Érvényes: visszavonásig Budapesten díjmentesen utazhatnak a 14 éven aluliak A Fővárosi Önkormányzat rendelete alapján 2021. szeptember 2-ától a 14 év alatti gyermekek Budapest határain belül díjmentesen utazhatnak a közösségi közlekedési járatokon. A díjmentes utazás feltételei A kedvezmény a BKK-járatokra (a kék színű agglomerációs buszjáratok fővárosi szakaszait is ideértve) és a HÉV-vonalak fővárosi szakaszaira érvényes (de nem érvényes a Volánbusz helyközi járataira és a MÁV-START vonataira, Budapesten belüli utazás esetén sem). Csak azok a gyermekek utazhatnak díjmentesen, akik óvodai vagy tanulói jogviszonnyal rendelkeznek. Iskolás gyermekek esetén érvényes magyar diákigazolványt (vagy azt helyettesítő, az iskola által kiállított igazolást) kell ellenőrzéskor felmutatni. Budapest portál | Ősztől a HÉV-vonatokon is lehet venni 24 órás jegyet. Az óvodások életkorát személyi igazolvánnyal lehet igazolni. A rendelet alapján a kedvezmény annak a tanévnek az utolsó napjáig (a nyári szünetet is beleértve, tehát augusztus 31-éig) vehető igénybe, amelyben a gyermek betölti a 14. életévét.
H5 Viszonylat: Batthyány tér - Szentendre Vonal hossza: 21 km Betétjárat: Batthyány tér - Békásmegyer Állomások: 17 db Menetidő: 41perc Járműtelep: Szentendre Áramellátás: 1000 V egyenáram Járművek: MX/A motorkocsik Üzemeltető: Budapesti Helyiérdekű Vasút (MÁV) H6 Viszonylat: Közvágóhíd- Ráckeve Vonal hossza: 40 km Betétjárat: Közvágóhíd- Dunaharaszti/Tököl Állomások: 24 db Menetidő: 72 perc Járműtelep: Dunaharaszti, Ráckeve Járművek: MX és MX/A motorkocsik H7 Viszonylat: Boráros tér- Csepel Vonal hossza: 6. 7 km Betétjárat: nincs Állomások: 6 db Járműtelep: Csepel Járművek: MIX/A és MX/A motorkocsik H8 Viszonylat: Örs vezér tere- Gödöllő Vonal hossza: 25. Hév vonalak budapest. 6 km Betétjárat: Örs vezér tere- Cinkota Állomások: 20 db Menetidő: 46 perc Járműtelep: Cinkota H9 Viszonylat: Örs vezér tere- Csömör Vonal hossza: 10. 7 km Állomások: 12 db Menetidő: 23 perc Üzemeltető: Budapesti Helyiérdekű Vasút (MÁV)
és várhatóan a mai formájában a BKK-t. TAO-pénzek A kulturális tao-ra vonatkozó kérdésre Tarlós István azt mondta: folyik még a kormánnyal az egyeztetés az ügyben, és nem nyugszik bele abba, hogy a fővárosi színházak között elosztandó tao-pénzekhez ne legyen közük. Fővárosi Közfejlesztések Tanács Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapestért és a fővárosi agglomerációért felelős államtitkára a fejlesztési tanács működéséről szólva elmondta, hogy a testületben egyhangúlag kell meghozni a döntéseket, a kormánynak és a főváros egy-egy szavazata van. Ha a két oldal nem ért egyet, akkor arról az ügyről sem a kormány, sem a Fővárosi Közgyűlés nem tárgyalhat. Tarlós István kérdésekre válaszolva elmondta: a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának tagja lesz a főváros részéről maga mellett Szalay-Bobrovniczky Alexandra és Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes, Tóth József (MSZP) XIII. Csúszik a ráckevei és csepeli HÉV fejlesztése - Napi.hu. kerületi polgármester, valamint Riz Levente (Fidesz-KDNP), XVII. kerületi polgármester. Riz Leventét betegsége miatt egy ideig Wintermantell Zsolt (Fidesz-KDNP) IV.
