A WHO korábbi adatai szerint a koronavírus-fertőzés miatt kórházi kezelésre szoruló HIV-betegek esetében a halálozási arány meghaladta a 23 százalékot. Nagyfokú, 79 százalékos hatékonyságot mutat a koronavírus elleni Szputnyik V vakcina a HIV-fertőzöttek szervezetében – ismertette a kutatási eredményeket hétfőn az Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap (RFPI). Szaporodóképes lehet a vektorvírus a Szputnyik-V-ben, ezért dobták vissza a brazilok | 24.hu. Az orosz oltóanyagok terjesztését finanszírozó RFPI felhívta a figyelmet arra, hogy a Nyikolaj Gamaleja Nemzeti Járványügyi és Mikrobiológiai Kutatóintézet (NICEM) és az AIDS elleni küzdelem és megelőzés moszkvai központja által végzett kísérletek, s a The Lancet című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a Szputnyik V a világon az első olyan koronavírus elleni vakcina, amely igazoltan hatékony az antiretrovirális gyógyszerekkel kezelt HIV-fertőzöttek szervezetében. A HIV-vírus okozza az AIDS betegséget. A tanulmányt több mint 24 ezer, antiretrovirális kezelésben részesülő HIV-fertőzött részvételével végzett kísérletek után publikálták.
Dr. Lei mindazonáltal arra is felhívta a figyelmet, hogy azok körében, akiket már 17 éves koruk előtt beoltottak, 88 százalékos esetszámcsökkenést mutattak ki. A jelentős különbség hátterében feltételezhetően az állhat, hogy az idősebb korban oltott nők közül sokakat már az oltás előtt megfertőzött valamelyik veszélyes HPV-törzs. "Ez az első alkalom, hogy populációs szinten és képesek voltunk kimutatni: a HPV-vakcina nemcsak a méhnyakrákot megelőző sejtszintű változások ellen véd, hanem a tényleges invazív méhnyakrákkal szemben is" - hangsúlyozta a kutatásról kiadott hivatalos közleményben dr. ERDON - Rendkívül hatékony a Szputnyik V vakcina a HIV-fertőzöttek szervezetében. Lei. "Eredményeink erősen alátámasztják a gyermekek és serdülők HPV elleni vakcinációja folytatásának fontosságát a nemzeti oltási programok keretében" - tette hozzá Pär Sparén professzor, ugyancsak a stockholmi intézet kutatója. A vizsgálatról készült tanulmány a New England Journal of Medicine című tudományos folyóiratban jelent meg.
Átlagosan mintegy felére csökkenti a méhnyakrák kialakulásának kockázatát a humán papillómavírus (HPV) elleni védőoltás - derült ki egy nagyszabású svéd kutatásból. Az eredmények szerint fiatalkorban beadva a vakcinák ennél is sokkal hatásosabbak. Mai ismereteink szerint szinte minden méhnyakrákos megbetegedésért a HPV egyes törzsei tehetők felelőssé, de ugyancsak állhat ez a víruscsalád egyéb rosszindulatú daganatos betegségek és szemölcsök megjelenésének hátterében. A Magyarországon is alkalmazott védőoltások a legveszélyesebb HPV-törzsekkel szemben alakítanak ki védettséget a szervezetben. Szputnyik v vakcina hatékonysága. Mint azt az IFLScience írja, az ismert összefüggések alapján logikus következtetés, hogy a vakcináció révén visszaszorítható az említett rákbetegségek előfordulása, ezáltal világszerte életek millióit lehet megmenteni. A tömeges oltási programok világszerte meg is kezdődtek, amint bebizonyosodott, hogy a vakcina biztonságos és megelőzi a fertőzést. Csakhogy akár évtizedek is eltelhetnek, mire a fertőzés nyomán elindul a kóros elváltozás, így az esetszámok csökkenésére mint igazolásra nem vártak a hatóságok az oltások bevezetésével.
Fiatalkorban beadva a HPV elleni vakcina erős védelmet nyújt a méhnyakrák ellen. Fotó: Getty Images Ezzel együtt a kérdés, miszerint ténylegesen visszaszorítható-e a rákos megbetegedések száma a HPV elleni védőoltás által, továbbra is ugyanúgy aktuális és fontos. Svédországi kutatók dr. Jiayao Lei, a stockholmi Karolinska Intézet szakemberének vezetésével el is végeztek egy nagyszabású összehasonlító elemzést, aminek során a világ különböző részeiről összesen több mint félmillió beoltott és 1, 2 millió beoltatlan nő egészségügyi adatait vetették vizsgálat alá. Az így kapott eredmények szerint előbbiek körében 47, utóbbiaknál 94 méhnyakrákos megbetegedés jutott százezer főre vetítve a vizsgált tizenegy éves időszak alatt. Nyilvánosan dicsérte a Szputnyik v orosz vakcinát az uniós biztos - Blikk. Ennek alapján úgy tűnik tehát, hogy a vakcina felére csökkentette a rák kockázatát. De mit jelent ez mégis a gyakorlatban? Nos, egyfelől az 50 százalékos mutató kétségkívül egy óriási siker, figyelembe véve, hogy mennyire súlyos betegségről beszélünk. Másfelől viszont elmarad attól az eredménytől, amelyet a szakértők általában véve reméltek az oltástól.
