A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 85. § (2) alapján a fenntartó tanévenként legfeljebb egy alkalommal kötelezheti az intézményvezetőt arra, hogy az intézmény tevékenységéről átfogó módon beszámoljon. Az éves beszámoló elkészítésének alapját mindenkor az éves munkaterv képezi, amelynek tartalmát a következő jogszabályok figyelembe vételével kell meghatározni: − A nemzeti köznevelésről szóló 2011. törvény, − 20/2012. (VIII. 31. ) EMMI-rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról − 229/2012. VIII. 28. ) kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló 2011. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról, − 32/2012. (X. 8. ) EMMI-rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról. 1. melléklet a 32/2012. ) EMMI-rendelethez, − 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, − 326/2013. 30. ) kormányrendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII.
Az Országos tanfelügyeleti kézikönyv óvodák számára − Harmadik, javított kiadásában (2016. január 25. ) az egyes területekhez kapcsolódó önértékelési szempontok és elvárások vannak rendelve, a vastag betűvel jelölt elvárásokat évente értékelni kell. Az alábbi táblázat tartalmazza ezeket a szempontokat és elvárásokat (kiegészítve még: 1. Pedagógiai folyamatok − ellenőrzés, korrekció; 5. A pedagógiai munka feltételei- szervezeti feltételek; 7. Az Óvodai nevelés országos alapprogramban megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban megfogalmazott intézményi céloknak való megfelelés – mivel a teljességhez szükségesek). A táblázatban foglaltak alapján elkészíthető a korszerű éves beszámoló. A feltüntetett szempontok mindegyikénél megtalálható az " Erősségek", "Fejleszthető területek", "Fejlesztési javaslatok" címszó, ahová az elemzések, értékelések alapján kerülnek a tapasztaltak rövid, felsorolásjellegű meghatározásai. A "Fejleszthető területek" és "Fejlesztési javaslatok" -nál meghatározottak a következő nevelési év munkatervének elkészítéséhez nyújtanak kiindulási pontokat.
Ár: 10. 160 Ft (8. 000 Ft + ÁFA) Azon túlmenően, hogy a fenntartó évenként legfeljebb egy alkalommal kötelezheti az intézményvezetőt arra, hogy az intézmény tevékenységéről átfogó módon beszámoljon, a vezetői és az intézményi önértékelés, valamint a külső szakmai/tanfelügyeleti ellenőrzés során az egymást követő két nevelési év munkaterve és éves beszámolója is a dokumentum elemzés részét képezi. Az éves beszámoló felépítése teljes mértékben, szempontjai pedig az évenként kötelező tartalmak beépítésével igazodik az önértékelési kézikönyvben is megjelenített elvárásokhoz. Az évente kötelezően értékelendő szempontokon és a kapcsolódó elvárásokon túl a beszámolóban megjelenített tartalmak tovább bővíthetők, a sablonok pedig igény szerint, az intézmény méretének és szervezeti működésének megfelelve formai szempontból is átalakíthatók, aktualizálhatók. Ajánljuk azoknak az óvodavezetőknek és nevelőtestületeknek: akik naprakészek szeretnének lenni a jogszabályi elvárások irányában; akik számszerű adatokkal is alátámasztva, hitelesen szeretnének elszámolni önmaguknak, a fenntartó és az óvodahasználó szülők felé; akik az értékelés során már a következő nevelési évre is fókuszálnak; akik jó színvonalon szeretnének megfelelni a vezetői és az intézményi önértékelés, valamint a vezetőt és az intézményt érintő külső szakmai/tanfelügyeleti ellenőrzés – értékelés során.
Éves beszámoló 2020. | Nagyhalacska alapítványi óvoda Eredménykimutatás Mérleg Beszámoló Nagyhalacska Alapítványi óvoda KAPCSOLAT Óvoda: 1165 Budapest, Diósy Lajos u. 12. A weboldalunkon süti-ket használunk, hogy a legrelevánsabb élményt nyújtsuk Önnek, emlékezzen preferenciáira és megismételje látogatásait. Az "Elfogadás" gombra kattintva hozzájárul az ÖSSZES süti használatához. linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank instagram
Copyright © 2015. Eszterlánc Északi Óvoda. Minden jog fenntartva. Honlap készítés: Webshop & Webdesign Kft.
************************************************************************* Kaszáló utcai óvoda csoportjai Dózsa György utcai óvoda csoportjai Száva utcai óvoda csoportjai Ovikezdéshez tanácsok, tudnivalók Meseösvény a Kispatak Óvodában Mese és játék. Nagykovácsi óvodások Uverejnil používateľ Nagykovácsi TéVé Pondelok 8. októbra 2018 Az elmúlt másfél évről – Szabó Orsolya intézményvezető összefoglalója (BK Tv 2018. február) "Víztakarékos Óvoda" címet nyerte el a Kispatak Óvoda (BK Tv 2018. január) A Cinege csoport a Mé – videó! Biztonságos óvoda pályázatot nyert a Nagykovácsi Kispatak Óvoda Nagykovácsi Óvodásokért Óvodai Alapítvány Zöld Óvoda Szabó Orsolya intézményvezető bemutatkozása (BK Tv 2016., szeptember) Szülői Szervezet
A "román kori művészet" fogalmát 1824-ben Caumont francia művészettörténész honosította meg, és Nyugat-Európa érett középkori művészetét értette ezen. A román kori művészet fogalma utal az antik-római hagyományok és a betörő "barbárok" tradícióinak összeolvadására, valamint arra a törekvésére, hogy az ókori római művészethez kapcsolódjék. Ennek ellenére mind a mai napig nem lehet világosan elválasztani egymástól a különböző összetevőket, bár a román művészetben kimutathatók egyrészt olyan elemek, amelyeket rómainak nevezhetünk, másrészt olyanok, amelyek valószínűleg germán eredetűek. Érezteti hatását emellett a bizánci, az iszlám és az örmény művészet is. A román stílus ennek ellenére kialakította saját egységes alapformáit. A "román " eredetileg a VIII-XIII. század közötti Nyugat-Európa valamennyi stílusirányzatának megjelölésére szolgált. Ma már a karoling művészetet és a X. * Román (Művészet) - Meghatározás - Lexikon és Enciklopédia. század Ottó-kori művészetet önálló korszakként tekintjük. E két periódus során következett be az elszakadás az antik építészettől, s azoknak a sajátos formáknak a kialakítása, amelyekhez azután kapcsolódni lehetett.
