(Fotó: MOL Plugee) A globális energiaár-emelkedés a nagyobb magyar elektromobilitás-szolgáltatókat sem kerüli el: A MOL Plugee bejelentette, hogy április 1-től emeli a töltési díjakat az elektromos autósok számára. Az emelés nemcsak Magyarországra vonatkozik, hanem Horvátországra, Romániára és Szlovéniára is, írja a Villanyautosók. Témába vág: A MOL bővítette e-töltő-hálózatát, a cél az Adriáig és Fekete-tengerig érő hálózat Horvátországban, Romániában és Szlovéniában is árat emel a MOL Plugee A jövő hónaptól hazánkban a regisztrált felhasználók számára az AC töltés díja 109 Ft/kWh, a DC töltés pedig (ultra töltőkön is) 155 Ft-ra emelkedik. A 31. perctől fizetendő 1 Ft/perc idő alapú díj nem változik. Hivatalosan is elkészült a NEXT-E hálózat MOL Plugee szakasza - Villanyautósok. Regisztráció nélküli, ún. ad-hoc töltés esetén 119, illetve 165 Ft/kWh lesz az AC és DC töltés díja. A MOL elektromos töltőállomásokon megvásárolható 10, 20, illetve 40 kWh energiát tartalmazó csomagok ára 1290, 3490, illetve 6990 Ft lesz. A Nissan tulajdonosok továbbra is jogosultak 15% kedvezményre.
Mol plugee töltő A MOL továbbra is elkötelezett amellett, hogy a hagyományos, fosszilis üzemanyag alapú tevékenységét alacsony szén-dioxid-kibocsátású, fenntartható üzleti modellé alakítsa át. Ennek megfelelően a vállalat célja, hogy 2030-ig 30 százalékkal csökkentse a csoportszintű szén-dioxid kibocsátását, és 2050-ig elérje a karbonsemlegességet. A MOL 2012 óta van jelen az elektromobilitási piacon, Magyarországon 81, régiós szinten pedig 171 elektromos töltővel rendelkezik. Mol elektromos töltő online. A fenntarthatóság iránti elkötelezettségét a töltők zöldárammal történő ellátásával pedig újabb szintre emelte. Immár a teljes magyarországi töltőhálózat teljes villamosenergia felhasználása megújuló energiatermelésből származik, és ezáltal annak előállítása nem jár sem CO2 kibocsátással, sem radioaktív hulladék keletkezésével. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által tanúsított zöld energiát a MOL szél- és vízerőművekben előállított energiából biztosítja. Tóth-Fekete Róbert, a MOL-csoport Alternative Fuels területének vezetője hozzátette: "a megújuló energiaforrásból származó villamos energia biztosításával újabb lehetőséget kínálunk az autósok számára, hogy csökkentsék karbonlábnyomukat.
NRGreport | 2021. 10. 06. 20:13 Újabb fontos állomásához érkezett az e-mobilitás magyarországi fejlődése, elkészült a 2017-ben elindított, a régió hat országára kiterjedő NEXT-E elektromos töltőhálózat magyarországi szakasza. A projektben összesen 252 töltőoszlop letelepítését tűzték ki célul Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia, Horvátország és Románia területén, átjárhatóvá téve Közép-Kelet-Európát az elektromos autó val közlekedők számára. A hazai megvalósításért felelős MOL-csoport immár 81 gyors- és ultratöltőt üzemeltet benzinkútjain országszerte, ebből 59 a NEXT-E hálózat része. Mol elektromos töltő 2. Az utolsó töltőoszlopokat augusztus legelején kapcsolták be Vecsésen az M0-ás autópálya alacskai pihenőjének két oldalán, ezek hivatalos átadására került sor 2021. október 6-án. A teljes régióban összesen 170, nyilvánosan elérhető elektromos töltő működik a vállalat logója alatt, ebből 141 darab született meg a NEXT-E projekt részeként. A MOL-csoport célkitűzése, hogy az év végéig 200-ra, 2025-ig pedig 500-ra növelje a régióban elérhető töltőinek számát.
Ezek között 7 gyors-, 68 nagyteljesítményű villám-, 6 pedig ultragyors töltő. A régióban pedig immár 170, nyilvánosan elérhető elektromos töltő működik MOL-logó alatt, amelynek nagy részét, 141 darabot szintén a NEXT-E projekt részeként telepített a vállalat. A MOL bővítette e-töltő-hálózatát, a cél az Adriáig és Fekete-tengerig érő hálózat. A program égisze alatt idehaza telepített töltők döntő része az autópályák mentén ill. azok közelében található, ezzel megteremtve a valódi országos átjárhatóságot az elektromos közlekedésben A MOL-csoport 2017-ben csatlakozott a NEXT-E projekthez. A projekt célja egy, a cseh határtól az Adriai- és a Fekete-tengerig kényelmes elektromos autózást lehetővé tevő nemzetközi töltőinfrastruktúra kiépítése volt. A NEXT-E keretében 222 db, több szabványt is támogató gyors (50 kW) és 30 db ultragyors töltőállomást (150–350 kW) telepítenek a Cseh Köztársaság, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia és Románia területén. A projekt az Európai Bizottság jelentős támogatása mellett valósult meg: a teljes 22, 17 millió eurós költségvetés 85 százalékát, 18, 84 millió eurót az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) biztosította.
