A Gyümölcspédia egy bárki által hozzáférhető és szerkeszthető webes gyümölcs tudástár. Legyél Te is a Gyümölcspédiát építő közösség tagja, és járulj hozzá, hogy minél több hasznos információ legyen az oldalon! Addig is, jó olvasgatást kívánunk! Sztracsenszkij csemegeszőlő származása: Üzbegisztánból származik, csemegeszőlő és mazsolaszőlő is. Rezisztens fajta. Sztracsenszkij csemegeszőlő érési ideje: szeptember végén érik. Sztracsenszkij csemegeszőlő előfordulása: igénytelen fajta, nincs nagy talaj és éghajlat igénye. Sztracsenszkij csemegeszőlő gyümölcse: fürtje nagy méretű, vállas, hosszúkás, bogyói nagyok, roppanó húsúak. Héjuk vékony, magnélküli, bogyói lilás fekete színűek. Sztracsenszkij csemegeszőlő felhasználása: friss fogyasztásra. jól szállítható, piacos fajta. Sztracsenszkij csemegeszőlő hajtásrendszere: erőteljes növekedésű, rezisztens fajta. Levele középnagy, kerekded, zöld színű. Belgrádi csemegeszőlő | Sweet Garden. Sztracsenszkij csemegeszőlő termőképessége: korán termőre fordul, rendszeresen és bőven terem.
Az oldal üzemeltetõje: Szilágyi Zsolt kertész 5700 Gyula, Oláh Gyögy u. 21/A /Máriafalva/ Telefon: +36 30/985-8724 E-mail: © 2017 Szilágyi Kertészet
Belgrádi magvatlan Érési idő: Kései, Szeptember végén... Fogyasztói ár: 1200, 00 Ft Termék részletes adatai Kismis moldavszkij Érési idő: Későn, szeptember végén,... Termék részletes adatai
E-mail: Címoldal Rezisztens fajták Rendelés és szállítás Vásárlói tájékoztató (ÁSZF) Kapcsolat Összesen 0, 00 Ft (0) Az Ön kosara üres!
A távolléti díj összegének kiszámítása igen összetett is lehet, amennyiben az alapbér mellett bérpótlékokat, teljesítménybéreket is kapnak dolgozóink. Cikkünkben szeretnénk összefoglalni a legfontosabb szempontokat, melyekre figyelnünk kell ezzel a témával kapcsolatban. Számos olyan eset előfordulhat, amikor távol vagyunk munkahelyünktől, s ezáltal mentesülünk a munkavégzési kötelezettségünk teljesítése alól, mégis díjazásban részesülünk. Ilyen eset lehet például, amikor törvény szerinti szabadságunkat töltjük, kötelező orvosi vizsgálaton vagy továbbképzésen veszünk részt. A Munka Törvénykönyve részletesen felsorolja azokat az eseteket, amikor a távol töltött időre távolléti díj jár. Fontos tudnunk, hogy a távolléti díj összege 3 összetevőből áll, s ezek mindegyikét figyelembe kell vennünk a törvényi feltételek teljesülése esetén. A távolléti díjat az az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, pótlékátalány, az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra (azaz az irányadó időszakban) kifizetett teljesítménybérek, bérpótlékok figyelembevételével kell megállapítanunk 2013. augusztus 1-jétől.
