Csomagterének térfogata 551 litertől (felhajtott hátsó ülésekkel) 1 248 literig (lehajtott hátsó ülések) terjed. Biztonság A technológiailag megvalósítható összes legújabb funkciót és – vezetőoldali térdlégzsákot is magában foglaló – többszörös légzsákrendszert tartalmazó passzív és aktív vezetéstámogató rendszerek átfogó készletének köszönhetően a Korando kategóriája egyik legbiztonságosabb autója. A Korando fejlett rendszerei olyan funkciókat nyújtanak, mint az autonóm vészfékrendszer (AEBS), sávtartóasszisztens, ütközésmegelőző biztonsági rendszer, követési távolság betartására figyelmeztető rendszer, intelligens és adaptív tempomat valamint távolsági fényszóró asszisztens.
Return Korando árlista 2022. 03. 01-től Korando Style Plus árlista 2022. 01-től Korando prospektus Tartozékkatalógus
000. 000 forintig javíthatsz - gyári, vagy gyárival azonos szintű alkatrészekkel, gyári szakértelemmel, 50. 000 Ft-os önrésszel Ne vegyél használt autót JóAutók Garancia nélkül! "Mikor érdemes a Garanciát preferálni a Szavatossággal szemben? " és hasonló érdekes kérdesek a GYIK-ban:
Kétzónás automata légkondícionáló Parkolást segítő radar elöl-hátul LED első ködlámpák + Króm díszítésű hűtőmaszk Fűthető kormánykerék Ülésfűtés elől 18" Diamond Cutting könnyűfém keréktárcsák 8" Smart Audio érintőképernyős multimedia rendszer Intelligens vezetéstámogató rendszerek LED első nappali menetfény LED hátsó nappali menetfény Sebességtartó automatika
A vár kápolnájában a Szent Korona másolata előtt szentmisét tartottak, majd A várudvarban Kövér László arról szólt, hogy a füzéri várban "egy olyan földrajzi és szellemi magaslati ponton vagyunk, ahonnan nemcsak a magyar táj, hanem a magyar történelem is kristálytisztán belátható, innen nézve minél távolabbra nézünk a múltba, annál jobban látjuk a jelenünket, annál tisztábban sejlik fel előttünk a jövő". Mint mondta: innen lehet látni a független keresztény magyar állam ezer évvel ezelőtti felemelkedését és az ellenséges túlerő súlya alatti megroppanását a mohácsi csatamezőn, látni az ősök nemzedékének a későbbi évszázadokon átívelő küzdelmeit a magyar állam szabadságának, függetlenségének és cselekvőképességének helyreállításáért. Hozzátette: ebben a lenyűgöző történelmi panorámaképben látni a váralapító Aba nemzetséget és Vak Andronicust, akit először említenek meg a vár tulajdonosainak sorában. Újralátogatás - vélemények a Füzéri vár Füzér helyről. Szintén látni a Perényiek két évszázados uralmát, s közülük is a legnagyobb hatalomra jutott Pétert, aki nagy időkhöz illő nagy furfanggal volt megáldva, és akinek köszönhető, hogy egy esztendeig itt dobogott az ország és a magyarság szíve, amikor a Mohács utáni zűrzavaros időkben a Szent Korona rejtekhelye volt a füzéri vár.
Adatok szólnak arról, hogy oda is került egy időkapszula. A káptalani sekrestye két ablaktáblája közötti falszakasz egy feliratot őriz, de a helyiségben található beépített szekrények háttámláján is található üzenet. A Bakócz-kápolna pedig rengeteg felvésést őriz az elmúlt ötszáz évből, ezek alapján nagyjából ezerhatszáz nevet azonosítottak nemrég. Úgy tűnik, Esztergomban az üzenethagyás gesztusának szinte hagyománya van. Amennyiben sértetlen az időkapszula, általában visszahelyezik a tartalmát az eredeti helyére, és hozzátesznek valamit, ami a jelenre utal. Jelen esetben nem érdemes visszatenni a keresztbe a restaurálásra szoruló régi anyagot, legfeljebb annak fakszimile másolatát. Június 30. a határideje az új időkapszula elhelyezésének, akkor ugyanis le kell zárni a kereszt oldalait, hogy további munkafázisokkal folytatódhasson a felújítás, és lecserélhessék a kupola külső rézlemezeit. A bíboros nagypénteken délelőtt elsőként látogatta meg a restaurátor-műhelyben az asztalra kitett tárgyakat, majd megtekintette a kiállításokat, valamint az eucharisztikus kongresszus monstranciáját.
Április 15-én, a sajtóbemutatón részt vett Völner Pál államtitkár, a térség országgyűlési képviselője, Soltész Miklós egyházi ügyekért felelős államtitkár és Hernádi Ádám, Esztergom város polgármestere is. Az időkapszula elhelyezésének szokása nem modern jelenség – falakba, épületek alapjába vagy a XVIII. századtól kezdve tornyokba elődeink is szívesen helyeztek el dokumentumokat. Ma azonban, úgy tűnik, reneszánszát éli ez a szokás, amely valószínűleg az angolszász kultúrából kiindulva, a filmek közvetésével terjed el újra. Ezekben ugyanis gyakran láthatunk olyan történeteket, amelyekben elrejtenek valamit az utókor számára. Maga Az esztergomi bazilikában talált időkapszulának nem volt ilyen szerepe, nem a jövőnek üzen. A régi, akár középkori eredetű időkapszulák kordokumentumokat tartalmaznak, azt a jelent rögzítik, amelyben keletkeztek. Ezeket az iratokat alapvetően a falba helyezték, vagy az alapban ásták el. A mai esztergomi bazilika helyén állt és az idők viharában teljesen megsemmisült középkori Szent Adalbert-székesegyházzal kapcsolatban sajnos nem maradt fenn ilyen emlék.