A projekt az Európai Bizottság jelentős támogatása mellett valósult meg; a teljes 22, 17 millió eurós költségvetés 85 százalékát, 18, 84 millió eurót az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) biztosította. Az interoperabilitás és a teljes lefedettség érdekében a projekt több más, szintén CEF társfinanszírozással megvalósuló programmal együtt valósult meg, mint például az ULTRA-E, az EAST-E és a FAST-E. Ez biztosítja, hogy a projekt az egész Európai Unióban maximálisan ki tudja fejteni kedvező hatását, egy hálózatokon átívelő, egységes közlekedési folyosót létrehozva. Mol elektromos töltő w. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
Például a budaörsi önkormányzat statisztikai adatai szerint 2020-ban 2 darab hagyatéki eljárás indult ingatlanügyi hatóság kérelme alapján, ehhez képest 2021-ben 74 darab. Tapasztalatból elmondható, hogy ezen eljárások (akár alap-, akár póthagyatéki eljárásról van szó) elintézése a bonyolultsága, összetettsége miatt is időigényes. Az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként feltüntetett örökhagyó időközben elhunyt örökösei hagyatéki iratainak beszerzése mindenképpen legalább plusz egy hónappal meghosszabbíthatja az eljárás lefolytatásának határidejét, de az a gyakorlati tapasztalat, hogy egyre nagyobb a családokban a mobilitás, megnövekedett a külföldön élő örökösök száma, emiatt a külföldre kiküldött iratok kézbesítése elhúzódik, a megkeresésekre adott válaszok is hosszú idő alatt érkeznek vissza, ami természetszerűen azzal jár, hogy maga a hagyatéki eljárás is elhúzódik. További probléma ezekben az ügyekben, hogy legtöbbször az örökösök nem érdekeltek az eljárás lefolytatásában, az érintett földről nincs tudomásuk, művelni nem akarják, sok esetben más már elbirtokolta, emiatt pedig együttműködési hajlandóságuk csekély, nem szolgáltatnak adatokat, ami szintén lassító tényező.
Férjemnek előző házasságából két lánya van, akikkel egyáltalán nem tartottuk a kapcsolatot (sohase kerestek bennünket), így nem is ismerem őket, és azt sem tudom, hol laknak. Férjem még életében végrendelkezett (német közjegyző előtt), melyben ingatlanrészét rám hagyta. A tulajdoni lapon még mindig elhunyt férjem szerepel a ház fele tulajdonosaként. Mit tanácsol, mit tegyek? Ön sajnos hosszadalmas hagyatéki eljárás elébe néz. Mivel csak tulajdonostól lehet tulajdont szerezni, így szükséges az elhunyt férj tulajdoni részét jogilag rendezni. Az elhunyt fél részének eladói csak az örökösök lehetnek. Ingatlan birtokába örökös hagyaték átadásával jut. A szokásos eljárás szerint az illetékes önkormányzatnál tett bejelentéssel (halotti anyakönyvi kivonat bemutatásával) indul az eljárás, mely közjegyzői hagyatékátadással zárul. A folyamat hosszadalmassá válik ismeretlen helyen tartózkodó örökös esetén, mert ilyenkor ügygondnok kirendelésére kerül sor. A kirendelt ügyvéd képviseli az ismeretlen lévő örökös érdekeit, és így kerül az ingatlan örökség a lány/lányok nevére.
A koronavírus-járvánnyal egyidejűleg több olyan jogszabályváltozás következett be, amelyek nagy mértékben érintették a hagyatéki eljárásokat és az új szabályok bevezetése mindenképpen azt eredményezte, hogy lassabbak lettek a hagyatéki eljárások. Egyik ilyen változás az adó- és értékbizonyítvány tekintetében történt. A korábbi szabályok szerint az önkormányzatok jegyzői az adó- és értékbizonyítvány ellen benyújtott jogorvoslati határidő letelte előtt is megküldhették a hagyatéki leltárt a közjegyzőhöz. A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Hetv. ) jelenleg hatályban lévő 26. §-ának (1a) bekezdése értelmében a jegyző a hagyatéki leltárt kizárólag az adó- és értékbizonyítvány elleni fellebbezési határidő leteltét követően küldi meg az illetékes közjegyzőhöz. Ez a törvényi rendelkezés fellebbezési jogot biztosít tehát az öröklésben érdekeltek számára az adó- és értékbizonyítvánnyal szemben. A törvényi rendelkezés alapján az adó- és értékbizonyítvány tartalmát a jegyző a hagyatéki leltár felvétele során közli az öröklésben érdekeltekkel, akik az adó- és értékbizonyítványban foglaltakkal szemben a 2016. évi CL.
A szigorított védekezés időtartama alatt kétféleképpen lehetett ugyanis átadni hagyatékot a közjegyzőnek: egyrészt tárgyaláson kívül, másrészt távközlési eszköz útján, abban az esetben, ha már ki volt tűzve a tárgyalás erre az időszakra. Ez utóbbi – érthető okokból – azt eredményezte, hogy feltorlódtak a hagyatéki ügyek. Az együttes hatások okozta tényeket tekintve biztos vagyok benne, hogy mind az önkormányzatok, mind a közjegyzők nagy lendülettel dolgoznak azon, hogy az esetlegesen feltorlódott hagyatéki ügyek minél hamarabb lefolytatásra kerüljenek.
Érdemes közreműködni az ismeretlen helyen lévő örökösök felkutatásában, mert a későbbiekben az eladás is csak az ő közreműködésükkel lehetséges. Itt szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy olyan esetekben, ahol ingatlanrészüket kizárólag házastársukra kívánják hagyni, arról érdemes időben megfelelő módon rendelkezniük. Leszármazók esetén a végrendelkezés azért nem megfelelő, mert nem zárja ki a köteles részt. Házastársuk ugyanis könnyen kerülhet olyan helyzetbe, hogy számára idegen személlyel kell közösködnie, aki esetleg nem együttműködő. Minden ügy más, ezért a legmegfelelőbb rendelkezési forma kiválasztását bízzák hagyatéki ügyekben jártas szakemberre. 3 / 3 oldal « 1 2 3