Diébédo Francis Kéré – Polgár Judit Sakkpalota

Sunday, 04-Aug-24 02:57:06 UTC

Az építész legtöbb munkája Afrikában – Beninben, Burkina Fasóban, Maliban, Kenyában, Mozamikban, Togóban és Szudánban – valósult meg, de dolgozott Dániában, Németországban, Olaszországban, Svájcban, Nagy-Britanniában, és az Egyesült Államokban is. "Bizonyos értelemben újra és újra visszatért a gyökereihez: merített európai építészeti tanulmányaiból, ötvözve azokat szülőföldjének hagyományaival, szükségleteivel és szokásaival" – szólt az építészről az alapítvány. Kéré a londoni Hyde Parkba tervezett pavilonja © NIKLAS HALLE'N / AFP Mint Diébédo Francis Kéré felidézte: "ott kezdtem, ahol születtem, ahol a népesség növekedése kulcskérdés, és ahol sürgősen szükség van infrastruktúrára. Tartoztam a népemnek, ezért fontos volt számomra, hogy helyben bőségesen elérhető anyagokat használjak, és olyan megközelítéssel építsek, amely kis mértékben terheli a környezetet. Így az épületeim megoldásorientáltak lettek. (... ) Felismertem, hogy ezek a megoldások térben és időben átemelhetők, mivel minden ember okozta válsághoz fenntartható gondolkodáson alapuló megoldásokra van szükség" – fogalmazott.

Közélet, hírek 2022. 03. 15. 16:00 Az építészet legmagasabb kitüntetésének, a Pritzker Építészeti Díjnak 2022-es díjazottja Diébédo Francis Kéré, Burkina Faso-i születésű építész, pedagógus, társadalmi aktivista, a 2004-es Aga Khan építészeti díj kitüntetettje és a 2017-es Serpentine Pavilion tervezője. Az "építészeti folyamatokon keresztül a közösségek felhatalmazásáért és átalakításáért" elismert Kéré az első fekete építész, aki megkapta ezt a díjat. Többnyire nehézségekkel terhelt területeken dolgozik, helyi anyagokat használ, és olyan kortárs létesítményeket épít, amelyek értéke meghaladja magát az építményt, egész közösségek jövőjét szolgálva és stabilizálva. Tom Pritzker, a Hyatt Alapítvány elnöke ma jelentette be, hogy Francis Kéré az 1979-ben alapított díj 51. nyertese, Anne Lacaton és Jean-Philippe Vassal utódja. "A szépségről, szerénységről, merészségről és találékonyságról tanúskodó épületekkel, valamint építészetének és gesztusainak integritásával Kéré méltóságteljesen fenntartja a díj küldetését" – olvasható a Pritzker Építészeti Díj hivatalos közleményében.

1995-ben kezdett építészetet tanulni a berlini műszaki egyetemen. Már 2001-ben, tanulmányai befejezése előtt, megkapta a nagyon felruházott Aga Khan építészeti díjat szülőfalujában egy iskola tervezéséért és építéséért. Tanulmányai befejezése után 2004-ben megalapította saját Kéré építészeti irodáját. Elsősorban társadalmi és ökológiai szempontból fenntartható építészeti projekteknek szenteli a fejlődő országokat, kezdve hazájával, Burkina Fasóval. Amellett, hogy a Aga Khan-díjat Architecture 2004 Kere megkapta a Global Award Fenntartható Építészet 2009-ben, a svájci Építészeti Díj bővítése az iskola Gando 2010-ben, a Marcus-díjat Architecture a University of Wisconsin Milwaukee 2011 és a Holcim globális aranydíjat egy gandói középiskola projektjéért. Kéré Christoph Schlingensief rendező elképzelései alapján az Afrika Operafalu építésze. 2012 májusában a Szövetségi Köztársaság volt szövetségi elnöke, Horst Köhler látogatta meg a projektet, amelynek védnöke. Kéré munkáit a Modern Művészetek Múzeumában, a Kis léptékű, nagy változás című kiállításon mutatták be, Andres Lepik gondozásában.

