2021. október 11. 10:07 A mellrák elleni küzdelemre, valamint a szűrővizsgálat fontosságára hívták fel a figyelmet a résztvevők október 5-én a Magyar Rákellenes Liga Salgótarjáni Alapszervezete és a Nógrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztálya közös, figyelemfelkeltő rendezvényén. A salgótarjáni Balassi Bálint Megyei Könyvtártól a Fő térig vezetett figyelemfelkeltő sétát követően Feketéné dr. Zeke Ildikó megyei tisztifőorvos kiemelte: a mammográfiai szűrővizsgálatok a koronavírus-járvány alatt is végig elérhetőek voltak, és mindenkit arra biztatott, hogy a jövőben is éljenek a lehetőséggel. Bár az ilyen szűrésre csak a 45 év feletti nők kapnak behívót, az emlőrák fiatalabb korban is előfordulhat, különösen, ha volt vagy van a családban emlő- vagy petefészekrák – emelte ki a megyei tisztifőorvos. Éppen ezért a rendezvény fontos üzenete szól a 45 év alatti hölgyeknek is, már fiatalon is nagyon fontos a rendszeres önvizsgálat – tette hozzá. Feketéné dr. Zeke Ildikó felhívta a figyelmet arra is, hogy azok a nők, akiknél családi érintettség is van, a háziorvosukkal konzultálhatnak a megelőzés lehetőségeiről.
A motorosokat az egész országból a Liga alapszervezetei rózsaszín szalagokra írt támogató üzenetekkel bocsátják útra. Már 2017 óta szeptember utolsó szombatjára szervezett motoros felvonulással kezdik meg az októbert, a Mellrák elleni küzdelem hónapját. A rendezvény fővédnöke Prof. dr. Polgár Csaba, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója. Ha érdekelnek a kedvezményes egészségügyi ajánlataink, kattints ide, és görgess lefelé. Figyelmedbe ajánljuk! Figyelmedbe ajánljuk!
"A tagok jobban odafigyelnek az egészségük megőrzésére és a betegségek megelőzése érdekében gyakrabban járnak el szűrésre. Ennek egyik oka, hogy 20% adójóváírásban is részesülnek, ha egészségpénztáron keresztül fizetik ki a magán-szűrővizsgálat költségét, amely segítette a betegségek megelőzését. Ilyen megelőző szolgáltatásnak számít az emlőrák szűrés is" – mondta Dr. Váradi Péter, a PRÉMIUM Egészségpénztár igazgatótanácsának elnöke.
a kar fájdalma, fejfájás, gyengeség, hőemelkedés, - ezek a szervezet normális reakciói, az immunválasz kiépítésének jelei. (Aki semmiféle reakciót nem… Read More
Dacára annak, hogy a Ptk. § (1) bekezdése egyértelmű: "kötelem keletkezhet különösen… károkozásból, személyiségi… jog megsértéséből". És az előzőhöz hasonlóan nem ad érdemi magyarázatot, honnan veszi ezt, milyen joglogikai levezetés vezet e következtetéshez. Persze, mert semmilyen! A polgári jog egyértelmű alapelve, hogy a károkozás kötelmet hoz létre a felek között, s ettől kezdve helye van a deliktuális felelősség megállapításának. Ezt pedig − felperesi álláspont szerint − sem a Kúriának, sem az elsőfokú ítéletet hozó bíróságnak nincs joga kétségbe vonni, pláne így, hogy ennek nem adja adekvát magyarázatát. Másodfokú ítélet elleni fellebbezés polgári perben ii. Hiába mutogat tehát a Kúria és a Törvényszék másra, hiába próbálja átterhelni a felelősséget − nem bújhat ki a döntés kényszere alól. Csak az alkotmányellenességre nézve állíthatja bíró, hogy márpedig az "nem az ő asztala", azzal foglalkozzon csak az Alkotmánybíróság. A jogellenesség megítélése igenis a polgári bíróság kötelessége. Ha pedig ennek során előfeltételt támaszt (mint az elvi határozat, mondván: "az állított károkozást megvalósító jogszabály jogellenességének polgári perben való megállapíthatóságához szükséges előfeltételnek tekintette a jogszabályt megsemmisítő alkotmánybírósági határozatot…") − akkor az állampolgár bírósághoz fordulás iránti jogát korlátozza indokolatlanul.
Amikor – egy ilyen agyonpolitizált, napi és hosszútávú államérdeket érintő kérdésben, mint a jogalkotással okozott kárért való felelősség − a Kúria úgy dönt, hogy nem dönt, s kinyilatkoztatja, hogy helyette csak az Alkotmánybíróságnak van joga dönteni, akkor e mögött az a megfontolás húzódik, hogy pontosan tudja, miként fog dönteni az AB. I. Hiszen mi a lényege e polgári elvi határozatnak? Az és csak az, hogy a bíróságnak nincs joga dönteni a jogellenesség kérdésében, csak akkor, ha előbb az Alkotmánybíróság kimondja az adott jogszabály alkotmányellenességét. " … A kifogásolt jogszabály jogellenessége akkor állapítható meg, ha az Alaptörvénybe ütközik" − állít föl az elvi határozat és a támadott törvényszéki ítélet egy semmivel alá nem támasztott, semmivel meg nem magyarázott tételt. Amit aztán tényként kezd el kezelni, mintha triviális lenne. Csakhogy nem az! Fellebbezés a polgári perben. Akkor és csak akkor lenne igaz e tétel, ha jogellenesség és alkotmányellenesség azonos fogalmak lennének. De nem azok! Kulcskérdés tehát ez ügyben: miként viszonyul egymáshoz a jogellenesség és az alkotmányellenesség?
Figyelt kérdés Ha igen, utána mi a következő lépés? Gondolom, nincsen harmadfok.. Tavaly volt az elsőfokú ítélet, azt megfellebbezte az alperes, idén a másodfok, itt még várjuk az ítélet írásba adását. Ha az alperes ismét fellebbez, mi a következő lépés? Jó lenne, ha lezárulna, már 7 éve tart, és az összes idegem kivan. :) Köszönöm a válaszokat! 1/5 anonim válasza: 2014. ápr. 5. 12:52 Hasznos számodra ez a válasz? 2/5 anonim válasza: Fellebbezni nem. Felülvizsgálatot lehet kérni, a Kúria fogja elbírálni, utána pedig lehetőség van az új Abtv. alapján valódi alkotmányjogi panaszra, amelynek keretében az AB eldönti, hogy alaptörvény-ellenes-e az adott ítélet, vagy sem. Msodfokú ítélet elleni fellebbezés polgári perben . 2014. 15:49 Hasznos számodra ez a válasz? 3/5 anonim válasza: Rendes jogorvoslatnak fellebbezés után már nincs helye, csak rendkívüli jogorvoslatnak (felülvizsgálat, perújítás). 16:49 Hasznos számodra ez a válasz? 4/5 anonim válasza: Rendes jogorvoslat már nincs tovább, a rendkívülinek meg szigorú feltételei vannak. 6. 18:27 Hasznos számodra ez a válasz?