Mindkettő nem elölt formában náthát, megfázást okozhat. Az Anvisa az Ad5 vektornál talált problémát a vizsgálat során, amelyet az oroszok a második oltásban használnak. A vakcinagyártás során az Ad5-ből el kell távolítani az E1 és E3 gént, amelyek a vírus szaporodásában játszanak szerepet. Ha ezt a vírus örökítőanyagából eltávolítják, akkor az nem képes tovább replikálódni a szervezetben. Dr. Angela Rasmussen, a Georgetowni Egyetem virológusa Twitteren magyarázta meg, mit találtak a brazilok: az Ad5 vektorvírust vizsgálva rájöttek, hogy képes plakkokat képezni az A549 tüdősejteken, ami azt jelenti, hogy replikálódik. Ez elméletileg lehetséges úgy is, hogy a gyártó nem törli ki az E1 gént, de ezúttal úgy tűnik, a probléma rekombinációval jött létre. Ez viszont a által megkérdezett szakértő szerint azt jelenti, hogy a vírus már nem ugyanaz, mint ami a rekombináció előtt volt, tehát megváltozik maga az adenovírus is. Они обалдели! Szputnyik vakcina. The Sputnik V vaccine Ad5 vector is evidently replication competent.
Szaporodóképes vektorvírus miatt nem engedélyezte a brazil egészségügyi szabályozó, az Anvisa a Szputnyik-V vakcina alkalmazását az országban – írja a CTV News a brazil hatóságok prezentációjára hivatkozva. Az Ad5 vektorvírus rekombinációs esemény során újra visszanyerte a szaporodási képességét, ami azt jelenti, hogy képes lehet betegséget okozni a szervezetben. A vektorvakcinák a harmadik generációs vakcinák közé tartoznak. Ezekben egy a koronavírustól eltérő vírust használnak a bejuttatáshoz, amelynek során a SARS-CoV-2 tüskefehérjéjének génjét a vektorként használt vírus genetikai állománya hordozza. Szputnyik v vakcináról. Így elméletben a vektorként felhasznált, betegséget nem okozó vírus juttatja be a kifejezni kívánt célgént. A vektorként használt vírus általában valamely humán vagy nem humán adenovírus módosulata, számos fejlesztő alkalmazza ezt a technológiát. Az orosz Gamaleya Intézet egy harmadik generációs, adenovírus-alapú vakcinát fejlesztett, ebben az esetben a vakcina két dózisában két különböző adenovírus-vektort alkalmaznak (Ad5 és Ad26).
További cikkek
Hogyan kezelhető a csontáttét? Puskás Réka, reumatológus A rosszindulatú daganatos betegségek előrehaladott formájában igen gyakran diagnosztizálható csontáttét. Leggyakrabban a tüdő- emlő- dülmirigy- vese- pajzsmirigyrákos betegeknél alakul ki csontáttét, illetve vérképzőszervi elváltozások közül a myeloma multiplex esetén. A keringő daganatos sejtek korán eljutnak a csontvelőbe és a csontgerendák között található anyagba. A legújabb kutatások alapján a tumorsejtek olyan fehérjéket bocsátanak ki magukból, melyek előkészítik a csontáttét túlélési idő sejtek megtapadását, többek között a csont állományában is. A gyulladásos anyagok mellett a csontleépítést segítik elő, azaz az oszteoklasztok működését serkentik, és gátolják a csontképzésben részt vevő oszteoblasztok tevékenységét. Hogyan kezelhető a csontáttét? Emlőrák és csontáttétek - EgészségKalauz. Hogyan kezelhető a csontáttét?, Csontáttét túlélési idő Ezek a hétköznapi tünetek érszűkületet jeleznek A rák, a daganatos betegség több mint kétszáz fajta betegséget magában foglaló gyűjtőfogalom, s egy-egy fő típuson belül s számos altípust különböztetnek meg: nem mindegy, hogy egy mellrák az emlő melyik részében fejlődik ki, hogy egy tüdőrák kissejtes vagy nagysejtes, hogy egy leukémia akut vagy krónikus.
