Az ún. géndinasztia uralkodik a Galaktikus Birodalom felett immár 400 éve, ami annyit tesz, hogy ugyanannak a császárnak, I. Cleonnak klónjai ülnek a trónon, egyszerre mindig hárman. Alapítvány és Birodalom – lilapólus. A három különböző életkorú klónt Pirkadatnak, Napnak és Alkonynak hívják, és mindegyiküknek megvan a maga szerepe az uralkodásban – a döntéseket a középkorú Nap hozza minden esetben. Talán Nap testvér karaktere a sorozat legerősebb pontja. A szerepben Lee Pace-t láthatjuk, akit már A hobbit-filmek Thranduiljaként is imádtam, de tagadhatatlan, hogy a császárként kapott igazi lehetőséget felejthetetlent alakítani, amit csont nélkül meg is tesz. Bizonyára nem voltam egyedül azzal, hogy az évad közepe felé már szinte csak miatta néztem tovább Alapítványt – mert elhalványítja a sorozat minden más szereplőjének csillogását, pedig rájuk sem lehet igazi panasz. A problémát az képezi, hogy mivel a szereplőkre koncentrál elsősorban a cselekmény, az Alapítvány valódi története, a pszichohistória, az Alapítvány és Seldon valódi célja elveszni látszik, alig esik szó róla, és ez komoly hiányosság a nagy egészet tekintve.
Isaac Asimov: Alapítvány és Birodalom (Gabo Könyvkiadó) - Tudományos-fantasztikus trilógia 2. Könyv: Alapítvány és Birodalom (Isaac Asimov). Szerkesztő Fordító Kiadó: Gabo Könyvkiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: Kötés típusa: Ragasztott papírkötés Oldalszám: 279 oldal Sorozatcím: Alapítvány és Birodalom Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 19 cm x 12 cm ISBN: 963-8009-78-0 Értesítőt kérek a kiadóról Értesítőt kérek a sorozatról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg A világhírű amerikai író nem kevésbé híres trilógiájának - önálló regényként is élvezhető - második kötete ez a mű, az Alapítvány folytatása. Cselekménye a messzi jövőben játszódik, amikor létrejött a Galaktikus Birodalom, az ember szétrajzott Tejútrendszerünk lakható bolygóira. De ez az egyetemes Birodalom a bomlás küszöbén áll, amit a pszichohistória segítségével előre ki lehet számítani. Hari Seldon, a nagy pszichohistorikus élt is ezzel a lehetőséggel, s egyben arra vállalkozott, hogy befolyásolja a matematikai módszerekkel kiszámított jövőt.
Az első kötetben, Az Alapítványban a rendkívüli vállalkozás sikeresnek tetszett. Ebben a második kötetben azonban fontos szerephez jut egy olyan tényező, amellyel Seldon nem számolt. Megjelenik az Öszvér. Ki ez a titokzatos egyén, és miben rejlik a hatalma? Az Alapítvány és Birodalom izgalmas fordulatai során ez a rejtély megoldódik, hogy új és új problémáknak adjon helyet.
