Az Anjou-ház magyar királyi ágából származó Szent Hedvig lengyel királynő, Litvánia Istentől vezetett apostola és nagyhercegnéje; betegek, árvák, szegények, elesettek gyámolítója; a Dunakanyar védőszentje 1373. december vége és 1374. február közepe között született Magyarországon. Meghalt Krakkóban, 1399. július 17-én. Boldog Hedvig lengyel királynő, Nagy Lajos magyar és lengyel király, valamint Erzsébet boszniai hercegnő harmadik gyermeke volt. Egy szerződés értelmében, melyet atyja, Lajos király Lipót ausztriai herceggel kötött, Lipót fia, Vilmos hitvesének szánták. Hedvig lengyel kiralyneő magyar. A házasságkötés szertartását a négy éves Hedvig és a nyolc éves Vilmos között 1378. június 15-én Haimburgban Demeter bíboros, ostrzyhomiai érsek végezte. A két gyermeket ezután együtt nevelték Bécsben. Amikor Hedvig 6 éves lett, hazahozták Magyarországra, hogy itt készüljön föl a tényleges házasságkötésre. Atyja, Nagy Lajos Vilmossal együtt a magyar trónra szánta, de a király halála után az özvegy Erzsébet királyné és a nemesek az idősebb leányt, Máriát ültették a magyar trónra, Hedviget pedig a lengyel trónra rendelték.
Mert míg Hedvig Magyarországnak csak születését köszönte, Lengyelország Hedvignek nagysága alapjaiért tartozik elévülhetetlen hálával. Megfejthető egyébiránt a lengyel történetírók e gondtalansága (és nem gondatlansága), mert a híres Dlugosz az 1371. évhez írva hagyta, hogy ez évben született Nagy Lajos királyunk harmadik leánya, Hedvig. Azonban Dlugosz sok, korára nézve valóban nagybecsű történeti tudománya mellett, néha nem éppen megbízható, és sokszor – mint ez nálunk történetíróknál szükségképpen megesik – csak hozzávetőleg keresi inkább, hogysem megtalálná a valót. Hedvig, a lengyelek szentje | #moszkvater. Ilyen adatja – nézetem szerint – Hedvig születési éve, melynek se hónapját, se napját meg nem jelöli, bizonyságaul – legalább reánk nézve – annak, hogy nem biztos följegyzések feküdtek előtte. Hedvig királynő születési éve meghatározásához a kulcsot az oklevelek szolgáltatják, melyek azon alkalomból keletkeztek, hogy Nagy Lajos király eljegyezte Hedvig leányát Lipót osztrák herczeg elsőszülött fiával, Vilmossal.
Nagy Lajos király Ekkor Magyarország és Lengyelország között perszonálunió állt fenn, ami azt jelentette, hogy az uralkodó személye közös volt, de a két ország független maradt egymástól. Ennek eredete 1339-ig nyúlik vissza, amikor Károly Róbert, Nagy Lajos apja, megegyezett Kázmér lengyel királlyal, hogy amennyiben Kázmér gyermektelenül hal meg, a magyar uralkodó fia örökli a lengyel trónt. Ez 1370-ben be is következett, Nagy Lajos lengyel király lett, bár kevés időt töltött ebben az országában, maga helyett lengyel származású édesanyját küldte oda kormányzónak. A nagy király halála után az a döntés született, hogy az idősebbik lány, Mária örökli a magyar trónt, míg a fiatalabb, Hedvig a lengyelt. Szent Hedvig – Július 18. - Imalánc.ro. Wavel – A vár Hedvig 1384-ben érkezett Lengyelországba, ahol Krakkóban a lengyel egyház feje, a gnieznói érsek királynővé koronázta. A kortársak szerint Hedvig őszintén szerette jegyesét, Vilmost, akit viszont a lengyelek nem voltak hajlandók királyuknak elfogadni. Ebben a helyzetben a litván nagyfejedelem, Jagelló megkérte Hedvig kezét.