Nagyon ritka esetben az orvosok több áttét esetén már nem tudják megállapítani, hogy melyik volt az elsődleges tumor. Láthatatlan és megfoghatatlan áttétek A rákos sejtek a véráramon vagy a nyirokrendszeren keresztüli vándorlásuk során igen gyakran elpusztulnak vagy nem képesek újabb tumort növeszteni, azaz nem mindegyikből alakul ki áttétes daganat. Csontáttét túlélési idő - Csontáttétek a daganatos betegségben | Rákgyógyítás. Az általános problémát az áttétekkel egyfelől az jelenti, hogy vándorlásuk, illetve az új tumor építése közben a sejtek részben át is alakulnak, vagyis végül már nem egyeznek meg teljesen az elsődleges tumorral – így viszont nehéz vagy éppen lehetetlen egyszerre kezelni a kettőt (vagy többet). A másik közös probléma, hogy csak azokat az áttétes tumorokat lehet kezelni, amelyek a mai orvosi eszközökkel észlelhetőek a testben – csakhogy a legtöbb daganatból olyan apró részek is terjedhetnek, amelyeket képtelenség észlelni, így pedig túlélhetnek (majd új tumor növesztését indíthatják el) a test olyan részein, ahová, mivel nem láttak ott semmi gyanúsat, nem koncentráltak agresszívabb kezelést.
Abban az esetben, ha gerincsebészeti megoldás nem jön szóba fenyegető bénulás tüneteinél, akkor szintén indokolt a sugárterápia sürgősséggel. Gyógyszeres kezelés: Több gócú csontáttét esetén gyógyszeres kezelés alkalmazható. A daganatellenes terápia folytatása mellett kifejezetten fájdalomcsillapító, csonttörések csökkentésére alkalmazhatók egyéb szerek. Biszfoszfonát terápia: A biszfoszfonátokat tabletta vagy infúzió formájában lehet bejuttatni. Bonyolult folyamat során a csontok lebontásában szerepet játszó oszteoklasztok működését gátolják. A terápia kezdetén lázra, hidegrázásra lehet számítani. A szérum kalcium szintjét csökkentik, így esetenként kalciumpótlásra is sor kerül. Főleg hosszan tartó infúziós kezelés során kialakulhat az állkapocsban csontelhalás. Hogyan kezelhető a csontáttét?. Ezért a kezelés kezdetén szükséges a fogak rendbetétele. Fehérje molekula: Néhány éve áll rendelkezésre az a fehérje molekula, amely teljes mértékben az emberi fehérjéhez hasonlít és a csont lebontásban serkentő anyagként szereplő molekulát közömbösíti.
A kezelések célja így általában a daganatok növekedésének megállítsa vagy lassítása, ezen keresztül pedig a tünetek enyhítése és olykor ezzel együtt az élet meghosszabbítása. Minél inkább elterjedt a tumor, minél több létfontosságú szervet érint a betegség, minél gyorsabban nőnek a daganatok és minél kevésbé reagálnak a kezelésre, annál rosszabbak az esélyek. A mellrákszűrés jelentősége A betegek kilátásait nagyban befolyásolja, hogy az adott ráktípust milyen stádiumban szokták észrevenni. Tüdőrák esetében például az esetek 40 százaléka a diagnóziskor már áttétet adott; ráadásul az esetek nagyjából felében csontáttétet (többnyire a gerincbe, a medencébe, a felkar vagy a comb csontjaiba) – amely a jelenleg rendelkezésre álló eszközökkel nem gyógyítható. Ugyanez mondható el a tüdőrák agyi áttéteiről is – ráadásul az összes ráktípus közül a tüdőrák ad leggyakrabban agyi áttétet (mely esetében eleve megnehezíti a kezelést, hogy számos más testrésznél bevált hatóanyag nem jut át a vér-agy gáton).
A fentiekből már következik: nem tudjuk megjósolni, hogy egy konkrét betegnél melyek lesznek a leépülés szakaszai, illetve mennyi időt lehet még önökkel az édesanyjuk. 2005 Oct 20;23(30):7736-8. ). Mindez így is maradt az ezt követő öt évben, amíg a beteg a gyógyszert szedte. "Ezt azért is nagyon fontos hangsúlyozni, mert a célzott kezelés megkezdésekor már igen rossz állapotban volt a páciensünk. Az ő esetében a halál előtti állapotot jelentette: ez volt az a pont, ahonnan végül mégis sikerült visszatérnie. Ilyen állapotban a szakma szabályai szerint sokszor már nem szabad kemoterápiás kezelést kezdeni, ráadásul már nincs idő arra sem, hogy a hagyományos terápiák kifejtsék hatásukat. A célzott kezelés itt alkalmazott típusa azonban más: egyrészt csak enyhe, a fontos életfunkciókat teljes mértékben megkímélő mellékhatásokkal jár, másrészt ezek a szerek már igen rövid idő alatt is hatékonyak tudnak lenni" – mondja a kutató. Az agyi áttétekkel rendelkező tüdőrákos nőbeteg története is azt példázza, hogy, a betegek néha még akkor is sikeresen kezelhetők, ha már végstádiumban vannak.