A dúsan faragott, valóban aranyozott keret elég sérülékenynek mutatkozott, a fekete szennyeződéseket ezért csak körültekintően lehetett eltávolítani a felületéről. Az aprólékos munka azonban elérte célját, mert az eredeti arany réteg meglehetős épen megmaradt és némi pótlással szó szerint ragyogó lett a végeredmény. A festménynek azonban van egy jóval érdekesebb oldala is. Restaurátorként a legtöbb esetben a gyakorlat materiális talaján maradunk, noha elengedhetetlen számunkra az ikonográfiának és a művészet történetének megfelelő ismerete, ezeket inkább gyakorlati szempontból alkalmazzuk és kevésbé elméletek létrehozására. A festmény témája teljesen egyértelmű, bárki számára felismerhetően az angyali üdvözlet jelenetét ábrázolja. Figyelmes szemlélőnek azonban szemet szúrhat néhány különös részlet, néhány szokatlan elem a kompozícióban. Ebből a szempontból vizsgálva Gerard Seghers festménye egyedülálló és különleges alkotás, mely szerteágazó kutatásoknak lehetne alapja. Angyali üdvözlet festmény. Ebben a kivételes esetben nem művészettörténész, hanem maga az egyik festő-restaurátor, Velekei Mária tette a felfedezést.
A festmény ott maradt 1867-ig, ezt követően átadták a firenzei Uffizi Galériába. A hátoldalon lévő felirat megerősíti, hogy a festmény más bizonyítékok alapján ítélve a zakristában lógott egy ideig a kolostor vendéglő falán. A vászon téglalap alakú alakja azt jelzi, hogy az közvetlenül az oltár fölé lóghat. Ebben a képen Leonardo geometriai perspektívát használ. A Szűz Mária alakjától jobbra lévő padlólapok átlós rácsa a néző szemét a kép közepén lévő tájra és az épület mögé irányítja. Stein János Gábor - Angyali üdvözlet festménye. Leonardo nem tulajdonított nagy jelentőséget a lineáris perspektívának: "A perspektíva egy exponenciális érvelés, amellyel a tapasztalat megerősíti, hogy minden objektum a piramisok mentén a szeméhez hasonlóságot küld. " A festésen dolgozva Leonardo tovább fejlesztette festő képességeit. A képen a kép elkészítésének több módja is jellemző Verrocchio-ra. Valószínűleg ezt a munkát Leonardo a tanár műhelyében írta volna. Például a Szűz Mária kezének mozgatása és köpenyének szobrászati jellege jelezheti Verrocchio befolyását tanuló munkájára.
Fokozott pátosszal, magával ragadó vitalitással éleszti ujjá Paolo Veronese világban gyönyörködő, hedonisztikus látásmódját. A művész velencei korszakának ez az alkotása naturalizmusnak és stilizálásnak, színpadias pátosznak és érzelmi telítettségnek, monumentalitásnak és eleganciának azt a bámulatra méltó szintézisét nyújtja, amely életművének legjavára jellemző. Tátrai Vilmos ©
Veszprém egyik magaslati pontján, az egykor Temetőhegynek nevezett domb tetején áll a városkép egyik jellegzetes eleme, a Szent László-templom. Akár a vár északi kilátópontjáról tekintünk észak felé, akár a környező dombokról nyugat felől, vagy az 1938-ban épült völgyhídról, mindenhonnan jól látható kiemelkedő homlokzati tornya, a hajó boltozott belső terének megfelelően három szakaszra tagolt oldalhomlokzata, valamivel alacsonyabb és keskenyebb, nyújtott, sokszögzáródású, alacsony támpillérekkel ellátott szentélye egy hozzá csatlakozó sekrestyével. Homlokzatának kiegyensúlyozott ritmusát a falpillérek, a köztük lévő falmezőkben nyíló karcsú páros ablakok, illetve az azt lezáró ívsoros párkány adja. A templom fordított tájolású, szentélye szokatlan módon nem kelet felé esik. E helyen a középkorban a Szent Margit szeg nevű településrész terült el, amelynek Antiochiai Szent Margitról nevezett temploma a török korban romossá vált. A veszprémi Szent László-templom – Érsekségi ékességek (38.) | Magyar Kurír - katolikus hírportál. Helyén a 18. században kis barokk kápolnát emeltek, amely még a 19. századi látképeken is jól azonosítható: egyhajós, kis fatornyán barokk hagymasisakkal ellátott épület volt.
Így örökítette meg Berken János 1818-as rajza nyugat felől, távolabbról, illetve Ludwig Rohbock – 1856 és 1863 között Magyarországon készült látképeinek sorában – északnyugatról. A középkori és barokk előzmények helyén, 1901–1902 között, Fejérvári József prelátus kanonok kezdeményezésére, Jüttner Kálmán tervei alapján épült fel a ma álló templom. Kivitelezője id. Csomay Kálmán volt. Míg a homlokzat visszafogott, bélletes kapuja szerényen idézi a középkori formákat, addig a belső a korszak ízlésének megfelelően historizáló stílusban – azaz történeti, különböző középkori stílusjegyeket egymás mellett megidézve – gazdag kialakítást kapott. A boltozatok és falak ornamentális díszítésének festője a pesti Altenbuchner Henrik volt. A hajó jobb oldalán, az ablakok nélküli falmezőkbe Szűz Mária, mint Patrona Hungariae, valamint Szent József és Szent István falképét festette Graits Ede pécsi akadémikus festő. Megújult a kádártai templom. A lourdes-i jelenet festője Steiner Rudolf székesfehérvári festő volt. Ma ezen első kifestés képeinek egyike sem látható.
8200 Veszprém, Szent Margit park 1. Árpád-házi Szent Margit Templom információk Az 1938-ban épült neobarokk Árpád-házi Szent Margit templom tervezője Irsy Irsik László volt. Az egy kereszthajós, kórusos, 43 m hosszú, 17 m széles épület tornya 41 m magas. A római katolikus templomot 2002-ben újították fel. Szent Margit története A vesztett muhi csata után IV. Béla király feleségével, Laskaris Máriával együtt Dalmáciába menekült, ahol 1242 – ben megszületett lányuk, Szent Margit. Szülei felajánlották Magyarországért. Margit négy éves korában Veszprémbe, a domonkos apácákh oz került, és ott gondos nevelésben részesült. Később Budapestre, a Nyulak szigetén ( Margitsziget) lévő domonkos-rendi zárdába került át, amelyet IV. Szent lászló templom veszprém budapest. Béla építtetett. Visszautasította II. Ottokár cseh, és Anjou Károly szicíliai király házassági ajánlatát. 1261-ben ünnepélyes fogadalmat tett. Szent Margit az önfegyelmezés és keresztény szeretet példaképe. 1271. január 18-án halt meg. Az Árpád-házi Szent Margit-templom története A neobarokk Margit-templom Rott Nándor püspöksége idején, 1938-ban készült el.