A Magyar Rovartani Társaság információi alapján a következőket lehet még elmondani a kacsafarkú szenderről, ami 2021-ben az év rovara. Csúcsa felé enyhén szélesedő csápja vastag, ami hirtelen elkeskenyedik. Szeme nagy, a teste pedig erőteljes, áramvonalas. Szárnycsúcsa hegyes, elülső szárnya keskeny, hátulsó szárnya pedig jóval kisebb az elülsőnél. A kacsafarkú szender hímje és nősténye egyforma. Szárnyuk fesztávolsága 40-50 mm, így a hazai szenderek között viszonylag kicsinek számítanak. Pödörnyelve megegyezik a teste hosszával (kb. 3 cm, ezt, ha nem táplálkozik, akkor spirál alakban felcsavarja). Feje, tora, potrohának elülső fele felül egyszínű barnásszürke, alul piszkosfehér. A potroh hátulsó felén kétoldalt fekete-fehér pikkelypamacsok vannak. Az utolsó potrohszelvény egyetlen széles sötétszürke pamacsot hordoz. A potroh szögletesnek, a vége egyenesen lemetszettnek tűnik. A teste hát-hasi irányban enyhén lapított, amit sűrű, lesimuló pikkelybunda fed. A kacsfarkú szender gyorsan, cikázva repül, de képes egy helyben lebegni, vagy akár hátrafelé repülni is.
A kacsafarkú szender több mint 67 százalékkal nyert. "Az év rovara felhívásnak az volt az elsődleges célja, hogy a szélesebb néprétegek figyelmét a rovarokra irányítsák, a rovarok védelmére, a rovarok főbb szerepére a természetben és így ezen át nem csak magukra a rovarokra, hanem a természet védelmére, a természeti folyamatokra is rá lehet irányítani a figyelmet. Minden évben van egy-egy téma, ami alapján kijelöljük a jelölteket, idén az volt a témakör, hogy olyan rovarokat választottunk, amelyek nem azok, amelyeknek látszanak. Vagy más élőlényre próbálnak hasonlítani, vagy úgymond véletlen ez a hasonlóság köztük. " - mondta el Tóth Balázs a Magyar Természettudományi Múzeum Lepkegyűjteményének muzeológusa. Az állat egyik preparált példányáról dr. Kondorosy Előd elmondta, ennek a rovarnak több különlegessége is van. Többek között az, hogy a szenderek legnagyobb részével ellentétben ez nem éjszakai, hanem nappali lepke. Bár vándorlepke, esetenként áttelel Magyarországon is. "Ilyen apróbb termetű növényeket, galajféléket eszik leggyakrabban, mármint a hernyója.
Hernyója vaskos, fényes zöld színű, világos hosszanti csíkokkal, amit apró fehér pöttyök és kis kék farkocska díszít. A bábozódáskor előnyben részesíti a növényi törmelékeket és a kövek alatti területeket. A második nemzedék kacsafarkú szenderek visszarepülnek délre a téli időszakban, egy néhányuk viszont itthon marad és itt keres magának telelőhelyet, barlangokban, faodúkban vagy akár egy épületben. Ha szeretnél egy kacsafarkú szendert látni repülés közben kattins ide.
Időpont: 2021. 02. 04. 3912 szavazattal a kacsafarkú szendert – közismertebb nevén a kolibri lepkét - választották 2021-ben az év rovarának. Másodszor lett lepke az esztendő kiemelt rovara, viszont első alkalommal került sor olyan fajra, amely nem a pillangó-alakúak rokonsági körébe tartozik. A Magyar Rovartani Társaság évek óta megszervezi a voksolást, a győztes egyedről a lakosság szavazatai alapján döntenek. A köznyelvben kolibri lepkeként is ismert kacsafarkú szender gyorsan, cikázva repül. Képes egyhelyben lebegni vagy akár hátrafelé is repülni. Szárnyaival 85-öt csap másodpercenként, jól hallható zümmögő hangot kelt. A Magyar Rovartani Társaság beszámolója szerint egyes kutatások azt engedik feltételezni, hogy a fajnak figyelemreméltó memóriája van, hiszen ugyanaz az egyed több napon át rendszeresen visszatérhet ugyanahhoz a virágágyáshoz, nagyjából ugyanabban az időpontban. A társaság évek óta megrendezi az év rovara szavazást, melyen három egyed közül választhatnak a szavazók.
