Pálfy G. István (Budapest, 1945. november 15. ) magyar újságíró, egyetemi tanár. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem esztergomi Vitéz János Karán tanít.
Akik ma egy, a régihez képest is elsilányított liberalizmus rabjaként idegesen prüszkölnek minden nemzeti és népi vonzódás miatt, mindenkinél ódivatúbbak, mert ahhoz ragaszkodnak, amiből Bartókék már száz évvel ezelőtt kiábrándultak. A média nem tette egykultúrájúvá vagy "egykultúrálatlanságúvá" a világot, és nem is fogja. Mert nem képes rá. Nem tudja legyőzni a színeket és árnyalatokat. Fel kellett volna ismerni az eddig kimondatlan igazságot, mely így hangzik: a média arra való a modern társadalomban, hogy általa a társadalom párbeszédet folytasson önmagával. Vajon miért nem történt meg ez a felismerés, illetve ha most megtörténik is, miért fog homályban maradni? Pálfy G. István - Így lássa Csoóri Sándort, aki látni akarja | Extreme Digital. Az a tény, hogy a híradásokban egyre több a deviancia, azt is jelenti, hogy a nem deviáns fontosságok kiszorulnak, egyre kevesebb számukra a tér. A mennyiségi összefüggés végül minőségivé válik. Rejtett kamerák tartalmilag soha nem igazolódó felvételei próbálják átmeneti izgalomban tartani a közvéleményt, magánújságok címlapokon közölt bűnügyi gyanúsításai próbálnak agyoncsapni politikusokat, hogy a történetek a magántelevíziók híradásaival versenyezve felkerüljenek a közszolgálati képernyőkre is.
Nálunk hovatovább az is természetessé válik, hogy bűncselekményekben elmarasztalt személyek bizonyos közvetítésekben hősökként, társadalmi megmozdulások pozitívan ábrázol vezetőiként jelennek meg. Megesik, hogy 1956 szabadságharcosaival találják magukat egy hivatkozási rendben. A krimiszereplők bekerülnek a virtuális törtélelembe. Az értékek végletesen kifordulnak önmagukból. Pálfy G. István - Könyvei / Bookline - 1. oldal. Egy értelmiséginek látszó rétegnek mindig vannak szellemalakjai, akik azt hivatottak bizonyítani a képernyőn és a sajtó egészében, hogy az ész jelen van a médiában. Pedig egyre kevésbé van jelen. Az érdekességre, az olcsó tömeghatásokra való törekvés egyre inkább kiszorítja z értékes kultúrát, a tudományt. Az lenne üdvös, ha lehetnének olyan – nem elméleti, hanem gyakorlat – iskolák, amelyek a jó televíziósok köré szerveződnek. Az újságírásnak a szerkesztőség a legjobb iskolája. Azonban a televíziók többségében ma már a vak vezeti a világtalant. Mutasd tovább Legközelebbi ingyenes személyes átvételi pont
Az Index környékéről is Totalcar, Totalbike, Velvet, Dívány, Comment:Com, Könyvesblog, Tékozló Homár
Pom Pom meséi bábjáték a Városmajorban Ki ne ismerné Pom Pom-ot és barátait, Órarugógerincű Felpattanót, Festéktüsszentő Hapci Benőt, Madárvédő Golyókapkodót, Radírpókot, vagy épp a szeretetreméltó, kerekded Gombóc Artúrt! Azt azonban már kevesen tudják, hogy egy kövér madár is lehet szerelmes, vagy azt, hogy milyen gonoszságokra vetemedhet egy megátalkodott Lesbőltámadó Ruhaszárítókötél. Szerencsére Pom-Pom mindig ott terem, ahol éppen szükség van rá és a problémák varázslatos módon megoldódnak körülötte. Humoros és tanulságos történet barátságról, önbecsülésről és arról, hogy igazából mindannyiunkban rejlik valamilyen egyedülálló képesség, ám boldogok csak akkor leszünk, ha megtanuljuk azt mások hasznára fordítani. Óvodásokhoz, kisiskolásokhoz és felnőttekhez egyaránt szól Csukás István meséje, ezúttal bábokkal, élőszereplőkkel és sok-sok zenével. Csukás István – Csík Csaba – Bor Viktor: Pom Pom meséi 2020. augusztus 8. (szombat) 10:30 Városmajori Szabadtéri Színpad Az előadás hossza: 50 perc Szereplők: Festéktüsszentő Hapci Benő, Priszcilla, Órarugógerincű Felpattanó, Madárkereskedő: Baranyai Anita Pom Pom, Lesbőltámadó Ruhaszárítókötél: Krista Anita Gombóc Artúr, Madárvédő Golyókapkodó, Radírpók, Rendőr Érsek: Csanádi Gyöngyi Az Aranyszamár Bábszínház produkciója.
A címszereplő Vuk, a kis róka, aki fiatalon árvaságra jut és hírhedt nagybátyja, Karak neveli fel. Az olykor könnyfacsaró részeket is tartalmazó mese remek történet a család fontosságáról, a barátságról, a hűségről és az emberi gonoszságról. Az eredetileg négyszer 20 percesnek induló sorozat 76 perces mozifilmmé vált, mely a tengerentúlon is ismert lett, több nyelvre lefordították. Érdekesség, hogy míg a regényben a Vuk név a kis róka egyik ősétől ered, addig a film szerint a Vuk név egy betűszó, ami a "Vadászom, utamból kotródj! " felkiáltás kezdőbetűiből ered. A mese főcímdalát az akkor 7 éves Wolf Kati énekelte fel. Mézga család Az 1968-ban bemutatott mese a legnépszerűbb magyar televíziós rajzfilmsorozatok egyike, hisz Németországban, Bulgáriában, Olaszországban, Franciaországban, Csehországban és Szlovákiában is nagy sikerrel sugározták, sőt a 2004-es ismétlést több mint félmillióan nézték. A mese főhőse a 12 éves Aladár, aki zseniális képességekkel van megáldva: olyan készülékeket bütyköl, amelyekkel akár űrutazásokra viszi a pereputtyát, máskor 30. századi leszármazottjával lép kapcsolatba.
Kukori és Kotkoda Az 1970-ben keletkezett rajzfilmsorozat ötletét Bálint Ágnes, a forgatókönyvíró egy kolléganője panaszkodásaiból merítette. A mindig dolgos háziasszony, Kotkoda folyton kénytelen ugyanis zsémbeskedni a munkakerülő, lusta férjével Kukorival. Az összesen 26 epizódból álló mese különlegessége, hogy a rajzoló, Mata János a figurákat direkt tojásformából rakta össze, hogy a gyerekek is könnyedén le tudják őket rajzolni. Gondosan ügyeltek a szereplők környezetének kialakítására; Kukori és Kotkoda parasztházban laktak, Hápogi pedig modern házban úszómedencével. Hápoginak robogója is volt, ezt annak apropóján írta bele Bálint Ágnes a történetbe, hogy akkoriban Mata Jánosnak is volt egy robogója. Egyes szereplőknek autója is volt, amik mind valódi, ismert autók grafikái voltak, így például a betörő rókák VW bogárral, a Szöcske pedig Jaguar E-Type-al közlekedett. Vuk A rajzfilm-klasszikus Dargay Attila 1981-ben elkészült egész estés rajzfilmje, melyet Fekete István Vuk című regénye alapján írt.