Fazakas Péter rendezésében már negyedik hete folyik az új magyar nagyjátékfilm, A játszma forgatása. A játszma a kilenc éve bemutatott A vizsga folytatása, amelyben az első rész ikonikus karaktereit játszó színészek – Kulka János, Nagy Zsolt, Hámori Gabriella és Scherer Péter – mind visszatérnek. Köbli Norbert forgatókönyvíró A vizsga négy főszereplőjére, Kulka Jánosra, Nagy Zsoltra, Hámori Gabriellára és Scherer Péterre írta a folytatást, rájuk szabta a szerepeket. Forgatják A játszmát – kultúra.hu. "Ha Kulka nemet mondott volna, nem csináljuk meg A játszmá t, meg sem írom a forgatókönyvet. De már az ötletre igent mondott, és nagy örömmel vetette bele magát az új közös kalandba. Kulka sztrókját beleírtam A játszma forgatókönyvébe: az általa játszott karakter, Markó Pál is sztrókot kap a film elején" – emelte ki Köbli Norbert forgatókönyvíró. Az új film története a hidegháborús hatvanas években játszódik, ahol is a kádári titkosszolgálat új, minden eddiginél fordulatosabb és veszélyesebb állambiztonsági játszmába kezd.
2010. november 27. 16:58 Mint Nagy Zsolt említette vele készültinterjúnkban, hamarosan főszerepet játszikA vizsgacímű filmben, amelyet Bergendy Péter, azÁllítsátok meg Terézanyut! alkotója rendez. A rendező elmondta nekünk, hogy egy "ávós film noir"-ra készül "amely ötvözi a 40-es évek amerikai krimijeinek hangulatát egy magyar kémsztorival". A film egyetlen nap történetét... 12:18 Ajánlataink
Kulka János és Staub Viktória A játszma forgatásán – Fotó: Intercom A mai magyar filmeknél elég ritka, hogy folytatása készüljön valaminek, ami nem vígjáték. Az Üvegtigris és a Valami Amerika egészen három részig ment el, a Zimmer Feri kettőig, de drámákból nem nagyon készült folytatás. Egészen eddig, a 2011-es kémdráma, A vizsga ugyanis bő tíz évvel később kapott egy második részt, A játszma ugyanazokkal a karakterekkel, ugyanazokkal a színészekkel folytatja az előző történetét. A játszma 1963-ban játszódik, főszereplője az állambiztonság tisztje, Jung András (Nagy Zsolt), aki boldogan él feleségével, Évával (Hámori Gabriella), amikor felbukkan a múltból egy lezáratlan ügy kapcsán a legendás kém, Markó Pál. A vizsga folytatása 7. Markót Kulka János alakítja, aki a filmben egy agyvérzés áldozatát alakítja, aki magához tér. A színésznek a való életben is agyvérzése volt, utána filmvásznon az X – A rendszerből törölve című filmben bukkant fel egy olyan szerepben, amiben nem szólalt meg. "Nagyon örültem a felkérésnek, és nagyon szívesen vállaltam a feladatot.
Idén azonban az Oscar-díjra nevező bizottságban Andy Vajna filmszakmai kormánybiztos felkérésére a Filmalap Filmszakmai Döntőbizottságának öt tagja (Divinyi Réka, Havas Ágnes, Kovács András Bálint, Miskolczi Péter, Andy Vajna), valamint Angelusz Iván producer, Gárdos Péter filmrendező, Koltai Lajos operatőr-filmrendező, és Lovas Balázs forgatókönyvíró foglal majd helyet. Andy Vajna Az Oscar-díj szabályzata szerint azok a magyar filmek verseengenek...