Egyes törvényeknek a távolléti díj számításával és a közpénzek szabályozásával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CIII. törvény (MK 103. ) többek között módosítja a Munka Törvénykönyvét (8. §). A módosuló szabályok többsége 2013. augusztus 1-éjével lépett hatályba. A törvényi indokolás szerint a módosítást elsősorban a távolléti díj számítására vonatkozó rendelkezések többféle értelmezése, ennek kapcsán kibontakozott szakmai vita indukálta. A NEXON nagy sikerű, júliusi szakmai konferenciájának tartalmát szakértőnk és előadónk, Dudás Katalin foglalta össze a cikk végén letölthető pdf anyagban. Gyakorlati példákkal és magyarázatokkal ismerteti a megváltozott jogszabályi környezetet. Ízelítő a tartalomból: A MUNKABÉRRE VONATKOZÓ, VALAMINT A TÁVOLLÉTI DÍJ SZÁMÍTÁSÁNAK ÉS MEGFIZETÉSÉNEK ÚJ SZABÁLYAI A bérpótlék számítási alapja és a vasárnapi pótlék fizetésének új szabályai A bérpótlék számításának alapja változatlanul az alapbér (természetesen a felek, vagy kollektív szerződés ettől eltérően is megállapodhatnak), és havibér esetén az egy órára járó alapbért a 174-es osztószámmal számítjuk ki.
A távolléti díj összegének megállapításakor - a távollét idõszakában érvényes személyi alapbért, és rendszeres bérpótlékokat, - rendkívüli munkavégzés miatti kiegészítõ pótlékot, - több mûszakos munkaidõ-beosztásban foglalkoztatott munkavállaló esetén mûszakpótlékot, - megszakítás nélküli munkarendben történõ foglalkoztatás pótlékát, - teljesítménybérben foglalkoztatott munkavállaló esetén a teljesítménytényezõt kell figyelembe venni. A távolléti díj számítása A távolléti díj számítására irányadó részletes szabályokat az Mt. 151/A. §-a tartalmazza. Távolléti díj havi idõbérben foglalkoztatottak esetében Havi idõbér esetén elsõ lépcsõben egy hónapra kell megállapítani a távolléti díj összegét. A havi távolléti díj összegét osztani kell a tárgyhó fizetett napjai számával, ez az egy napi távolléti díj. Az egy napi távolléti díj egynapi összegének a napi munkaidõvel történõ osztása az egy órai távolléti díjat mutatja. Figyelem! Nincs szükség erre a számításra, ha a távolléti díj összege megegyezik azzal az összeggel /a távolléti díj szorzó 1, 000/ amely összegben a munkavállaló munkavégzés esetén részesülne.
c) Tárgyévi teljesítménytényezõ figyelembevétele A teljesítménybérben foglalkoztatott munkavállaló távolléti díjának megállapításánál az elõzõ tényezõk mellett a teljesítménybér figyelembevétele is szükséges. Teljesítménybérben foglalkoztatott munkavállaló távolléti díjánál figyelembe veendõ személyi alapbéreként a távollét idõpontjában érvényes személyi alapbér és a tárgyévi teljesítménytényezõ szorzatát kell érteni akkor, ha a teljesítménytényezõ 1 -nél nagyobb érték. Tárgyévi teljesítménytényezõ = a munkavállaló tárgyévet megelõzõ évben elért egy órára jutó teljesítménybérének és a tárgyév elsõ napján érvényes egy órára jutó személyi alapbérének a hányadosa. A tárgyévi teljesítménytényezõt a tárgyév január 1-jével rögzíteni kell. Annak a munkavállalónak, akinek munkaviszonya a tárgyévben kezdõdött, teljesítménytényezõjét az elsõ távolléttel díjazandó eset elõfordulásakor kell megállapítani. Ekkor a teljesítménytényezõ a tárgyévi irányadó idõszak ( Mt. 152. § (5) bekezdése) egy órára jutó teljesítménybérének és az esedékességkor érvényes személyi alapbér hányadosa.
[htmlbox Opus_Simplex] Kapcsolódó cikkek 2022. március 30. Az EU folyósította a munkahelyeket és munkavállalókat segítő hiteleket Az Európai Bizottság 2, 17 milliárd euró hitelt (mintegy 82 milliárd forint) folyósított három uniós tagállamnak, köztük 147 millió eurót (mintegy 55, 8 milliárd forint) Magyarországnak a koronavírus-járvány miatt megnövekedett munkanélküliség mérséklését célzó uniós program (SURE) keretében; az EU ezzel a hitel teljes összegét átutalta Magyarországnak.