Ady Endre Középiskola, volt Leányiskola - Szekszárd A régi saroképület eredetileg polgári leányiskolának épült 1909-1910-ben Tervezte: Diczenty László A Polgári Fiúiskola épületében működött a leányiskola is 1891-től 1910-ig, míg átköltözött az új épületbe. 1944-ben ideiglenesen a Garay Gimnázium néhány osztálya is ide került, mert a Gimnázium tantermeiben ideiglenes hadikórházat alakítottak ki. A háború után ipari szakmunkásképző intézet működött itt, mely 1993-ban gimnáziumi képzéssel egészült ki. Cím: Széchenyi u. 2-12 1 / 1 Szekszárd Szekszárd a nemes borok és a művészetek városa. Tolna megye székhelye a Dunántúli-dombság és az Alföld találkozásánál fekszik. Budapestről autóval a duna mentén dél felé haladva 14...
Bővebben... Tanévzáró kisfilm Közzétéve: 2020. június 18. csütörtök Trianon 100 megemlékezés Közzétéve: 2020. június 04. csütörtök A Kaposvári SZC Nagyatádi Ady Endre Gimnáziuma, Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma megemlékező műsora a trianoni szerződés aláírásának 100. évfordulójáról. Jelentkezés érettségi előkészítőkre 2020 Közzétéve: 2020. máj. 11. hétfő Tájékoztató érettségi előkészítő tantárgyak választásához 2020/2021-es tanév A közép- és emelt szintű érettségi előkészítőkre, valamint a választható tantárgyakra történő jelentkezés feltételei a következők: Rendkívüli felvételi eljárás Közzétéve: 2020. 06. szerda "Amennyiben a tanuló az általános felvételi eljárás időszakában nem nyert felvételt egy középfokú intézménybe sem, vagy felvételt nyert, de bármilyen okból megváltoztatja döntését úgy – a 2020. május 11. és augusztus 31. között megtartható rendkívüli felvételi eljárás során – egyénileg, közvetlenül az általa választott középfokú iskolában való jelentkezéssel, egyeztetéssel kérheti felvételét bármely olyan középfokú intézménybe, amelynek az általános felvételi eljárás lezárulása után maradtak betöltetlen férőhelyei.
7100 Szekszárd Széchenyi utca 2-14 Tervezési beállítások < 5% 5%-8% 8%-12% 12%-15% > 15% A tervezett út kerékpárral nem járható útvonalat tartalmaz A tervezett út földutat tartalmaz Nyomtatási nézet Észrevétel jellege Leírása E-mail Opcionális, ha megadja visszajelzünk a hiba megoldásáról, illetve ha van, kérdéseket tudunk feltenni Új térkép létrehozása
A fény például fényképlemezen kémiai változást okoz, működésbe hozza a fotocellát. Az élővilág érzékelésének tanulmányozása során is bebizonyosodott, hogy a különböző állatok más-más, az embertől különböző tartományokat látnak az elektromágneses sugárzásból, tehát a fény nemcsak a műszerek, hanem az élővilág számára is tágabb fogalmat jelent, mint az emberi szem számára látható fény. A fény terjedése során prizma és fehér fény alkalmazásakor színszóródás, diszperzió jön létre, mert a különböző színű fénysugarakra a prizma törésmutatója eltérő. A fény legfontosabb fizikai jellemzői: fénysebesség, frekvencia, hullámhossz A fény kettős természetű, egyrészt hullámjelenség, másrészt pedig korpuszkuláris (részecske) természetű. A részecskéket a fény kvantumainak, fotonoknak nevezik, melyek légüres térben fénysebességgel mozognak, nyugalmi tömegük pedig zérus. A fény mint hullámjelenség a sebességével, a frekvenciájával és a hullámhosszáv al jellemezhető. A hullámmozgást valamilyen rezgő forrás hozza létre, a frekvencia mértékegysége a [Hz].
Hullámhossz Ha a szemünk által érzékelt színeket kizárólag fizikai szempontból vizsgáljuk, azt tapasztaljuk, hogy a fény mint elektromágneses hullám egy jellemzőjéről az úgy nevezett hullámhosszról beszélünk. Az ember által látható fény hullámhossza a 390nm és a 780 nm közötti hullámhosszokat érzékeli. Ha megnézünk egy szivárványt az abban látható színek éppen az ezen hullámhossz tartományba eső összes hullámhosszú elektromágneses hullámot tartalmazzák, magyarán mondva az összes színt. Mitől lesz a falevél zöld A nap fénye hozzávetőlegesen egyenlő mértékben tartalmazza az összes hullámhosszúságú fényt, az ilyet fehérnek nevezzük. A tárgyak azért színesek a bennük lévő anyag különböző szín komponenseket különböző mértékben verik vissza, a falevélben lévő klorofil például a zöld színnek megfelelő hullámhosszú fény veri vissza a legjobban. Szubstraktív színkeverés Ha tehát a nap fényét, vagy más mesterséges fényforrás fényét szeretnénk kihasználni a képalkotáskor, például egy papírkép vagy nyomat esetén olyan anyagokra van szükségünk melyek a fehér fény egy komponensét verik vissza.
