kerület ellenzéki hátterű polgármesterével is a budai kihívásokról és a lehetséges megoldásokról. A legjobb megoldás megtalálása érdekében érdemes időnként átlépnünk a párthatárokon, és nem csak pártalapon nézni a világot – jegyezte meg Fürjes Balázs. Visszautasította azokat a sajtóspekulációkat, hogy a Fidesz elengedte volna Budapestet a 2019-es önkormányzati választások ellenzéki sikerei után. Fürjes Balázs: Budapest a 2032-es olimpiát rendezhette volna meg - PestiSrácok. Azzal kapcsolatban, hogy sem Varga Mihály, sem pedig Gulyás Gergely nem indul már egyéniben a 2022-es választáson, kifejtette: országos politikusok, akik országos ügyekkel foglalkoznak, így csak idejük töredékében tudnak a választókerületükkel foglalkozni, Budapestnek viszont olyan jelöltekre van szüksége, akik jelen tudnak lenni abban a térségben, ahol indulnak. Fürjes Balázs elismerte: bár matematikailag kevesebb esélye lehet a győzelemre az egyelőre még nem ismert ellenzéki ellenfelével szemben, úgy véli, a választókat nem lehet automatikusan összeadni. Azok az ellenzéki pártok, amelyek ezt teszik, valójában "lekezelik az embereket".
Azt is szem előtt tartjuk, hogy Budapest nem csak a belvárosból áll. A főváros minden része, minden elővárosa és minden polgára egyenrangú. A külső kerületek és az agglomeráció lakóit is megilleti a jó közlekedés, a jó életkörülmények. A BFK létrehozásával a kormány a budapestiek érdekében végzett fejlesztési feladatait új szervezeti keretbe szervezte. Nem kíván gyámkodni a fővárosi önkormányzat felett, a demokráciában a kormánynak nem dolga számonkérni a neki nem alárendelt önkormányzatot. Számos fejlesztésben adunk gólpasszt a fővárosi önkormányzatnak, csak be kell lőni a ziccert. Amennyiben élnek a lehetőséggel, közösen leszünk sikeresek, hiszen Budapest, egy igazi sikertörténet, amely nélkül nincs sikeres és erős Magyarország.
Bardóczi Sándor főtájépítész letörli Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára krokodilkönnyeit. Hírek Szüntesse meg az iskolakezdésre a fővárosi sávlezárásokat Karácsony Gergely főpolgármester, valamint "fejezzék be az autósüldözést"! – írta ma a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára a főpolgármesternek küldött levelében, amit az MTI szemlézett. Hírek A Budapest Fejlesztési Központ a Magyar narancs közérdekű adatigénylését elutasította, így nem ismerhetjük meg a főváros 2030-ig szóló kormányzati tervei. A Vitézy Dávid vezette kormánycég döntés-előkészítési anyagnak minősítette a tervet, amelybe októberi megválasztása óta Karácsony Gergely főpolgármesternek sem engednek betekintést, aki pedig akár meg is vétózhatja annak elfogadását. Hírek A járványra hivatkozva nem fizetné ki idén a buszvásárlásra ígért támogatást a kabinet – tudta meg a Népszava. Ezzel hitelfelvétebe hajszolhatják a várost. Vajon a fölösleges sportberuházásokat miért nem állítják le?
… Olvass tovább Honnan ered az elnevezés? A megilában az olvasható, hogy a történet jelentős része Áchásvéros király birodalmának fővárosában, Susában játszódik. Hol volt a bibliai Susán városa, mely az ókorban a Közel-Kelet egyik legfontosabb települése volt (Sus néven a mai napig lakott város)? A település a mai Irán nyugati részén fekszik. Az Eszter könyvében szereplő Áchásvéros király nem volt más, mint a Xerxész néven ismert uralkodó. Palotájának romjait már a XIX. század első felében elkezdték feltárni. A 2500 évvel ezelőtti település pontos helyszínének meghatározásához a kutatók többek között éppen Eszter könyvét használták fel, mely helyenként Susán, máshol pedig Susán háBirá néven említi a várost. A magyarázatok szerint a "birá" szót régen nem a mai "főváros" értelemben, hanem "fellegvár"-ként használták. FB Live - Megnyerheti Ukrajna a háborút? (2022.03.08.) | Bumm.sk. Ennek alapján valószínűsítették, hogy az ókori város egy alsóvárosból, valamint egy fellegvárból állt, melyek elkülönültek egymástól: előbbiben lakott a nép, utóbbiban a király az udvartartásával.
