A témák között szerepelt még az üzemanyagárak alakulása és a gázárak emelése. Az utóbbival kapcsolatban Veres annyit mondott: az uniós szabályoknak megfelelően új gázár-kompenzációs rendszerre van szükség, ahol csak szociális alapon jár a támogatás - a részletek és az indulás határideje azonban nem hangzottak el. A gazdasági bizottság egyik tagja, Herényi Károly bejelentette: az MDF javasolja, hogy változzon az üzemanyagok áfa-szabályozása és ezentúl ne sújtsa áfa a jövedéki adót, amivel a benzin esetén 20-25 forinttal csökkenhetne a kiskereskedelmi ár.
Azzal, hogy Indeed-önéletrajzot hozol létre, elfogadod az Indeed Felhasználási szabályait és feltételeit, Cookie-szabályzatát és Adatvédelmi szabályzatát, valamint belegyezel, hogy a munkáltatók felvegyék veled a kapcsolatot az Indeeden keresztül. Hozzájárulsz, hogy az Indeed marketingcélú üzeneteket küldjön neked. Az ilyen üzenetekről leiratkozhatsz a bennük található leiratkozási hivatkozásra kattintva, illetve a feltételeinkben ismertetett módon. Vissza
Át- és kitelepítések 1951-ben emberek tízezreit telepítették ki, űzték el az országból. Az ő sorsukat mutatja be a terem, korabeli fotókkal, dokumentumokkal. A kiállított híres ZIM típusú autó félelmetes emléke a kornak: felidézi a hírhedt "fekete autót", amellyel éjnek idején vitték el "a rendszer ellenségeit". "Ki városunkból a herékkel, rontják a pesti levegőt! Ávh fekete autó és használt autó. " Kónya Lajos, 1952 A világháború után tovább folytatódott a kollektív üldözés. Nem csak a GULAG-ra és a hadifogolytáborokba hurcoltak el 700 ezer magyar állampolgárt, de a német származású magyar kisebbséget, több mint 200 ezer magyar "svábot" is embertelen körülmények között deportálták Németországba. Ezt követően egy "lakosságcserének" nevezett művelet keretében több mint százezer őshonos magyart űztek el a Csehszlovákiához csatolt településekről. A helyükre magyarországi szlovákokat telepítettek át. A kommunista diktatúra kiépítése után a birtokos gazdák, a "zsíros parasztok" kerültek a célkeresztbe. A magyar nyelv nem ismert rájuk elmarasztaló kifejezést, ezért az orosz "kulák" szóval bélyegezték meg őket, amit le sem fordítottak magyarra.
Ezt követően levéltárunk történésze, Müller Rolf (a nagy sikerű Péter Gábor monográfia szerzője) beszélgetett a szerzővel. Megtudhattuk, hogy Csehalmi Dániel az Állatorvostudományi Egyetemen a Növénytani Tanszéken tanszékvezető egyetemi docens, szakterülete a növényi mérgezések kutatása és a tőzegmohás lápok élővilága, ökológiája. Tehát nem irodalmár és nem történész. Hobbija a túrázás, a gitározás és az olvasás. Ez utóbbi két érdeklődési terület, a zene és az irodalom juttatta el végül a témához: Földes László (Hobó) megzenésített Faludy György versei nyomán olvasta a Pokolbéli víg napjaim c. Ávh fekete autó kft. regényt, amelyben Faludy a recski táborról is írt, majd ezt követően kezdett foglalkozni az ÁVH történetével. A legérdekesbbnek azt találta, ahogy az állambiztonság fokozatosan behálózta az egész országot. A témával foglalkozó kortárs irodalmat olvasva a kalandot, az izgalmat hiányolta, ezért határozta el, hogy megírja a saját maga által kitalált, tehát fikciós, de valós alapokra támaszkodó történetét.
Cserhalmi Dániel: Csengőfrász Izgalmas történelmi lektűr 1950 Budapestjéről. Nagyon jó és érdekes témaválasztás, régóta kerestem ezzel az időszakkal foglalkozó irodalmat. Filmszerű, pergő cselekmény, többször is eszembe jutott a Mansfeld c. Csengőfrász - könyvbemutató a Levéltárban | ÁBTL. film, miközben olvastam. A könyv megírásának előzménye két, nagyon ellentétes érzelmi állapotból eredeztethető. Egy meg nem nevezett magyar kortárs történelmi regényíró (Cserhalmi Dániel ugyan nekem megsúgta, ki az, de megígértem neki, hogy lakatot teszek a számra), noha szerzőnk is rajongója (volt), idővel mint kiderült, nem állta ki a történelmi hitelesség és feszes cselekményvezetés próbáját. Ezt a csorbát hivatott ez a könyv kiköszörülni, illetve szerzőnkre pozitív impulzusként két egykori tanára, a magyart, illetve a történelmet tanító pedagógusok is nagy hatással voltak. Előbbi az írást, utóbbi a témát illetően. Cserhalmi Dánielnek egyébként hivatalosan nem sok köze van az irodalomhoz, az Állatorvostudományi Egyetemen végzett, elsősorban a növények mérgező mivolta mozgatja a fantáziáját, polgári szakmája is ide köti.