József Attila: Hazám - YouTube
1 Az éjjel hazafelé mentem, éreztem, bársony nesz inog, a szellőzködő, lágy melegben tapsikolnak a jázminok, nagy, álmos dzsungel volt a lelkem s háltak az uccán. Rám csapott, amiből eszméltem, nyelvem származik s táplálkozni fog, a közösség, amely e részeg ölbecsaló anyatermészet férfitársaként él, komor munkahelyeken káromkodva, vagy itt töpreng az éj nagy odva mélyén: a nemzeti nyomor. 2 Ezernyi fajta népbetegség, szapora csecsemőhalál, árvaság, korai öregség, elmebaj, egyke és sivár bűn, öngyilkosság, lelki restség, mely, hitetlen, csodára vár, nem elegendő, hogy kitessék: föl kéne szabadulni már! József Attila: TISZTA SZÍVVEL. S a hozzáértő dolgozó nép gyülekezetében hányni-vetni meg száz bajunk. Az erőszak bűvöletében mint bánja sor törvényhozó, hogy mint pusztul el szép fajunk! 3 A földesúr, akinek sérvig emeltek tönköt, gabonát, csákányosokkal puszta tért nyit, szétveret falut és tanyát. S a gondra bátor, okos férfit, ki védte menthetlen honát, mint állatot terelni értik, hogy válasszon bölcs honatyát. Cicáznak a szép csendőrtollak, mosolyognak és szavatolnak, megírják, ki lesz a követ, hisz "nyiltan" dönt, ki ezer éve magával kötve mint a kéve, sunyít vagy parancsot követ.
József Attila Hazám 1 Az éjjel hazafelé mentem, éreztem, bársony nesz inog, a szellőzködő, lágy melegben tapsikolnak a jázminok, nagy, álmos dzsungel volt a lelkem s háltak az uccán. Rám csapott, amiből eszméltem, nyelvem származik s táplálkozni fog, a közösség, amely e részeg ölbecsaló anyatermészet férfitársaként él, komor munkahelyeken káromkodva, vagy itt töpreng az éj nagy odva mélyén: a nemzeti nyomor. József Attila: Hazám (Szépirodalmi Könyvkiadó, 1956) - antikvarium.hu. 2 Ezernyi fajta népbetegség, szapora csecsemőhalál, árvaság, korai öregség, elmebaj, egyke és sivár bűn, öngyilkosság, lelki restség, mely, hitetlen, csodára vár, nem elegendő, hogy kitessék: föl kéne szabadulni már! S a hozzáértő dolgozó nép gyülekezetében hányni-vetni meg száz bajunk. Az erőszak bűvöletében mint bánja sor törvényhozó, hogy mint pusztul el szép fajunk! 3 A földesúr, akinek sérvig emeltek tönköt, gabonát, csákányosokkal puszta tért nyit, szétveret falut és tanyát. S a gondra bátor, okos férfit, ki védte menthetlen honát, mint állatot terelni értik, hogy válasszon bölcs honatyát.
Sok kedvenc költőm van, de az egyik legrangosabb helyet mindenképpen József Attila bérli, hiszen egyszerű, mégis annyira sokat éreztető verseit nem lehet nem átérezni, és sokáig a szívünkbe zárni. Szerinem mindenkinek van tőle legalább egy kedvenc verse. Nem hiába éppen az ő születésnapja lett a magyar költészet napja. Apropó születésnap, ugye nem kell senkinek sem bemutatni…. Legendás mondat ebből az utolsó versszak: "Én egész népemet fogom nem középiskolás fokon taní- tani! " De valószínűleg a történetet is mindenki ismeri, ami miatt Horger Antal professzor eltanácsolta a tanári pályától. Hazám józsef attica.fr. Zseniális alkotás! Ezt a verset zenés formában mutatjuk be, azaz egy részletet a József Attila musicelből. Sokak kedvence a Mama című József Attila vers is, miben szintén őszinteséggel, egyszerűen, de sok-sok érzelemmel mutatja be életének egy kis darabkáját. Szerelmes verseit sem lehet nem szeretni. A sok-sok alkotás közül mindenki megtalálhatja a lelkiállapotának az éppen legmegfelelőbbet. Jöjjön József Attila: Tedd a kezed verse.