Ez azért lehetséges, mert a lepke folyamatosan érzékeli saját helyzetét, repülési irányát, amiben érzékelő szőröket tartalmazó csápja segíti. Szárnyaival másodpercenként 85-öt csap, ami jól hallható zümmögő hangot kelt. Egész alkata a gyors repüléshez és a hirtelen irányváltásokhoz idomult. Virágok nektárjával táplálkozik, de a legtöbb lepkével ellentétben nem száll le, hanem lebegve szívja hosszú, kinyújtott pödörnyelvével a nektárt. Kora tavasszal főleg a gyümölcsfák virágait látogatja, később inkább mély torkú virágok előtt lebeg. De mivel nem száll le sok energiára van szüksége, ezért a bő nektárhozamú virágokat részesíti előnyben. Az európai szenderek között egyedülálló, de az összes lepkefaj között is ritkaság az imágó alakban történő telelés. Hernyója vastag testű, húsos, és a fenekén hosszú nyúlvány van. Mivel a galajfélék leveleit eszi, gazdasági kárt nem okoz. Szerencsére nem veszélyeztetett faj.
© Technológia: Magyar Nemzet Újabb részletek kerültek nyilvánosságra a Cseh Katalin körül kialakult botrányban. Ezúttal a Demokrata internetes kiadása közölt tényfeltáró cikket az európai uniós képviselő ügyei kapcsán. A hetilap a sajtóban csak Anonymousként emlegetett álarcos alak vasárnapi videója után kezdett kutakodásba és akadt megdöbbentő részletekre a Cseh Katalinék családi cégének 68 millió forintos uniós pályázata kapcsán. A Demokrata felidézte, hogy a Momentum 2017-ben a magyarországi olimpia megfúrásával szerzett országosan ismertséget, de egyesületként már 2015-ben létezett. Bizalmas információk szivárogtak ki Mészáros Lőrinc tévéjétől | 24.hu. Az alapítók közé tartozott Cseh Katalin is, aki nem csupán aktív részese, hanem egyenesen vezéralakja volt az olimpiaellenes aláírásgyűjtésnek. "Bár a párttá alakulás utáni első Momentum-elnökségbe még nem került be, néhány hónappal később, 2017 augusztusában már beválasztották" – folytatta a Demokrata a politikus életrajzának bemutatását, majd így összegzett: Cseh Katalin tehát olimpiaellenes aktivistából 2017-ben már egyértelműen politikai szereplővé vált, arról viszont a közelmúltig viszonylag keveset lehetett tudni, hogy mit csinált, amikor nem politizált.
Mivel a felhívásra a Demokrata értesülései szerint közel hétszáz pályázat érkezett, az állami projektértékelés így csak 2017 augusztusában zárult le, de még ekkor is Cseh Katalin volt a Pannónia Nyomda ügyvezetője. Vajon momentumos társai tudtak erről? Itt az újabb leleplezés Cseh Katalin ügyében. – teszi fel a kérdést a hetilap. Most már igen – tehetjük hozzá. Ahogy a választók is. A Microsoft és a partnerei kompenzációt kaphatnak, ha Ön vásárol valamint az ezen az oldalon elhelyezett ajánlott hivatkozásokat követve.
© Minden jog fenntartva! Az oldalak, azok tartalma - ideértve különösen, de nem kizárólag az azokon közzétett szövegeket, képeket, fotókat, hangfelvételeket és videókat stb. - a Ringier Hungary Kft. /Blikk Kft. (jogtulajdonos) kizárólagos jogosultsága alá esnek. Mindezek minden és bármely felhasználása csak a jogtulajdonos előzetes írásbeli hozzájárulásával lehetséges. Az oldalról kivezető linkeken elérhető tartalmakért a Ringier Hungary Kft. semmilyen felelősséget, helytállást nem vállal. Déri stefi életrajz. A Ringier Hungary Kft. pontos és hiteles információk közlésére, tájékoztatás megadására törekszik, de a közlésből, tájékoztatásból fakadó esetleges károkért felelősséget, helytállás nem vállal.
Mint egy ratatázó gépkarabélyból, úgy jönnek csak egymásra a beszarató mondatok a novemberi egyiptomi mecsettámadás "kulisszatitkait" bemutató adásban, és a füst elszállása után csak az az érzés maradt bennem, hogy a Nílus gyöngye című filmből is több információhoz jutottam. © EchoTV Például a Heti terror ból megtudhattuk, hogy "beduinok" is voltak a támadók között, de hogy kik ők, honnan jöttek, hová tartanak, az nem derült ki, csak tippelhet a néző, hogy a beduinok talán a sivatag besenyői. Josip Broz „Tito” immár 41 éve nincs köztünk… | Nemzeti InternetFigyelő (NIF). Ettől még – vagy éppen ezért – ifjabb Bush nyilván imádná a Heti terror t, hiszen csak egy lépésre voltunk attól, hogy a közel-keleti felvételek helyett a Tomboló terror című Chuck Norris-moziból játsszanak be egy jelenetet, hogy egy elnézéskérés után azt is megszakértse Nógrádi. (Kafka hősei nem kérnek annyiszor elnézést, mint ő, bár ez kicsit zsenáns attól, akinek állítólag hétszáz nője volt. ) Utána kéne nézni, lehet, hogy a Heti terror gyártói közt ott van a Cannon Group is. Felkészülhetünk, hogyha a Fidesz 2019-ben elveszíti a fővárost, akkor a Bosszúvágy -filmek fognak menni budapesti regionális híradóként.