– nyilatkozta Köbli Norbert, akinek A játszma lesz a harmadik közös alkotása és egyben az első közös mozifilmje Fazakas Péterrel. A Nemzeti Filmintézet Filmszakmai Döntőbizottsága 883, 26 millió forint támogatást szavazott meg 43 napig forgó A játszmá ra. A film producere Lajos Tamás ( Örök tél, A berni követ), operatőre Nagy András ( Örök tél, Félvilág). Forrás:
Feliratkozom a hírlevélre
Az "aisz", "asz" stb. neveket, bár "a"-val írjuk, rövid "á" hanggal ejtjük, a "bb" kiejtése "bebé". A törzs- és módosított hangok fekvésének jelölése [ szerkesztés] A kétszeres rezgésszám-különbségű hangok neve azonos, de tényleges hangmagasságuk eltér. Kanadai Magyar Hírlap – A zene, az ember és az állatok. Ennek jelzésére a teljes hallható hangtartományt szintén kétszeres rezgésszám-különbségű kisebb tartományokra osztjuk, c hangtól c hangig, ezeket fekvéseknek (gyakran oktávoknak is) nevezzük. E tartományokat a legmagasabbtól a legmélyebbig az alábbiak szerint hívjuk, illetve a benne lévő törzshangokat jelezzük: ötvonalas: a''''' négyvonalas: a'''' háromvonalas: a''' kétvonalas: a'' egyvonalas: a' kis: a nagy: A kontra: A, szubkontra: A,, szubszubkontra: A,,, A kamarahang az egyvonalas a (a'). A kontra alatti és háromvonalas feletti fekvések használata ritka. Források [ szerkesztés] The New Grove Dictionary of Music and Musicians, Oxford University Press, 2004, ISBN 978-0195170672 Brockhaus Riemann zenei lexikon I–III. Szerk. Carl Dahlhaus, Hans Heinrich Eggebrecht.
Az egyetem új vezetősége azt hazudta róla, hogy a "proletárdiktatúra legexponáltabb képviselője". Ezt a hamis vádat az új kurzus éles és kíméletlen baloldal ellenessége, az egyetemi vetőség antiszemitizmusa – Révész zsidó származású volt -, és a szakmai féltékenység táplálta. Emigrációja – sok neves tudóssal együtt – formálisan önkéntes volt ugyan, ténylegesen azonban nem sok jóra számíthatott volna. 1920-ban végleg Hollandiában telepedett le, ahol Bartók Béla többször is meglátogatta őt. 1921-ben kinevezték az amszterdami Kísérleti Lélektani Intézet igazgatójának, és az évek során laboratóriumát Európa legnagyobb intézetévé fejlesztette. ♫Muzsika♫ - Zeneelmélet - Felhangsor. 1931-ben az egyetem professzorává nevezték ki. 1935-ben Acta Psychologica címmel alapította meg az első nemzetközi pszichológiai folyóiratot. A II. világháború után, 1947-ben, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjává választotta, s nem sokkal később az egyetem is meghívta őt az akkor már 30 éve betöltetlenül álló pszichológiai tanszék élére. Ez utóbbit idős korára való tekintettel utasította vissza, és Amszterdamban maradt.
E tulajdonságok nélkül adott valóságos hang nem meghatározható. ( Összhangzattani szempontból például a hangintenzitás és hangszín érdektelen, ezért ez esetben absztrakt hangokról beszélünk. ) A zenei hang másodlagos jellemzői: sűrűség, volumen, világosság, élesség stb. Ezek adott valóságos zenei hang meghatározásához nem feltétlenül szükségesek. Hangrendszer, hangkészlet, törzs- és módosított hangok Szerkesztés Bármely kétszeres rezgésszám-különbségű tartomány felosztásával, az osztások száma illetve az osztások közötti viszonyokat meghatározó szabályok alapján jön létre a hangrendszer. A nyugati kultúrkörben és a Föld számos más táján uralkodóvá vált, történelmileg a természetes felhangokból származtatható hangrendszer e tartományt hét kitüntetett hangmagasságú törzshangra osztja, melyeknek önálló elnevezése és zenei jelölése van. Zenei hangok frekvenciái teljes film. Közülük azonban csak az a elnevezésű hangok frekvenciája kanonizált (440, 880, stb. Hz - "concert pitch"); a többi törzshang frekvenciája a hangolás megválasztásától függ.