A Budapest 24 órás jegy érvényes a rajta feltüntetett kezdő időponttól – melyet az utas határoz meg (hónap, nap, óra, perc), és a jegyvizsgáló ír rá – számított 24 órán át, korlátlan számú utazásra a BKK által megrendelt személyszállítási közszolgáltatások járatain, villamoson, trolibuszon, földalattin, metrón, fogaskerekűn és munkanapokon a hajójáratokon a vonalak teljes hosszán; autóbuszon, HÉV-eken, valamint a MÁV-Start meghatározott vonatain és a Volánbusz kijelölt elővárosi járatain Budapest közigazgatási határáig. Kötöttpályán - HÉV-vonalak Budapesten. Amennyiben az utas az aktuális utazására is fel kívánja használni a HÉV-en váltott Budapest 24 órás jegyet, az azon feltüntetett időpont nem lehet későbbi, mint az adott járat közigazgatási határának átlépési időpontja. A Budapest 24 órás jegy csak az érvényesség kezdete előtt váltható vissza a BKK pénztáraiban a díjszabásban meghatározott kezelési díj ellenében. A visszaváltáskor minden esetben szükség van a teljes szelvényre. Budapesti Közlekedési Központ
Kivétel, ha a gyermek pl. MÁK/ONYF hatósági igazolvány vagy SNI-igazolás alapján kísérőjével együtt is jogosult díjmentes vagy kedvezményes utazásra – ekkor az okmányt bemutatva a kísérő is kedvezményesen utazhat, de csak a gyermekkel együtt (őt kísérve). További részletek a BKK honlapján találhatók>> Jegyváltás 14 éven aluliak számára a MÁV mobilalkalmazásban A MÁV mobilalkalmazás HÉV-menetjegy váltásakor egyelőre nem számol a Budapesten belüli díjmentességgel 14 év alattiak esetében. Számukra ezért a kedvezmények között a diákigazolvány mellett a "BKK bérlet" opciót is ki kell választani, ha a fentiek alapján a fővárosban díjmentes utazásra jogosultak.
Kiemelt kép: Szentendrei HÉV – Fotó: BPK
A foglalkozási megbetegedés fogalmát a jogszabály mondja ki, ami szerint a munka végzése közben bekövetkező hosszan tartó egészségkárosodás. Tehát ok okozati összefüggés van a munka és a betegség között, vagyis a munka jellege miatt alakult ki a sérve vagy más gerincproblémája például. Az üzemi baleset pedig az, ami akkor éri a dolgozót, amikor dolgozik, vagy azzal összefüggésben, tehát pl. munkába menet történik útközben, vagy amikor elmegy átöltözni a munkavégzéshez, akkor éri valamilyen baleset. Baleset járadékot leghamarabb akkor kap az ember, amikor megállapítják az egészségkárosodást határozatban és az jogerőre emelkedett. Amennyiben baleseti táppénzre megy valaki a megbetegedésével, akkor amint annak ideje lejár, máris jogosulttá válik a járadékra. Megtörténhet az az eset is, hogy valakinek már folyósítanak baleseti járadékot, de közben megint üzemi balesetet szenved, akkor megvizsgálják, hogy ezáltal súlyosabb e a megbetegedés, és ezzel nagyobb százalékú lesz e a betegség, vagyis pl.
