Valóban karácsonyra ajánljuk, de hétköznapokra is isteni:-) Nekem maradt vagy 4 db harmadnapra és még mindig puha volt. Ajánlom:-) Hozzávalók: 300 g darált töpörtyű 500 g liszt 20 g élesztő 1 mokkáskanálnyi só bors tejföl 100 g zsír Elkészítése: 300 g darált töpörtyűt morzsoljuk össze 500 g liszttel, 20 g élesztővel, 1 mokkáskanálnyi sóval és ízlés szerinti törtborssal. Adjunk hozzá annyi tejfölt, hogy könnyen gyúrható legyen. Félórai pihentetés után négyszögletesre nyújtjuk és megkenjük 100 g zsír egyharmadával. Leveles vajastészta módjára összehajtjuk és megint pihentetjük félóra hosszat. Villám töpörtyűs pogácsa - nagyon sokáig eláll! - Rupáner-konyha. Utána kinyújtjuk, és rákenjük a zsír második harmadát. Újabb pihentetés után a zsír utolsó harmadával kenjük meg, majd egyórai pihentetés után másfél ujjnyi vastagra kinyújtjuk. Még jobb, ha a hajtogatást este, az utolsó kinyújtást reggel végezzük. A kinyújtott tésztát pogácsaszaggatóval kiszúrjuk, késsel bevagdossuk és tepsibe rakjuk. A tetejüket óvatosan megkenjük tojással és félóra pihentetés után, közép meleg sütőben szép pirosra sütjük.
Ismét hagyjuk pihenni egy fél órát. Közben felmelegítjük a sütőt 180 fokra. Megkenjük a pogácsák tetejét óvatosan tojással, majd betoljuk a sütőbe. 15-20 perc alatt készül el, sütőtől függően. Akinek van benne gyakorlata, az nyomással meg tudja állapítani, hogy elkészült-e már, akinek nincs gyakorlata, az kénytelen egyet kivenni és kettétörni, mert a kelt tésztánál a tűpróba nem segít sajnos. Leveles tepertős pogácsa | Nosalty. Fotó: Shutterstock
Hozzávalók: 25 dkg törpörtyű 50 dkg liszt 10 dkg sütőmargarin 2 dkg élesztő 1 dl cukros tej 2 dl tejföl csipet só 1 kávéskanál őrölt fekete bors 1 kávéskanál őrölt köménymag Elkészítés: A töpörtyűt ledaráljuk, összedolgozzuk a liszttel, aztán beledolgozzuk a cukros tejben megfuttatott élesztőt, a tejfölt, az őrölt borsot, az őrölt köményt. Fél óráig pihentetjük, majd kinyújtjukés rákenjük az olvasztott margarin egyharmadát. További fél órán át pihentetjük, majd kinyújtva, ismét megkenjük a második harmad margarinnal. Újra fél óra pihentetés következik, majd a maradék margarin rákenése után szépen összehajtogatjuk. A hajtogatást tízperces időközönként háromszor megismételjük és a tésztát újabb fél órán át pihentetjük. Végül ujjnyi vastagra nyújtjuk, forró késsel 2×2 cm-es kis kockákat metszünk ki belőle, tepsibe tesszük, a tetejüket megkenjük tojással. A tepsiben megint fél órát pihentetjük, majd közepesen forró sütőben pirosra sütjük Sütési ideje kb. Leveles töpörtyűs pogácsa. negyed óra! Megjegyzés: Muszáj ilyen sokat pihentetni, hogy fincsi, szép leveles legyen.
A pihentetést mindig hideg helyen (hűtőszekrényben) végezzük.