A fürdők mindennapi részévé váltak a középkori városoknak, ám az egyház nem nézte jó szemmel a működésüket. A késő középkorban a szabados erkölcsi szokások melegágyának tekintették őket, és jeles középkori tudósok is úgy vélték, hogy a fürdőbe járás betegségeket terjeszt. Ezek az intézmények egyszerre voltak fürdők, éttermek és kuplerájok, ezért érthető volt a velük szembeni ellenérzés, a homoszexualitás és a prostitúció ugyanis abban az időben sem tartozott az egyház által elfogadható erkölcsi élet kereteibe. A 14-15. századtól kezdve Európában szép lassan bezárták ezeket az intézményeket. A kutatók több okot is felvetettek, ami a látványos zuhanáshoz vezetett, többek között a reformációt, amely alatt többen is kikeltek a fürdők szabados erkölcsi életet eredményező működése ellen. Szegedi Tudományegyetem | A nagy szögedi boszorkányper. De a lehetséges okok között szerepel az is, hogy az ekkor elterjedő szifilisz melegágyának számítottak a nyilvános fürdők. Ez egy olyan betegség volt, amelynek a terjedési metódusát történetesen a korabeli emberek is nagyon jól ismerték.
Miért voltak annyira büdösek a középkori városok? 2022. március 18. 09:12 Múlt-kor Ha a középkorról, vagy a középkori viszonyokról olvasunk, nézünk filmet vagy sorozatot, gyakran találkozhatunk azzal a történészi (és művészi) állítással, hogy a korszak büdös és koszos volt. Mindez fokozottan igaz volt a középkori városokra, ahol a korszakhoz képest sok embernek kellett együtt élnie. Az igazi csapást azonban az ember szaglószerveire a legnépesebb európai városok jelentették, ahol tízezreknek kellett megférniük egymás közelében. London vagy éppen Párizs mai állapotukhoz képest bűzbombának számítottak. Annak járunk utána, hogy ennek mi lehetett az oka. Tízezrek szaga Aligha okoz meglepetést az, hogy a középkor embere teljesen másképpen állt hozzá a fürdéshez, mint a 21. Már ma készüljön susán purimra! – Zsido.com. századé. Ennek ellenére mind a korszakon belül, mind pedig földrajzilag eltértek a tisztálkodási szokások. Ezt leginkább az a hétköznapi tény befolyásolta, hogy mennyire fértek hozzá fürdési lehetőséget biztosító vízhez. A falvak és városok a történelem folyamán alapvetően patakok és folyók mellé települtek, így biztosítva a nélkülözhetetlen ivóvizet.
A Gran Turismo 7 a valódi autóban való ülés érzésétől kezdve a tartalom elképesztő gazdagságáig minden tekintetben a következő generációs utódja a 25 évvel ezelőtti első rész jelentős örökségnek. Mindent finomítottak, tökéletesítettek és fényesre csiszoltak benne, így a jelenleg elérhető legteljesebb és legmegragadóbb autós játék. Ez egy olyan exkluzív játék, amelynek köszönhetően teljesen megérdemelten még több PlayStation 5-öst eladni. -BadSector- Borítókép: Sony Interactive Entertainment
A szegedi boszorkányper a magyar jogtörténetben a csúcstartó, 13 egyszerre kivégzett személlyel, ami világviszonylatban tulajdonképpen eltörpül a többihez képest. A vád középpontjában mindig az ördöggel való cimborálás volt. A Nyugat-Európából származó vízió egy alapvetően teológiai megfontolásra épít, miszerint az ördöggel való kapcsolatot helyezi egy jogi eljárás középpontjába. Ebben az esetben egy teljesen irracionális vádpont fogalmazódik meg; a vádlottaknak általában fogalmuk sem volt valójában mit is követtek el. Szegedi helyzet A szegedi boszorkányper egyik vádlottja, Nagy Anna esetében a vád a következő volt: az esőt, a harmatot, a halakat és a föld zsírját eladta a törököknek. Az eljárás rendje az osztrák-német jogi minták szerint folyt, ami elsősorban inkvizíciós-, nyomozópert jelentett. Ennek lényege, hogy vádlott személytől megpróbálták kicsikarni a valódi tényállást, körülbelül úgy, ahogy mai bírósági tárgyalásokon zajlik. A korabeli jogrendszer a maival ellentétben megengedte a kényszereszközök használatát az igazság kiderítése érdekében.
A második világháború utáni átfogó palotarekonstrukciót a KÖZTI végezte, ezért a cég archívumában rendelkezésre áll a Vár teljes térkép-, terv- és fényképanyaga. Zoboki Gábor a Dísz téri Honvéd Főparancsnokság helyén építendő új épület társtervezője volt. Bár Kis Péterrel közösen jegyzett terve végül nem valósulhatott meg, azóta is intenzíven foglalkozik a Vár problémáival, emellett a kormányzati negyed és az állami rezidenciák ügyének szakértője. A mostani vári koncepció összeállításában a prágai Hradzsin főépítésze segítette. A prágai párhuzamot különösen érdekessé teszi, hogy Csehországban már az 1930-as években megvalósult az egykori királyi a cseh elnök rezidenciája, még sincs lezárva a turisták előtt, és kulturális funkciókat is betölt. A két fejlesztési koncepciót szemügyre véve több a hasonlóság, mint az eltérés. Mindketten úgy látják, hogy a mostani "kulturális fellegvár", vagyis a tisztán múzeumi-könyvtári hasznosítás helyett a királyi palota tömbjében helyet kell kapnia az állami reprezentációnak, fenn kell tartani a kultúra jelenlétét, és bővíteni kell a turisztikai célú területeket.