Itt tehát azon, Haimburgban, 1378 június 15-én kelt levélre hivatkozik, melyet előbb idéztünk, és amelyben benne foglaltatik az is: cum ad duodecimum annum pervenerit. Két lehetőséggel állunk itt szemben: vagy hogy a német kanczellár, ki ezen levelet szerkesztette, nem nézte meg pontosan az előbbi, 1378 június 15-én kelt levél időmeghatározását, mely 1379-tól számítja szent György napjait, és tévedett; vagy hogy gazdája érdekében szántszándékkal tévedni akart. Hedvig lengyel kiralyneő filmek. A másik lehetőség az, hogy Nagy Lajos király tekintvén leánya gyors testi fejlődését, a várakozás éveit egygyel megrövidíthetni hitte. Hogy e két fölvét közül az utóbbi a kevésbbé valószinű, azt a következőkből gyanítom: 1. Mert özvegy Erzsébet anyakirálynő, midőn a Sieradzban, 1383 februárius végén egybegyűlekezett lengyel uraknak megígérte, hogy Hedviget elküldi nekik Krakóba, kit husvétkor meg is koronázhatnak már, ezen ígéretét azon föltételhez kötötte, hogy a koronázás után megint visszaküldjék leányát, minthogy annak még három évig szüksége van az anyai nevelésre.
Hedvig királynő bevonulása Krakkóba. Wladislaw Rossowski festménye, 1884. (Krakkói Helytörténeti Múzeum) Hedvig trónra lépése Lajos 1382-ben bekövetkezett halála után a Regisztráljon és olvassa a teljes cikket! Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat a Rubicon Online-on.
Frakk, Vízipók-csodapók, Mézga család, Vuk és még sorolhatnánk - kevés olyan magyar ember van, aki ne látott volna legalább néhány percet valamelyik retro magyar meséből. Ha te is ezeken nőttél fel, akkor biztosan kívülről-belülről ismered a szereplőket, a szállóigéket, a történeteket - vagy mégsem? Teszteld a tudásodat kvízünkben! Ahogy lapozol, egyre nehezebb kérdések jönnek. Retro mesék kvíz játék. Hajrá! #LEVEL 1 Ez volt a kvíz legkönnyebb része! Lapozz, ha úgy érzed, megbirkózol a problémásabb kérdésekkel is! Oldalak
De hogyan lehet úgy hozzányúlni ezekhez a szövegekhez, hogy egyszerre legyenek modernek, közben mégis méltó módon képviseljék mindazt, amit a saját korukban jelentettek? Többek között erről is beszélgettünk Szabó Erika színésznővel, aki olyan vállalkozásba kezdett, ahol kicsit újragondolták a "kötelező" irodalmat. KVÍZ: Retro mesék főcímdalait felismered?. Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!
ITT!
A gyermekek megalkották, majd a Föld felszíne felé küldték követüket, Árkánát. " Vessetek meg, de ennek ellenére nem tudom a mai napig se, hogy miről szólt… 5. Akárcsak napjainkban, a nyolcvanas években is megvoltak a társadalmilag elfogadott, ám morális szempontból mégis vérlázító szülői megnyilvánulások. Ilyen volt pl., ha valaki műszálas garbót húzott egy szál gyermekére, és elcibálta a művházban tartandó Edda-koncertre. Vagy, ha télen a bécsi nagynénitől kapott égszínkék hótaposóban és manóbojtos sísapkában járatta iskolába. Ám ezen rémtettek még mindig humánusnak mondhatóak ahhoz képest, amikor a szülő szemrebbenés nélkül hagyta, hogy a gyerek nézze a Szekrénymeséket. Mosonyi Alíz sokunk életét keserítette meg ezzel. Egy ideális világban ezért börtön járna. 6. Retro gyerekkönyveink – kvíz. Az Árvácska 10/10 volt a nyomasztási listán. Oké, nem mesefilmnek készült, de láttuk gyerekként, a franc vigye el. Csöre, a legszelídebb, tutujgatnivalóbb kislány a világon, aki árvaház és rohadt szemét nevelőszülők között járkál ki-be, miközben minden módon kínozzák.