A társadalombiztosítási ellátás igénybevétele során bekövetkezett balesetek közül üzeminek az számít, amely a biztosítottat keresőképtelenségének vagy rokkantságának, továbbá az egészségkárosodás mértékének, rehabilitálhatóságának az elbírálása céljából elrendelt, illetőleg a keresőképessé váláshoz szükséges egyéb vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenésével összefüggésben érte. Foglalkozási betegség az a betegség, amely a biztosított foglalkozásának a különös veszélye folytán keletkezett. Baleseti járadék mértéke az egészségkárosodás fokától függ, az egészségkárosodás fokának megfelelően a) az 1. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 14-20 százalék, b) a 2. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 21-28 százalék, c) a 3. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 29-39 százalék, d) a 4. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 39 százalékot meghaladó mértékű. A baleseti járadék összege a fokozatok sorrendjében a havi átlagkereset nyolc, tíz, tizenöt, illetőleg harminc százaléka.
törvény, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. törvény végrehajtására kiadott 217/1997. (XII. 1. rendelet Kulcsszavak üzemi baleset, egészségkárosodás, baleseti járadék, foglalkozási megbetegedés, feléledés, Országos Telefonos Ügyfélszolgálat Kormányablakokban, okmányirodákban történő ügyintézéshez időpontot foglalhat telefonon keresztül (ügyfélkapu nélkül is). Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban. Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt. Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában. Elérhetőségeink: Tel: 1818 E-mail: Chat: Chat indítása Külföldről: +36 (1) 550-1858
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. Sokszor előfordul, hogy üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés esetén a baleseti táppénz időszakának leteltekor tartós, esetleg maradandó egészségromlás marad vissza. Ha ez az állapot középsúlyosságúnak minősül, baleseti járadék vehető igénybe. Baleseti járadékra az jogosult, akinek üzemi baleset következtében tizenhárom százalékot meghaladó egészségkárosodása keletkezett, de a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai nem illetik meg. Az egészségkárosodás mértékét és baleseti eredetét a orvosszakértő állapítja meg. A baleseti járadék mértéke az üzemi baleset okozta egészségkárosodás fokától függ. Az egészségkárosodás fokának megfelelően az 1. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 14-20 százalék, a 2. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 21-28 százalék, a 3. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 29-39 százalék, a 4. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 39 százalékot meghaladó mértékű.
A baleseti járadék újbóli megállapításánál azt az átlagkeresetet kell figyelembe venni, amelynek alapján a baleseti járadékot utoljára megállapították. fokozatú baleseti járadék feléledése (újbóli megállapítása) esetén a korábban megállapított baleseti járadék megszűnésének időpontjától esedékes emelésekkel, kiegészítésekkel növelten kell az összeget meghatározni. Meddig érvényesíthető a baleseti járadék feléledésének megállapítása iránti igény? Az igényt visszamenőleg legfeljebb hat hónapra lehet érvényesíteni, az ellátást a jogosultsági feltételek fennállása esetén legkorábban az igénybejelentés időpontját megelőző hatodik hónap első napjától lehet megállapítani. Fontosabb fogalmak Üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri. Üzeminek minősül az a baleset is, amelyet a biztosított munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben szenved el (a továbbiakban: úti baleset). Üzemi baleset az is, amely a biztosítottat közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri.
Az adott baleset üzemiségének elismerése minden esetben a baleseti táppénz megállapítására jogosult szerv hatáskörébe tartozik, melynek a jogosultság elismeréséről vagy elutasításáról külön határozatban kell rendelkeznie. Ha a munkavállaló foglalkoztatója társadalombiztosítási kifizetőhely is, akkor a munkáltató bírálja el a baleset üzemiségét. Ha a munkáltató nem társadalombiztosítási kifizetőhely, akkor a baleset üzemiségét a munkáltató székhelye (telephelye) szerint illetékes megyei/fővárosi kormányhivatal egészségbiztosítási főosztálya vizsgálja meg. Kapcsolódó cikk a témában: Baleset home office-ban: mikor lesz munkahelyi? Halált okozó üzemi baleset vagy foglalkozási betegség esetén az üzemi baleset illetve a foglalkozási betegség tényéről minden esetben az egészségbiztosítási szerv dönt. Fontos hangsúlyozni, hogy a baleset üzemiségének elismerése iránti kérelmet legkésőbb a baleset bekövetkezésétől számított egy éven belül lehet benyújtani a baleseti táppénz megállapítására jogosult hatósághoz, a határidő elmulasztása miatt nem lehet igazolással élni.