánsabb az Oroszlánszikla. Wesselényi féle összeesküvés. Ez utóbbi egy őrbődé a várfal végén, ahonnan szenzációs kilátás nyílik mind a várra, mind pedig az Aranyos-völgyre. Boldogkőváralján járva ne hagyjuk ki a vár pincéjében található borozót sem, amely Balassi Bálint emlékét őrzi. Híres költőnk ugyanis gyakran vendégeskedett Boldogkőn, itt írta a Borivóknak való című versét is. Sárospatak Hazánk egyik leghíresebb és a késő reneszánsz építészet remeke a sárospataki Rákóczi-vár.
II. András révén királyi vár lett, majd később hűségbirtok, amit az Anjouk, később pedig a Luxemburgiak adtak ajándékként a Zemplénben élő, lojális birtokos családoknak. Leghíresebb tulajdonosa a Perényi család volt, akik 1389-ben kapták meg Füzér várát és egészen 1567-ig uralták azt. Érdekes módon a vár sosem volt a család székhelye, inkább reprezentációs célokat szolgált. A Perényiek az erődítményt folyamatosan bővítették, először gótikus, majd később reneszánsz stílusban és falai között "tárolták" az értékes ingóságaikat. Ám nemcsak a Perényiek, hanem az ország kincsestára is volt Füzér vára. Wesselényi-féle összeesküvés, | A Pallas nagy lexikona | Reference Library. A Mohácsi-csata után itt őrizték egy ideig a Szent Koronát, aminek helyét a mai napig láthatjuk a kiállítóteremben, de Báthory Gábor erdélyi fejedelem híres arcképe is a vár falán lógott egy darabig. Ma a vulkanikus kúpon álló vár a Zempléni-hegység leglátványosabb és legszebb erődítménye, és Magyarország 7 természeti csodájának egyike. Hófehér falai már messziről világítanak a falu felé közeledve, ám bejáratát csak egy 170 méteres kaptatóval lehet elérni gyalogosan.
Wesselényi-féle összeesküvés. Az elégületlenség napról-napra fokozódott. Miután a tizenhárom vármegyének 1666. április 19-én Zemplén városában tartott gyülése sem ért el semmit panaszaival, a nemesek Kassára gyülést hivtak egybe; ennek megtartását azonban úgy gróf Csáky Ferencz, mint Rothal megtiltotta. Az elégületlenek a tilalom daczára összegyültek s elhatározták, hogy szervezik a fölkelést. * Wesselényi-féle összeesküvés (Magyar történelem) - Meghatározás - Lexikon és Enciklopédia. A kormánynak azonban tudomására jutott a Magyarországon készülő fölkelés; miután a mozgalom élén álló Wesselényit, Nádasdy Ferenczet, Zrinyi Pétert, Frangepán Kristófót, Rákóczy Ferenczet az összeesküvésbe belevont Tattenbach stájerországi kormányzó komornyikja elárulta. Rákózcy elhamarkodott tette, hogy Sáros-Patakon letartóztatta Stahremberg-Rüdger Ernőt s Kolonics nevü zászlótartóját és Regécz várába küldte őket, hol a magyar elégületlenek embere Bónis Ferencz volt akkor a kapitány, csak sulyosbította helyzetüket. Ez elhamarkodott lépést Zrinyi Péter sietett jóvátenni; felszólitván Rákóczy Ferenczet, hogy bocsássa szabadon az elfogottakat, a kiknek letartóztatását úgy igyekezett magyarázni Bécsben, hogy személyük biztonságáért helyezték őket őrizet alá.
1666. december 19. Szerző: Tarján M. Tamás "Látván azt, hogy Magyarországnak és a magyar nemzetnek ügye oly veszedelembe jutott légyen, hogy ha mi, kik az országnak első oszlopi vagyunk, valami szabados úton eleit nem veszszük, ezennel végső romlásra jut az ég alatt ilyen híres nemzetnek az ő sorsa. " (Részlet az összeesküvők Bécsben megfogalmazott okleveléből) 1666. december 19-én kötött írásos szövetséget a Wesselényi Ferenc-féle összeesküvés három legjelentősebb alakja, a nádor, valamint Zrínyi Péter horvát bán és Nádasdy Ferenc országbíró. A Bécsben megfogalmazott oklevélben a három arisztokrata I. Lipót (ur. 1657-1705) abszolutisztikus rendszerének letörését, az ország területének felszabadítását és a rendi állam maradéktalan helyreállítását tűzte ki célul, nagyszabású terveik megvalósítására azonban soha nem kerülhetett sor. Várad 1660. évi eleste mélyen megrázta a hazai közvéleményt, a magyar arisztokráciának pedig a következő esztendőkben még számos hasonló csalódást kellett megtapasztalnia: Lipót ugyanis, ígéretével ellentétben nem indított hadat a kulcsfontosságú erőd visszafoglalására, amikor pedig a Porta 1663-ban maga üzent háborút, megelégedett azzal, hogy Bécs városát és a birodalom területét biztonságban megőrizte.