De ennél többet tud az égetett tészta, nézzük is, milyen sütiket alkothatunk belőle! Elolvasom
Ez a töpörtyűs pogácsa számos kísérlet, falatnyi, tökéletes végeredménye. Gyorsan elkészül, abszolút nem pihentetjük, mennyeien foszlós, leveles, intenzíven töpörtyűs, omlós, a tésztáját összeállítani pedig könnyebb nem is lehetne. Benne van minden földi jó, ami kell a házias töpörtyűs pogácsához: zsír, bor, tejföl, élesztő. Leveles töpörtyűs pogácsa recept | Gasztrostúdió.hu. Nem kell hajtogatni, mégis a végeredmény simán versenyre kel bármelyik hajtogatott pogival. Próbáljátok ki, egy hét múlva is tökéletes, nem szikkad meg, nem szárad ki 🙂 A recept egyébként a nagymamámé, a család nagy kedvence, nem is értem, hogy egyáltalán miért próbáltam ki másik recepteket 🙂 A mérce a szokásos 2, 5 dl-es bögre! 🙂 Hozzávalók 1 kg pogácsához: – 5 bögre fehér finomliszt (62, 5 dkg) – negyed bögre langyos tej – 1 mokkáskanál kristálycukor – egy kocka (5 dkg) friss élesztő – egyharmad bögre fehérbor – 2 tojás – 2 evőkanál tejföl – 1 evőkanál só – 30-35 dkg darált töpörtyű – 10 dkg zsír (4 púpos evőkanál) A tetejére: – egy tojás sárgája egy mokkáskanál tejjel felverve Elkészítése: 1.
13 videó Bánki Színpad; Rejtő Jenő: Herkules bonbon Nádasi László - Rejtő Jenő: A tehén - bohózat Rejtő Jenő-Akrobat ej-Akkord Színpad-2. ré Rejto Jeno - A mohacsi vesz 1. f4v Rejto Jeno - A mohacsi vesz 2. f4v Rejtő Jenő - Nádasi László: A hallgatás /1932/ Kabaré-jelenet Rejtő Jenő - Rózsa, a lovag I. /2 Rejtő Jenő - Rózsa, a lovag II. A három testőr Afrikában (film) – Wikipédia. /2 Rejtő Jenő: A biztosíték - bohózat Rejtő Jenő: A három testőr - bohózat Rejtő Jenő: A tizennégy karátos autó Rejtő Jenő Biztosíték 2 2 Kékduna Tánciskola Rejtő Jenő_Akrobat ej_Akkord Színpad_1.
A szatíra (a görög szatürosz, azaz "szatír" vagy latin satira, azaz "gyümölcsöstál" kifejezésből) két jelentésben is használatos: Szűkebb értelemben költői szatíra. Egy ókor óta használt lírai műfaj. Jellemzője, hogy a valóság komikus - ironikus ábrázolására törekszik. Ábrázolási módszerei között szerepel az arányok megváltoztatása, a kicsinyítés, a nagyítás, a túlzás. Tágabb értelemben szatirikus ábrázolásmódú mű. Rejtő Jenő: Piszkos Fred, a kapitány (olvasónapló) - Diszmami. A költői műfaj nevéből született a szatirikusság fogalma, amely mindenféle művészeti ágban, műfajban megtalálható ábrázolási módszer. A bemutatott helyzet vagy ember látszólag komoly, a történet, illetve a körülmények összessége viszont groteszk vagy abszurd, és ez a kettősség komikus-ironikus hatást eredményez. Az ilyen ábrázolási módot alkalmazó műalkotást tágabb értelemben szintén szatírának nevezzük, ezek között lehetnek regények, drámák (pl. Arisztophanész vígjátékai), filmek, zenék stb. Elnevezése [ szerkesztés] A szatíra elnevezést a költői műfaj első kritikusa Quintilianus használta először Rómában, hogy Lucilius műveit jellemezze.
A kifejezés eredete az egyik magyarázat szerint a latin satira vagy satura lanx kifejezés, ami gyümölcsöstálat jelent, és ami a római szatíraköltészet témáinak tarkaságára utalhat. A 16. században ezzel szemben általánosan elterjedt nézet lett, hogy a szatíra elnevezés a görög szatír (szatürosz) szóból származik. A szatírok Dionüszosz kísérői és a ókori görög szatírjáték állandó szereplői voltak. Ez a szófejtés azt a felfogást támasztotta alá, hogy a szatíra maró, mint Juvenalis gúnyversei, és nem szelíd, mint Horatius humoros költeményei. A költői szatíra története [ szerkesztés] Ókori Görögország és Róma [ szerkesztés] Le satire e l'epistole di Q. Orazio Flacco, nyomtatva 1814-ben. Van életünk. A görögöknek még nem volt külön szavuk a komikus-gúnyos versek megjelölésére, csak a cinikus és a paródia kifejezést ismerték. A szatíra legrégebbi ismert alakja a gadarai Menipposz, akinek írásai ugyan nem maradtak fenn, de csodálóinak és utánzóinak dialógusaiban keveredik a komolyság és a gúnyolódás. Idősebb Plinius szerint a Kr.