Az épület terhét a vastag falak hordják, ezért az ablak- és ajtónyílások aránylag kisméretűek. A szegyh-ak, plébtp-ok mellett véglegesen kialakult a ktorok szerkezete (négyszögű udvart körülvevő kerengő, kápt-terem a K-i, refektórium a D-i és a laikus testvérek szárnya a Ny-i oldalon). A sokszor igen gazdag szobrászat éppúgy az épület ki nem szakítható része, mint a nagy falfelületeket borító falfestmények. Az iparműv. tárgyai is egyh. A román művészet. rendeltetésűek, és mozgatható mivoltuk ellenére túlnyomóan a tp. fölszereléshez tartoztak. - Az ábrázolás elvont, csak jelzése az érzékelhető valóságnak, amely az akkor uralkodó transzcendens világnézet értelmében csupán halvány visszfénye a teljes értékű túlvilági valóságnak. Az ábrázolásban főszerepet a →krisztológia játszik, elsősorban a kapuzatok oromzatdomborművein és a tp-belső társműv. alkotásain. Az →ikonográfia másik fontos ter-e a jó és rossz harca, a pszichomachia. A bencéseknél gyakori a jelképes kompozíciók és a legkülönbözőbb szörnyalakok alkalmazása az oszlop- és pillérfőkön.
A román stílus szülőhazája a mai Franciaország és Németország területe. Innen terjedt tovább a XI. században Nyugat- és Közép-Európa egész területére, Angliába és Írországba, az Ibér-félsziget araboktól felszabadított részeibe, Itáliába, Skandináviába, Magyarországra és Lengyelországra.
A kódexek, oklevelek lapjai és a templomok ritkán fönnmaradt freskói mellett ezek a románkori épületfaragások azok, amelyek őriznek valamit a letűnt kor gondolkodásából. Akár kárpát-medencei, akár viking-skandináv, akár kelta-brit szigeteki az ábrázolás, egy mítoszokban és jelképekben gondolkodó kor ábrázolásait láthatjuk a templomkapukon. Az évkör eseményeire utaló timpanon-koszorúk [ szerkesztés] Közös gondolkodási kerete volt a kereszténység előtti, sőt a kereszténység kori népeknek is még az évkör. Az égitestek mozgásával nemcsak az idő éves beosztását, tagolását adta meg, hanem a párhuzamos gondolkodás alapelve szerint állandó eseményhátteret képezett a földi eseményeknek. Évkör-keretezésű déli templomkapuk és timpanonok Nyugat-Eurázsiában mindenütt megtalálhatók. Példákat említhetünk Skandináviából ( Lund), a Kárpát-medencéből ( Csempeszkopács, Domonkosfa), Kisázsiából ( Konya, Törökország), a Kaukázusból ( Mszheta, Grúzia: Kubacsi, Dagesztán), Szíriából ( Aleppo). Életfa templomkapukon [ szerkesztés] A Kárpát-medencei románkori épületfaragások legrégibb rétegében állatalakos életfajeleneteket találunk.
Termékadatok Cím: Románkori művészet I. [antikvár] Dercsényi, Dezső művei
A román kor művészete A KOGART Galéria festészet történeti előadásán készített és olvasmányaimmal kiegészített jegyzeteim. Román 1. Miron, a görög keleti román egyház nagyszebeni érsek-metropolitája, szül. Mézesen (Bihar) 1828. Elemi és középiskoláit Belényesen végezte, a jogot Nagyváradon s a teologiát Aradon tanulta és azonnal szerzetessé lett, s mint ilyen a teologia tanára. A román művészet fogalma a XIX. század első felétől használatos a művészettörténet ben, a XI-XII. századi nyugat-európai stílus meghatározására. A " neo ~ " jelentése: 19-20. században megjelenő, a ~ stílus formáit felújító, utánzó építészeti stílus. A ~ stílusú építészet emlékei A ~ stílusú építészet a karoling építészetből a X. század második felében Németországban és Franciaországban alakul ki. A XI. század folyamán terjed el egész Nyugat- és Közép-Európában. Fejlődése országonként és ezeken belül vidékenként is erősen eltérő. ROMÁN C: 14-17. századi spanyol költői műfaj - francia szerelmi dal - nagyobb terjedelmű lovagi költemény az angol irodalomban - a régebbi magyar poétikában a derűs, vidám ballada megkülönböztető elnevezése.