2/10 Gando Primary School, photo courtesy of Erik-Jan Owerkerk A Burkina Faso-i Gando-ban született és a németországi Berlinben élő Francis Kéré az építészet folyamatán keresztül közösségeket formál és alakít át. A társadalmi igazságosság és elkötelezettség iránti elkötelezettségén, valamint a helyi anyagok intelligens felhasználásán keresztül a természeti klímához való kapcsolódás és az arra való reagálás érdekében olyan perifériára szorult, korlátozásokkal és nehézségekkel terhelt országokban dolgozik, ahol az építészet és az infrastruktúra hiányzik. Kortárs iskolai intézményeket, egészségügyi létesítményeket, lakásokat, polgári épületeket és köztereket épít, gyakran olyan országokban, ahol az erőforrások törékenyek és a közösség létfontosságú, munkáinak kifejezőereje meghaladja az épület értékét. "Azt remélem, hogy megváltoztatom a paradigmát, arra ösztönzöm az embereket, hogy álmodjanak és kockázatot vállaljanak. Attól még, mert gazdag vagy, nem szabad pazarolnod az anyagot. Attól még, mert szegény vagy, törekedned kell arra, hogy minőséget teremts" – mondja Kéré.

E projekt sikere 120-ról 700-ra növelte az iskola diáklétszámát, és katalizáltorként hatott a tanári lakások (2004, Gando, Burkina Faso), egy bővítmény (2008, Gando, Burkina Faso) és egy könyvtár (2019, Gando, Burkina Faso) építését. A 2022-es zsűri közleménye ezt írja Kéréről: "Belülről tudja, hogy az építészet nem a tárgyról, hanem a célról szól; nem a termékről, hanem a folyamatról. Francis Kéré egész munkássága a helyben gyökerező materialitás erejét mutatja meg. A közösségek számára és közösségekkel együtt épített épületei közvetlenül e közösségekéi – készítésükben, anyagaikban, programjaikban és egyedi karakterükben. " Az általános és középiskolákban végzett munkájának eredménye számos intézmény létrehozását katalizálta, amelyek mindegyike a bioklimatikus környezet és a helyi sajátosságokra jellemző fenntarthatóság iránti érzékenységet mutatja, és sok generációra van hatással. A Startup Lions Campus (2021, Turkana, Kenya), egy információs és kommunikációs technológiai campus, helyi kőbánya kövét és egymásra épített tornyokat használ passzív hűtéshez, hogy minimalizálja a technológiai berendezések védelméhez szükséges légkondicionálást.

A leválasztott tető az afrikai épületeinek tetőzetére emlékeztet, de a pavilon belsejében az esővíz a szerkezet közepébe folyik, kiemelve a világszerte tapasztalható vízhiányt. A jelenleg építés alatt álló, közparkban álló Benini Nemzetgyűlés (Porto-Novo, Benini Köztársaság) a palaverfa ihlette. Míg a parlament belül ülésezik, a polgárok az épület tövében lévő hatalmas árnyék alatt is összegyűlhetnek. 10/10 Léo Doctors' Housing, photo courtesy of Francis Kéré Kéré számos épített műve Afrikában található, többek között a Benini Köztársaságban, Burkino Fasóban, Maliban, Togóban, Kenyában, Mozambikban, Togóban és Szudánban. Pavilonokat és installációkat készített Dániában, Németországban, Olaszországban, Svájcban, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban. Jelentős művei közé tartozik még a Xylem a Tippet Rise Művészeti Központban (2019, Montana, Egyesült Államok), a Léo Orvoslakás (2019, Léo, Burkina Faso), a Lycée Schorge Középiskola (2016, Koudougou, Burkina Faso), a Mali Nemzeti Park (2010, Bamako, Mali) és az Opera Village (I. fázis, 2010, Laongo, Burkina Faso).

