A gyümölcs továbbá gazdag C-vitaminban is, az ásványi anyagok közül pedig káliumot, ként, foszfort, magnéziumot és vasat is tartalmaz nagyobb mennyiségben. A sárgabarackmag ciánt is tartalmaz "A sárgabarackmag a hunzák miatt került a táplálék-kiegészítő ipar figyelemének központjába. Felmerült, hogy a hunzák hosszú életüket ennek köszönhetik, ezt azonban tudományosan nem igazolták, azaz nem a sárgabarackmag a hosszú élet titka. Vannak azonban kísérletek, amelyek szerint a barackmagban található cián-glikozidok a kemoterápiához hasonlóan hatnak: elpusztítják a rákos sejteket" - mondja dr. Surányi Dezső. "Ismerünk édes és keserű magvú sárgabarackot is, az utóbbiak magjában több a ciánvegyület, ez adja a mag keserűségét is. Ám mivel ciánvegyületről van szó, fogyasztását nem szabad túlzásba vinni: maximum 5-6 testsúlykilogrammonként 1 mag ajánlott naponta" - mondja a gyümölcsész. Régi sárgabarack fajták. Például egy 60 kilós ember körülbelül 10 magot ehet meg naponta. Kis mennyiségű ciánvegyület ártalmatlanítását a szervezet enzimei képesek elvégezni, nagyobb mennyiségűét azonban nem.
Emberfeletti munkával teraszos földművelést alakítottak ki a völgyben, amelyben éltek, ám a megtermelt táplálék még így sem volt elegendő, a tavaszi hónapokban gyakran éheztek. A sok munka és az ezzel járó mozgás, illetve a korlátozott mennyiségben rendelkezésre álló élelem, a rendszeres tavaszi böjt megvédte őket az elhízástól. Nyáron, amikor termettek a zöldségek-gyümölcsök, jellemzően csak friss, nyers ételt fogyasztottak, szinte teljesen vegetáriánusok voltak, húst csak a téli hónapokban ettek. Elzártságuknak köszönhetően számos betegséggel csak a XX. század második felében találkoztak, csakúgy, mint a finomított vagy feldolgozott élelmiszeripari termékekkel. Az 1950-es évekig ismeretlen volt számukra a cukor, és mézet sem készítettek, aszalt sárgabarackkal édesítettek. Nem a sárgabarack a hosszú élet titka. A sárgabarackot egyébként is sokoldalúan felhasználták, és a gyümölcs feltehetőleg hozzájárult ahhoz, hogy a hunzákat a mai napig az egyik leghosszabb életű népcsoport közé sorolják. Nem minden sárgabarack kajszi "A köztudattal ellentétben a sárgabarack származási helye nem Örményország vagy Perzsia; még távolabbról: Kínából, Közép-Ázsiából érkezett.
Ebből préselnek olajat, amellyel sütnek-főznek, s még kozmetikumként is használják" - áll a minden sárgabarackszezonban felbukkanó emailben. Bár a fenti szövegnek van valóságtartalma, erősen misztifikálja a Himalája pakisztáni részén, 2500 méteres magasságban a mai napig meglehetősen elzártan élő népcsoportot. A hunzák fantasztikus egészségi állapotáról szóló híradások elsősorban annak a kevés nyugati utazónak a beszámolóin alapulnak, akik a XIX. század végén, XX. század első felében eljutottak a Hunza-völgybe, és akik az objektivitás helyett inkább egy rózsaszín szemüvegen keresztül tekintettek az egzotikus népcsoportra. Például a daganatos betegségekről nem létezhettek ekkor még statisztikák, így az az állítás, hogy a hunzák nem ismerik a rákot, mindenképpen fenntartással kezelendő. Nem beszélve arról az állításról, hogy a nőknél ismeretlen a klimax, ami természetesen csak akkor lehetne igaz, ha minden egyes nő meghalna még a változó kor előtt. Budapest környéki kajszibarack. Tény, hogy a hunzáknál sokáig nem voltak jellemzőek a civilizációs betegségek, ám ennek ára volt.