Az ekkor még igencsak súlytalan összeesküvők első terve 1665-ben, Vitnyédy István tollából született meg, és gyakorlatilag pontosan illeszkedett a korszak diplomáciai
1983–86 között a Magyar Rádió szórakoztató osztályának szerkesztő-riportere volt. 1986 óta ismét a Televíziónál dolgozik. 1989–92 között a Magyar Újságírók Országos Szövetségének etikai bizottságának tagja, majd elnöke volt. 1993 áprilisától októberéig hírigazgató volt. 1995–98 között a délelőtti magazint készítő stúdió vezetője volt. 1998–99-ben a Magyar Televízió alelnöke, 1999-től főmunkatársa volt. Magánélete [ szerkesztés] 1981-ben házasságot kötött Monspart Saroltával. Két fia van; András (1971) és Botond (1981). Műsorai [ szerkesztés] Radar Fiatalok órája Mozdulj! Kezdőkör Pár-beszéd Ablak Hazanéző Létkérdések Aktuális Záróra Jelképeink (1982) Életem egy álom (1993) Forradalom a jog útján (1994) Akiből kizárta magát a párt (1994) Parancsolatlan tiszta szívvel (1996) Lángoló, tűzszínű (1997) Végjáték az Akadémia utcában (1997) Titkolt örökség (2008) Díjai [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Feledy Balázs - Bakos István - Vatera.hu. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283 További információk [ szerkesztés] Az öröm és büszkeség a két meghatározó érzés, ha az elmúlt évtizedekre gondolok – MTV Archívum [ halott link] Feledy Péter a -n (magyarul) Feledy Péter az Internet Movie Database oldalon (angolul) Nemzetközi katalógusok VIAF: 226150323960009972995 PIM: PIM118699
Rozoga vízimalomban él az öreg molnár a feleségével. Gyula régi ismerősük, náluk rakja le az eszközeit, ha végzett. Édesapja kezet rázott velük, bemutatta a fiát és egy demizson csengődi bort tett a fűrészbakra, aminek láttán megcsillantak a szemek. Rövid beszélgetés kezdődött a tavaszi fagyok következményeiről, aztán a felnőttek gondjaira bízta a fiát. – Gyere az ólak mögé! – hívta barátságosan Gyula bácsi. Tatai Lajos: Pákásztanyán – Felhő Café. A patak itt kiöblösödött, gátakkal visszafogták a folyását. A napsütésben szitakötők repkedtek, bele-bele csíptek a vízfelszínen úszó lárvákba, Gyula bácsi telemerítette a vödröt friss vízzel, és kézbe vette a sarokba támasztott mogyoróvesszőt. A fekete cérna végén tűzön meghajlított gombostű fityegett, fölötte fehér színű úszó libatollból. – Na, idenézz! – azzal elkapott egyet a disznóól deszkáin sütkérező legyek közül, és feltűzte a horogra. Amint bedobta a vízbe, a lúdtoll már el is tűnt a mélyben. Megrántotta a botot, és hopp, ficánkolva kiemelte a halacskát. – Dobd a vödörbe! – mutatta a fiúnak.
– Ezen nincs meg a csali, leette. – Utána süllő következett, később domolykó is akadt. A halak vergődtek a csónak fenekén, aztán lenyugodtak. A vadkacsák hápogva tértek ki előlük. Visszatérve a fűzfa törzsénél kötöttek ki, és fellódították a partra a teli vesszőkosarat. A fiú fát hasogatott, ágakat gyűjtött az esti tűzhöz, amíg Gyula bácsi tisztította a zsákmányt. Aztán elégedetten ereszkedett a rozzant karosszékbe, addigra már a fiú is mellette ült a tuskón. Ránézett, és mesélni kezdett. Payer András emlékére, akinek számtalan dalát vitték sikerre a legismertebb előadók - ATEMPO.sk | zenei-kulturális portál. – Sokan voltunk testvérek, alig jutott hús az asztalra, az erdőt jártuk gombáért, tojásért, a Linkón kosárral fogtuk a halakat. – Gyula ekkor maga elé révedt, visszagondolt a földosztásra. Hozzájött a Doberdóért járó néhány hold, így jobban élhettek, de végül az apja kulák lett, újra elvették az összeset, be kellett szolgáltatni, ami csak volt, így megint éheztek. – A Fő utcán tudod hol az obeliszk? – sóhajtotta. Na, annak a tetejéről én vertem le a vörös csillagot ötvenhatban. – Megigazította a sapkáját, azzal visszasüllyedt gondolatai közé.