Témája korrajz az akkori Magyarországról (1937), minden baj, probléma felvetése, a költői feladat megfogalmazása. A táj, a környezet a költészetben mindig magán viseli az ember belső gondolatait, érzelmeit, amelyek kivetítődnek a tájra. Itt minden a fájdalomról, a sértettségről, a bántás elviselhetetlenségéről szól. József Attila a társadalmi körkép megrajzolásakor valósággal szociografikus módszerekkel él, de ez nem feszíti szét a lírai kereteket, és nem tördeli pillanatképekké a szonettfüzért. A leírás során a kijelentései mindig értelmezéssel együtt jelennek meg. Felmutatja a nyomor mögött annak okait, a társadalmi rendszert, az európai állapotokat. Jozsef attila hazam. A nyomor képei mellett tehát a nyomor történelmi, gazdasági, politikai, társadalmi és egyéni vetületeit is megjeleníti. Mindezzel az a célja, hogy meggyőzzön, hogy változás kell. Fő kifejezőeszközei: metafora, megszemélyesítés, ellentét, alliteráció. Nyelvi eszköze az áthajlás (enjambement). Szerkezetileg a hét szonett önmagában is zárt, teljes egész, mégis egymásba kapcsolódó füzért alkotnak.
A tizenegyedik grogot itta. Halovány arca ki volt vörösödve. Szeretője, egy Király utcai bádogos, és komája, egy budai házmester ott ültek mellette és koccintottak vele koronkint. - Noch á Glas! - kiálta rekedtes hangon a félszemű pincérnek, ki a bűzös helyiségben sürgött-forgott. - Igyatok, urak! Ma én fizetek. Ma jó napom van. Noch zwei Glas, Pepi!
A linkelt bolt csak a maga sajátos módján népművészeti, hímzést pedig szinte biztosan nem árulnak. Ha ezek a honfoglaláskori dolgok érdekelnek, akkor a Szkítia valószínűleg tud segíteni. Azzal viszont legyél tisztában, hogy az ott kapható dolgokat leginkább a szélsőjobboldaliak kedvelik, ha nem ilyen körökben mozogsz lehet, hogy kicsit furcsán néznének rád az emberek, ha felvennél egy tarsolyt. Valódi népművészeti bolt például a Váci utca első keresztutcájában van, a Cyrano étterem mellett. Lehet, hogy nincs weboldaluk, mert hirtelen nem tudtam semmit sem találni róluk online. Matyó, kalocsai és hasonló hímzéseket találsz. Fekete-arany (esetleg kék-fehér:D) cégér van az ajtó felett és elég nagy alapterületű a bolt. A képeik alapján ez a hely is profinak tűnik. Illetve még a néptáncosok kellékboltja is valószínűleg a segítségedre lehet:, Katona József u. Éji séták és éji alakok I. – Wikiforrás. 21. (XIII. ker. )
Ej, legyünk takarékosabbak; ezek a dolgok mind jók a vonal fölé is. Legokosabb, ha mi itt a vonal alatt csak olyan dolgokhoz nyúlunk, amik a politikusnak, az újdondásznak nem érnek semmit. Legalább nem fog megirigyelni érte. Tegyünk egy sétát az utcákon, mégpedig éjjel, mert a nappali séták nem érdekesek. Nappal egyforma a város majd mindenütt és hasonlít minden ilyen nagyságú városhoz bizonyos tekintetben. De éjjel? Az egészen más. Egész más fiziognómiát ül a mi kedves Budapestünk, a fekete fátyol alatt, melyet az éj ráterít s melyet a gázfény szét nem oszlat, csak csillagossá tesz, sokkal hamisabb az arca. Aztán minden magyar ilyenkor. Ha valami vidéki atyafi idekerül nappal, az, ha egy kicsit elfeledkezik róla, hogy hova váltotta a legközelebbi stáción a billétet, könnyen elhiheti, hogy Bécsbe jutott, míg ellenben, akit az éji órákban vezérel sorsa ide, egy kis elandalodás mellett bízvást Debrecenben képzelheti magát. Minden magyar. A dorbézoló helyiségekből magyar nóta hangzik ki száz rekedt torokból, a részeg emberek az utcákon, amint tántorogva fel s alá keresztezik egymást, édes hazai nyelvüket morogják, a drabanttal magyarul folyik a civakodás s végighangzanak a jóízű epithetonok az éj csendjében egy egész utcán át.