Bár garantáltan nem ez lesz a legnépszerűbb műsor Dunapatajon (a reklám után érkezik Szamuely Tibor, maradjanak velünk), de mind formai, mind tartalmi szempontból komoly hiányt pótol a világ friss, forró, ropogós és véres terrortámadásairól beszámoló Heti terror. Egyfelől olyan, mint egy kivágott, eddig még nem látott húsz perc a Született gyilkosok ból – bár még elférne benne egy nyereményjáték –, másfelől valóban a húsunkba vág a téma, mivel a nagy számok törvénye alapján terrorfronton különösen nagy a veszély Magyarországon, tekintve, hogy az 1931-es biatorbágyi volt az utolsó megrázó merénylet nálunk. Azóta csak akkor járt nemzetközileg jegyzett terrorista hazánkban, amikor a KGB itt bújtatta Carlost, bár mindig akadtak műkedvelő túszejtők és gépeltérítők, legtöbbször nem damaszkuszi cserediákok, hanem párttitkárok gyerekei. De a nemzetbiztonsági szakértők Dózsa Lászlója, Nógrádi és a menekülteket segítő civileket nemrég "háborús bűnösséggel" vádoló Földi komolyan gondolja, hogy jobb félni, mint megijedni: "nyilvánvalóan beépültek az államigazgatásba, nyilvánvalóan beépültek a védelmi rendszerekbe", "a profik még nem indultak el", "a terrorfenyegetettség sajnos nem fog csökkenni".
A jugoszláv statisztikák szerint éppen ennyi fővel, mintegy egymillióval csökkent a munkanélküliek száma az országban. Kétségtelenül komoly problémát jelentett az országnak, hogy 1975 után a munkanélküliségi ráta folyamatosan növekedőben volt, különösen a magasan képzettek körében. Szlovéniában a munkanélküliség 4-5 százalékos volt, Horvátországban kilenc százalékos, Szerbiában 15, Boszniában 20, Koszovóban pedig 57 százalékos. Egy másik kérdést vett fel a rendszer hatékonysága, vagyis az a tény, hogy gyakran nem tettek különbséget "a munkája van" és az "állása van" fogalmak között. Ez a második fogalom nagymértékű problémát okozott a gyárak és az állami közigazgatás túlzsúfoltságával, amelynek keserű levét az egykori Jugoszlávia utódállamai a mai napig szívják. Emiatt már az 1980-as években megkezdődtek az első kényszerszabadságok, amelyek átlagosan több, mint egy évig tartottak. 1985-ben a (30 évnél fiatalabb) magasan képzettek munkanélküliségi rátája elérte az 59, 6 százalékot. A második nagy mítosz az, hogy a JSZSZK "csak egy kicsit" volt adós.
"Az egész 19. század jó időszaka volt Európának és nekünk is. "Erdei népként" kiépített intézményekkel léptünk be a 20. századba. A 20. század második fele jó volt az egész világ számára. Ennek a jólétnek semmi köze nincs Titóhoz és a kommunistákhoz" – írja Marković. A történész egyetért azzal, hogy hiba azt hinni, Tito alatt jó volt, és rámutatott arra, hogy az ország összeomlása és a gazdaság pusztulása valójában Tito alatt kezdődött meg. Szerinte Titoban volt valamilyen vonás, ami Mustafa Kemal Atatürkben és Mao Ce-tungban is megvolt, mondja Marković, de egy óriási különbséggel: "Az általuk létrehozott országok továbbra is léteznek. Tito országa kudarcot vallott". A múlt században a 100 millió ember haláláért felelős kommunizmus gyűlölettel eltelve a kereszténység iránt templomokat dúlt fel-rombolt le, papokat gyilkolt le és istentelenségre tanította a népeket. A délvidéki magyarság és németség is a saját bőrén megtapasztalhatta a kommunisták istentelen bestializmusát. A templomrombolásokat a jugoszláv kommunista hatóságok követték el, és az ún.