Párizsi tartózkodásának hozadéka, hogy igazi avantgárd művésszé vált. 1932-ben tért haza és középiskolai tanárként művészeti szabadiskolát nyitott Pápán, aztán 1965-ben még "kiruccant" az Amerikai Egyesült Állomokba, illetve Kanadába tanulmányútra. A Pápai Református Gimnázium (az államosítás után Petőfi Sándor Gimnázium) tanáraként oktatta például Nagy Lászlót és Csoóri Sándort is. Egy eredeti dúc a vitrinbenForrás: Katona Tibor / Zalai Hírlap A BUÉK Tóthék című, kézzel átfestett képeslapokból álló linómetszet-sorozatát 1932 és 1980 között minden évben elkészítette. A sorozat kor- és családtörténeti metszet. A felnagyított metszeteket a tárlaton a kurátoroknál, valamint a Pápai Református Teológiai Akadémia tulajdonában lévő művekkel s személyes tárgyakkal egészítették ki. Feledy Balázs művészeti író szerint egészen unikális a Hagyományok Háza kiállítása és annak egerszegi másodbemutója, ami még kiegészült a városban fellelhető festményekkel is. Az utolsó linómetszet 1980-bólForrás: Katona Tibor / Zalai Hírlap – Bár néhány háborús év üdvözlő lapja kimaradt, eredeti dúcot, képeslap nagyságú linómetszeteket is találunk a vitrinekben.
– Így folytasd, míg visszajövök! Légyfogás, hajítás, libatoll, merülés – követte egyik mozdulat a másikat, és repült a hal a vödörbe. Csobbantak az evezők, és a szűkülő mederben evezni kezdtek fölfelé. A bokrok behajoltak, itt-ott az utat is elzárták előttük. Gyula bácsi magához húzott egy ruganyos ágat, felkötötte rá az első csalit. Arasznyi fadarabra rátekert néhány méter erős zsinórt, a végénél bicskával mélyedést vágott, ebbe beszorította a damilt, így nem oldódott le idő előtt. – Óvatosan horogra tűzte a halacskát, becsúsztatta a vízbe, és tovább lapátoltak a következő bokorig. Fél óra múlva – miután az utolsó csalit is kihelyezték – kiszálltak újra a malomnál. Most egy darabig várni kellett, volt idő körülnézni, falatozni, beszélgetni. A kicsi szigeten a rókák elől jól elkerítve tyúkok káráltak, libák gágogtak közeledésükre. A ház előtt fehér, hosszú szakállal ült a molnár, felesége kendőbe burkolózva az ölébe tartott zsomporba kukoricát morzsolt. – Megterem itt, amire szükségünk van – szólt az ura, hónapokig nem megyünk a falu felé sem.
Számos színdarabhoz írt zenét, valamint a legkitűnőbb magyar jazz-rock zenészekkel kortárs mai magyar költők verseit is megzenésítette. 1991-től Zsámbékon élt, 2011. március 31-án hunyt el. Régi slágerei ma is sikert aratnak. Legnépszerűbb szerzeményeiből válogatunk: EZ, Fotó:
A Nemzeti Galériában több A. Tóth Sándor művet megnézhetünk, az egerszegi kiállítás segítségével azonban úgy ugorhatunk vissza az időben, hogy zanzásított képet kapunk Magyarország és a világ 1932 és 1980 közötti társadalmi, kulturális életéről. A BÚÉK Tóthék című tárlat a festő-bábművész felnagyított linómetszet képeslapjait mutatja be több festményével egyetemben. Igazi művészcsalád leszármazottja az 1904-ben Rimaszombaton született, s Európát, Észak-Amerikát megjárt A. Tóth Sándor. Érettségi után az elcsatolt Felvidékről szökött át Budapestre, majd felvételizett a Képzőművészeti Főiskolára. 1926-ban végzett, akkor rendezte első önálló tárlatát szülővárosában. Két évvel később nyugati tanulmányúton portrékat festett Angliában és Skóciában, majd hazaindulóban Párizsban meglátogatta unokanővérét, Blattnerné Sulyok Helént, aki Blattner Géza festő- és kísérletező bábművész felesége volt. A francia főváros három évig marasztalta, ez idő alatt ő lett az Arc-en-Ciel (Szivárvány) nevű kísérletező bábszínház tervezője, s 1929-ben részt vett a Nemzetközi Bábkongresszuson, 1937-ben pedig a társulattal a világkiállítás aranyérmét hozták el.