Hirdetés vége: 2022/04/26 10:32:49 Ha még több találatot szeretnél, bővítsd a leírásban is történő kereséssel. Nézd meg a lejárt, de elérhető terméket is. Ha találsz kedvedre valót, írj az eladónak, és kérd meg, hogy töltse fel újra. A Vaterán 110 lejárt aukció van, ami érdekelhet, a TeszVeszen pedig 17. Mi a véleményed a keresésed találatairól? Mit gondolsz, mi az, amitől jobb lehetne? Kapcsolódó top 10 keresés és márka Top10 keresés 1. Angol szótárak 2. Atlaszok 3. Babanaplók 4. Hangoskönyv 5. Képregények 6. Könyvek 7. Könyvespolcok 8. Szinoníma szótárak 9. Szótárak 10. Világtérképek Top10 író, szerző 1. A boszorkányok elveszett könyve 2. Anna Peti Gergő 3. Gulliver utazásai 4. Harry Potter könyvek 5. Jónás könyve 6. Isaac Asimov: Alapítvány és Birodalom (Alapítvány-Birodalom-. Krúdy Gyula: Álmoskönyv 7. Puzzle 8. Stephen King könyvek 9. Társasjátékok 10. Trónok Harca könyvek Személyes ajánlataink Sci-fi (13) Keresés mentése Megnevezés: E-mail értesítőt is kérek: Mikor küldjön e-mailt? Újraindított aukciók is: Értesítés vége: (13 db)
Asimov 1920. körül született (ez a hivatalos dátum, pontosan azonban nem ismert) a fehéroroszországi Petrovicsiban, egy, a mai Szmolenszki területen található zsidó faluban, Judah Asimov és Anna Rachel Berman Asimov gyermekeként, molnár mesterséget űző zsidó családba. Isaac csak hároméves volt, amikor emigráltak az Egyesült Államokba. Minthogy szülei csak jiddis nyelven és angolul beszéltek fiukkal, az sohasem tanult meg oroszul. Az ifjú Asimov Brooklynban nevelkedett, ötévesen megtanult olvasni és élete végéig tökéletesen beszélt az angol mellett jiddis nyelven is. Szülei egy kis vegyesbolt tulajdonosai voltak, ahol az egész család dolgozott. Itt sci-fi magazinokat is árultak, így Isaac olvasgatni kezdte azokat. Nagyjából tizenegy éves volt, amikor első történeteit kezdte írogatni, pár évvel később pedig már jó párat eladott ponyvairodalmi folyóiratoknak. 1939-ben diplomázott a Columbia Egyetemen, majd 1948-ban ugyanott biokémiából doktori fokozatot szerzett. Közben a második világháború alatt három évig Philadelphia tengerészeti hajógyárában dolgozott.
Növeld eladási esélyeidet! Emeld ki termékeidet a többi közül!
Meghalt Kálmán C. György egyetemi tanár. Az irodalomtörténész 67 éves volt. Kálmán C. György egy nappal ezelőtt még a kórházból közölt fotót magáról a Facebookon. Féltestvére, Galicza János ma reggel a jókívánságokra válaszolva közölte a halálhírt. Kálmán C. György Budapesten született 1954. Elhunyt Kálmán C. György – Neokohn. április 22-én. Magyar–esztétika szakos diplomájával a pályája kezdetén magyarirodalom- és -nyelvtanárként dolgozott, majd könyvtáros lett a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetében. Később ugyanitt a modern irodalmi osztály munkatársa, majd az irodalomelméleti osztály tudományos munkatársa, főmunkatársa lett. 1990-től a Janus Pannonius Tudományegyetem irodalomelméleti tanszékén tanított, egyetemi docens, majd egyetemi tanár. 2000-ben habilitált. 2000–2004 között tanszékvezető egyetemi tanár. A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Bizottságának titkára volt. Kutatási területe a mai magyar irodalom intézményes-szociológiai meghatározottságai. Testvére, Kálmán László nyelvész, az ELTE Bölcsészettudományi Karának docense egy héttel ezelőtt hunyt el.
Jól megjegyeztem ezt a nevet és vártam a személyes találkozást, mivel ismerve a Derrida-Searle-vitát tudtam, hogy az Austin-követők nem igazán szeretik Derridát. Köztünk azonban nem lett vita sem a Derrida–Austin kérdésben, sem másban, hanem már az első pillanattól konszenzus. Olyannyira, hogy amikor 1997 őszén Bagi Zsolt, Bőhm Gábor, Kiss Gábor Zoltán, Rácz I. Péter megkerestek minket azzal: szeretnék, ha közösen tartanánk az irodalomelmélet iránt érdeklődő hallgatók számára műhelyszemináriumot, egyből igent mondtunk. Gyuri javaslatára Sensus lett a kutatócsoport neve. Már kezdetben csatlakozott hozzánk Horváth Györgyi, Benyovszky Tóth-Anita, később Szolláth Dávid, Fenyvesi Kristóf, Fekete Richárd, András Csaba, Bozsoki Petra, Vilmos Eszter, Görcsi Péter, Balassa Zsófia, Neichl Nóra, Horváth Gábor, Horváth-Marjánovics Diána – sorolhatnám a neveket, amiként a korábbi és későbbi Kálmáncé-tanítványokét is, akik közül többen már kollégáink vagy éppen más pályára léptek, de vitték magukkal mindazt, amit tőle tanultak.