A látható fény színét a tiszta spektrumszínek esetén a fény frekvenciája határozza meg. A fény sebessége vákuumban közel 300 000 km/s (299 792 ± 0, 5 km/s). Ez a sebesség a fizikai világban elérhető legnagyobb érték. Levegőben és más közegekben a fény sebessége kisebb. Két közeg közül azt, amelyikben a terjedési sebesség kisebb, optikailag sűrűbb közegnek nevezzük. A hullámhosszt egy adott közegben a sebesség határozza meg, vagyis a hullámhossz a sebesség és a frekvencia hányadosa, tehát a különböző közegekben a sebesség értékével arányosan változik. A sebesség (c), a frekvencia (f vagy ν) és a hullámhossz (λ) között a következő összefüggéssel jellemezhető: c=f*λ A fény energiájáról A részecskeelmélet alapján a fény energiáját a frekvenciájával arányosnak találták. A fény a frekvenciájával arányos nagyságú energiacsomagok, fotonok áramának tekinthető. Az elnyelődött fényenergia a közeg anyagában hoz létre változásokat. Az anyagban a fény legfontosabb kölcsönhatásai - melyek a médiatechnológiákban alkalmazást nyernek - a következők: hőhatás (pl.
A látható fény hullámhossza 380 nm-től 780 nm-ig terjedő tartományban mozog. A látható fény prizma segítségével spektrumaira bontható. A fénysugarak homogén, egynemű közegben (így a levegőben is), minden irányban egyenes vonalban terjednek 300 000 km/s sebességgel. A különböző hosszúságú hullámok megtörnek a prizma élein, ennek eredményeképp látjuk a szivárvány színeit. - vörös: 620 - 780 nm narancs: 585 - 620 nm sárga: 570 - 585 nm zöld: 490 - 570 nm kék: 440 - 490 nm indigókék: 420 - 440 nm 8. kép: Az elektromágneses hullámtartomány Az olvasott információkat kiegészítő információk itt tekinthetők meg. 15 A fény nemcsak anyagban terjed, hanem légüres térben (vákuumban) is, ahol a terjedési sebessége állandó. Vannak olyan elektromágneses sugárzások, amelyek megegyeznek a látható fény tulajdonságaival, de azokat az emberi szem nem érzékeli. Ezek két csoportba sorolhatók: a rövidebb hullámhosszú változatai az infravörös (IR), a radar, tévé és rádióhullámok a nagyobb hullámhosszú pedig ultraibolya (UV), de ebbe a fogalomkörbe tartozik a röntgensugár, a rádioaktív sugárzás) tágabb értelemben beleérthető az ennél nagyobb (infravörös) és kisebb hullámhosszú (ultraibolya) sugárzás is A fény emberi szemen kívül más eszközökkel is tanulmányozható.
A látható fény hullámhosszainál kicsivel hosszabb hullámhosszak neve "közeli infravörös ", míg a kissé kisebb hullámhosszaké "közeli ultraibolya ". Sok állatfaj képes az emberi látásnál szélesebb spektrumban látni; például a háziméh elsősorban az ultraviola tartományban számára megjelenő "színek" és mintázatok alapján ismeri fel az egyes virágokat – ezeket a tartományokat azonban nem soroljuk a látható spektrum hoz, annak ellenére, hogy bizonyos állatfajok számára érzékelhetőek. Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] További információk [ szerkesztés]
Ezért a származékos árnyalatok meghatározásakor az emberek néha nem értenek egyet, mivel a szem receptorainak érzékenysége más. Érdekes, hogy az 555 nm a zöld szín spektruma, amely leginkább megkülönböztethető. Véletlen, hogy a fű és a levelek zöldek? Egyébként az infravörös sugárzás egy részét a mobiltelefon (vagy digitális fényképezőgép) fényképezőgépének a távvezérlő LED-jére irányítja a háztartási készülékek (TV, tuner stb. ) LED-jével. A piros fény hullámhossza 700 nm, vagyis a látható terület legszélénél. Ebből következik, hogy ebben a tartományban 10 feltételes sugárzási egységet a szem mint egy egység zöldben (555 nm) követ. De a sárga fény hullámhossza, amely 560 nm és 590 nm között van, közelebb áll a hullám csúcsához, így kevésbé gyakoriak az emberi szem árnyalatait meghatározó hibák. A különböző színek mellett az élet gyakranarc fehér. Valójában nincs fehér a spektrumban. Három alapszín keverésével érhető el. Úgy gondoljuk, hogy ha ugyanazt az intenzitást a szivárvány hét színét ötvözi, akkor tiszta fehér színt kap.