Mi a kajszibarack sárgabarack különbsége? Van-e egyáltalán közöttük bármi különbség? Mitől függ, hogy kajszi-e vagy sárga? Igazából csak attól, hogy ki mit szokott meg és hogyan nevezi ezt az ínycsiklandozó, zamatos, lédús, édes finomságot. Ugyanis a sárgabarack és a kajszibarack között semmi különbség nincs, mindössze az elnevezésük más. Az őshazája eredendően a Távol-Kelet, hazánkban mégis régi, hagyományos magyar gyümölcsként tekintünk rá. Ez nem véletlen, hiszen ez a gyümölcs már közel ötszáz éve van jelen Magyarországon, ahol a klíma tökéletesen megfelel a számára. Kiemelendő ezeknek a fáknak a szárazság tűrése, a fagyállósága, valamint alacsony talaj – és vízigénye is, mely mind kedvez a telepítésének. Már az 1940-es évekre a hazánkban megtermelt gyümölcs hatodát tette ki a sárgabarack. A ceglédi, nagykőrösi, kecskeméti Duna-Tisza közén fekvő homokos területeken is jelentős területeken telepítették, majd Gönc környékén és számos helyen az országban. A gönci és a kecskeméti barack termesztése olyannyira jól sikerült, hogy az ottani gyümölcsökből készült sárgabarack pálinka a Hungarikumok listájára is felkerült.
A kisállattenyésztés fejlődését segíti a kisállatbörze vasárnap átadott új helyszíne Monoron – mondta Nagy István agrárminiszter a vásár megnyitóján. A tartalom elolvasása: Forrás:
Frissítés március 11-én: a börze elmarad! Jól látszott az elmúlt években, hogy az eddigi helyét már kinőtte a rendezvény. A több ezer árus és ugyanennyi látogató fogadására a város széli, egy úton megközelíthető helyszín már közel sem volt ideális. A környékbeli lakosok jogos panaszai rendszeresen érkeztek az önkormányzathoz, ennek is köszönhető, hogy a felek új helyszínt kerestek a kisállatbörzének. A szervező Magyar Galamb- és Kisállattenyésztők Országos Szövetsége most hozta nyilvánosságra, hogy az idei első börze időpontja március 22., helyszíne pedig az egyesület által megvásárolt, 4-es főút melletti 11 hektáros külterületi ingatlan lesz. Monori Kisállat Vásár. A szövetség honlapján, az oldalon megjelent közleményt változtatás nélkül közöljük: "A 2020-as év egyik legfontosabb szövetségi eseménye az új '"monori börze", az MGKSZ Kisállatvásár átköltöztetése és megvalósítása. A bürokratikus rendszer okozta gátak leküzdése, ahogy a technikai feltételek biztosítása is komoly feladatot jelent. Az elnökség azon dolgozik, hogy a börze átköltöztetése sikeresen valósuljon meg, azonban ne várja senki, hogy az új helyszínen már az első alkalommal minden tökéletesen fog működni.
A bérlő részére minden 100 000 Ft bérleti díj megfizetése után börzénként egy ingyenes belépésre jogosító karszalagot biztosít az üzemeltető. A bejegyzés alapja:
A kisállattenyésztés fejlődését segíti a kisállatbörze vasárnap átadott új helyszíne Monoron – mondta Nagy István agrárminiszter a vásár megnyitóján. Hozzátette: a minisztérium anyagi és szakmai támogatásával létrejött európai színvonalú vásártér új lehetőségekhez juttattja a tenyésztőket. A 8 hektáros helyszínen többféle kisállat árusítására, tenyészállatok cseréjére is van lehetőség. Az újonnan megnyílt vásártéren további infrastrukturális fejlesztések jöhetnek. A kisállattenyésztés fejlődését segíti a monori kisállatbörze - dr. Nagy István agrárminiszter. A miniszter szerint az új helyszínnel a kisállatbörze egyedülálló Európában, "aki adásvételt szeretne bonyolítani, aki tenyészanyagot szeretne vásárolni, annak egész Európából ide kell majd jönnie" – fűzte hozzá a tárcavezető. Az agrárminiszter szólt arról, hogy a minisztérium jelenleg futó Szárnyaló gazdaság nevű programjában a galambtenyésztők 100 ezer eurós értékig pályázhatnak tenyészállat vásárlására, és – mint mondta –, ezt a lehetőséget minél jobban ki kell használni.