Animációs film: A Polgár lányok / The Polgar Girls (2019) A B. Nagy Ervin által készített animációs sorozat e része Polgár Zsuzsa, Polgár Zsófi és Polgár Judit olimpiai bajnok sakk nagymesterekről szól. A történet: A 80-as évek sakkvilágbajnoka, Garry Kasparov szerint, a női játékosoknak gyakorlatilag nincs esélye bekerülni a férfiak közé. A pedagógus Polgár szülők lányaikat, Zsuzsát, Zsófit és Juditot egészen kicsi koruk óta arra nevelik, hogy profi sakkjátékosok legyenek. A három testvér otthon tanul, és egész nap sakkozik és pingpongozik. Sakkversenyekre járva beutazzák a világot, és sorra győzik le a felnőtteket. Hamarosan Judit Kasparovval kerül szembe a sakktáblánál… Kattints a képre! Polgár Zsuzsa: Aki elsőként szerezte meg a Triple Crownt született: 1969. Sakkpalota bejegyzései – Gyöngyösi Arany János Általános Iskola. április 19., Budapest Világbajnok a klasszikus sakkjátékban, rapidsakkban és villámsakkban is. Ezzel ő volt az első, aki elnyerte a Triple Crown (Idáig egyedül csak Magnus Carlsen tudta megszerezni rajta kívül. ) 5 olimpiai aranyérme van Az első nő, aki versenyen a férfiak között sakknagymesteri címet szerzett.

Sakkpalota Bejegyzései – Gyöngyösi Arany János Általános Iskola

Szépen, eredményesen Bővebben… 2021-09-17 A Gyöngyösi Tv Aktuális adása: A Heol cikke: A Heol cikk másolata: A Gyöngyösi Arany János Általános Iskola megyénkben elsőként Bővebben…

Sakkpalota – A Kreatív Gondolkodáshoz Vezető Út - Nemzeti.Net

A Sakkjátszótér program az egész nevelési évet lefedi, lépésről lépésre építve fel az iskola előtt álló gyermekek gondolkodását. Első lépésként szinte azonnal érzelmi kötődés alakul ki a gyermekekben a mesebábok (sakkfigurák) iránt, azonosulni tudnak a figurákkal, ezáltal motiválttá válnak. A szülők fül és szemtanúi ennek, akik gyakran a következő életképre érkeznek az óvodába: "Korán jöttél, Anya! Sakkpalota – a kreatív gondolkodáshoz vezető út - Nemzeti.net. " – hangzik a neheztelés köszönés helyett délutánonként, miközben a csoportban asztalon, szőnyegen, ahol csak lehet, mindenhol elmélyült sakkpartik folynak, a levegőben vágni lehet a koncentrációt. A Sakkjátszótér vicces kis figurái pillantok alatt fiunk új kedvenceivé váltak, megszerettetve magát a játékot, és egyben észrevétlenül becsempészve a mindennapjaiba az összetett feladatok elvégzésének vágyát, képességét. Biztos vagyok benne, hogy a programnak is nagy szerepe van abban, hogy fiunk figyelme hosszabban és egyszerre több irányba leköthető. " A következő linkre kattintva betekintést is lehet nyerni a program sokszínűségébe: A feladatok, a program folyamatos tevékenységre ösztönöz.
Az élménypedagógiai program az általános tantárgyakat hozza összefüggésbe a sakk alapszabályaival, amelyben a legfőbb hangsúlyt a játékon keresztüli oktatás kapja. A módszer célja, hogy a tanulóknak és a tanároknak is egyaránt élmény legyen az oktatás folyamata. A tavaszi képzést záró online workshopot május 25-én tartják meg, ahol alkalom nyílik Kárpát-medencei szintű tapasztalatcserére, illetve a képzésen felmerülő kérdések megválaszolására. Szabó Kata Kárpá