Noha dr. Révész Géza életének jelentős részét külföldön töltötte, a magyarságát sosem tagadta meg. "Akik engem ismernek – írta – igen jól tudják, hogy én soha nem szűntem meg hazám sorsa iránt érdeklődni, barátaimmal és volt tanítványaimmal az összeköttetést fenntartani (... )" Hosszú szünet után, 1990-től kezdve a nemzetközi tudományos világban is egyre többször hivatkoznak rá. Végül még egy fontos idézet tőle: "A tehetség korai felismerésének nincs addig semmi jelentősége, míg a tehetség védelme nem válik társadalmunk egyik céljává, míg a nemzet tehetségeseinek nem nyújtunk alkalmat szellemi és erkölcsi javaiknak kifejtésére és értékesítésére. Mi értelme lenne annak, hogy a talentumokat korán felismerjük, kiválasszuk és kiműveljük, ha aztán nem gondoskodunk arról, hogy olyan helyet foglalhassanak el, mely képességünknek legjobban megfelel? Hangmagasság – Wikipédia. Mit használ a nemzetnek, ha legértékesebb tagjait kiművelésük után a véletlennek, a sors szeszélyeinek tesszük ki, és törekvésüket a tehetségtelenek – többnyire sikeres – konkurenciájával szemben nem segítjük elő? "
Viszont azt szokták mondani (egyesek), hogy ha a tudomány is bebizonyítja, akkor már hihető… szóval akkor, hihető? De, mint mindenki tudja, amit lehet jóra használni, azt bizony lehet rosszra is… azért ne legyünk naívak kérem. Ez hosszú lesz, viszont érdemes végigolvasni:,, A modern társadalomban élők egyre kevésbé fogadják el az ő személyes megítélésük felett álló és attól független szabályok létezését. Persze ez nem fog azon változtatni, hogy ha figyelmen kívül hagyjuk a természet törvényeit, biztos mi húzzuk a rövidebbet. A zene mostanában már csak egy fogyasztási cikk, ömlesztik is ránk tonnaszám, szinte elmenekülni sem lehet előle. A baj mindössze annyi, hogy ezt is teletömik mindenféle "E" számokkal, térfogatnövelővel, állagjavítóval, adalékanyagokkal, hogy tetszetős legyen, és ezért azt gondoljuk róla, hogy jó zene még akkor is, ha teljesen üres, vagy ami még ennél is rosszabb, ha tele van a személyiségünket pusztító dolgokkal. Az ókori görögök számára a helyesen megkomponált zene, amelyben minden egyes hangnak önálló értéke és tartalma volt ezzel szemben nagyon komoly erkölcsi értékkel rendelkezett, mert képes volt arra, hogy a hallgató jellemét fejlessze.
Közel harmonikus Más hangszerek esetén az alapvetően harmonikus spektrumú rezgő közeg (amelynek a felhangjai közel esnek az alaphang egész többszöröseihez) viselkedését további tényezők befolyásolják. Ha a rezgő közeg bizonyos zavaró tényezők (perturbációk) hatására nem teljesen harmonikus oszcillálást végez, a jelenséget a fizikában anharmonikusnak nevezik. Az anharmonikus oszcillátorként leírható hangkeltő rendszerek hangspektruma zenei értelemben gyakran inharmonikus jellegű. A gitárhúrok elvont modellje például harmonikus hullámegyenlettel írható le, azonban a valós húrok jellemzőit figyelembe véve a hangszínkép némileg módosul. Ha a gitárhúr feszültsége kisebb, anyagmerevsége nagyobb, vagy vastagsága nagyobb, akkor a keltett hang inharmonicitása jelentősebb. [2] Mivel a legtöbb hangszer közel harmonikus, de nem tökéletesen harmonikus hangszínképű, a kívánt hangzás eléréséhez nem elég a hangszer alaphangjainak egymáshoz képesti skálába hangzása, hiszen egy hang felhangjai disszonánsan hathatnának más hangokkal a hangszeren.
Ez a hatás nem csak a zenei stílustól független, hanem még attól is, hogy milyen hangközrendszert építünk fel erre a frekvenciára. Ez a disszonancia pedig gyengít minket fizikailag és mentálisan is, aminek következtében könnyebben irányíthatóvá és kihasználhatóvá válunk. Ez megmagyarázhatja, hogy olyanok akiknek hatalom van a kezében és fizikailag valamint mentálisan is uralni akarnak minket, mint pl. a korábban említett Joseph Goebbels, miért mutatnak egyáltalán érdeklődést a hangolás kérdése iránt. Ha körülnézünk a világban, akkor azt is láthatjuk, hogy a népi hangszerek származási helyüktől függetlenül követik a fentebb említett természetes frekvenciákat. Egy Koreából származó furulya hangjainak frekvenciái például a következők voltak: 597. 2 Hz, 651. 6 Hz, 716. 8 Hz, 796. 4 Hz, 896 Hz, 1024 Hz, 1102. 4 Hz, 1194. 4 Hz. A furulya hatodik hangja egy "C" hang, amelyik a 256 Hz-es "C" hangnál két oktávval magasabb. Egy másik furulya alaphangja, amit Etiópiában vettek meg egy pásztorfiútól 512 Hz volt.