DVSC SCHAEFFLER - GYŐRI AUDI ETO KC ||| NŐI KÉZILABDA MK NÉGYES DÖNTŐ 2021, DÖNTŐ - YouTube
Danyi Gábor és Elek Gábor szövetségi kapitányok kijelölték a női kézilabda-válogatott bő, 35 fős keretét az év végi, Norvégiában és Dániában sorra kerülő Európa-bajnokságra. Kizárólag a névsorban szereplő játékosok léphetnek pályára a tornán, a rajtra 16 játékos nevezhető, az Európa-bajnokságon során hat cserére nyílik lehetőség.
Ranglisták lekérdezése Aktuális ranglisták lekérdezése: Korábbi ranglisták lekérdezése: Helyezések alakulása:
26. 16. 30 Spanyolország –Horvátország 22–20 A 3. HELYÉRT (STOCKHOLM) 01. 25. 18. 30 Szlovénia– Norvégia 20–28 AZ 5. 00 Németország –Portugália 29–27 ELŐDÖNTŐ (STOCKHOLM) 01. 24. 00 Norvégia– Horvátország 28–29 – h. u. 01. 20. 30 Spanyolország –Szlovénia 34–32 KÖZÉPDÖNTŐ AZ 1. CSOPORT VÉGEREDMÉNYE 1. Spanyolország 5 4 1 – 153–127 +26 9 2. Horvátország 5 4 1 – 127–113 +14 9 3. Németország 5 3 – 2 141–125 +16 6 4. Ausztria 5 1 1 3 139–156 –17 3 5. Fehéroroszország 5 1 1 3 138–160 –22 3 6. Csehország 5 – – 5 122–139 –17 0 1. CSOPORT (BÉCS) 01. 00 Spanyolország– Csehország 31–25 01. 15 Horvátország –Ausztria 27–23 01. 30 Fehéroroszország– Németország 23–31 01. 00 Fehéroroszország –Csehország 28–25 01. 15 Spanyolország –Ausztria 30–26 01. 30 Horvátország –Németország 25–24 01. 00 Horvátország –Csehország 22–21 01. 15 Fehéroroszország– Spanyolország 27–38 01. Hendikeppel fogadunk a magyar-spanyol Eb-selejtezőre. 30 Ausztria– Németország 22–34 01. 22. 00 Horvátország–Spanyolország 22–22 01. 15 Fehéroroszország–Ausztria 36–36 01. 30 Csehország– Németország 22–26 A 2.
Eredmények, középdöntő: I. csoport (Herning): Franciaország-Spanyolország 26-25 (16-10) korábban: Oroszország-Montenegró 24-23 (13-13) Az állás: 1. Oroszország 6 pont/3 mérkőzés (85-71), 2. Franciaország 6/3 (73-68), 3. Dánia 2/2, 4. Svédország 1/2 (49-53), 5. Spanyolország 1/3 (70-80), 6. Montenegró 0/3 II. Női Kézilabda Bajnokság. csoport (Kolding): Norvégia-Hollandia 32-25 (16-10) korábban: Horvátország-Románia 25-20 (14-10) Az állás: 1. Norvégia 6 pont/3 mérkőzés (102-68), 2. Horvátország 6/3 (76-67), 3. Hollandia 2/3 (78-83), 4. Németország 2/2 (45-61), 5. Magyarország 0/2 (46-52), 6. Románia 0/3 (59-75) A csoportok első két-két helyezettje jut az elődöntőbe, a harmadikok pedig az ötödik helyért játszhatnak. A torna első négy helyezettje kijut a jövő decemberi, spanyolországi világbajnokságra, amelynek a házigazdák, valamint a címvédő hollandok biztosan résztvevői lesznek. Ne maradjon le az ORIGO cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail címét és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Egyéni sportok Olimpiai Híradó: Liu Shaoang a világ tetején - február 14. 14. 15:40 Négy döntőt rendeztek a pekingi téli olimpián, és bármennyire is érdekesek voltak a versenyek, mi Liu Shaoang éremátadására figyeltünk legszívesebben.
(diavetítéshez kattints a képekre) A várba csak gyalogosan juthatunk a felújított, régi, sziklába vájt lépcsőkön. Igaz, hogy fárasztó a lépcsőjárás, de mindenért kárpótol a látvány. A Füzéri vár ama kevés régi várak egyike, amelyik feltételezhetően a tatárjárás előtt is állt. Talán az Aba nemzetségből a Füzér család őse, Zarád építette a 13. században. Az első okirat, amelyik említi Füzér várát 1264-ben kelt. Egy 1270-ben írott oklevélből megtudhatjuk, hogy a vár birtokosa egy Kompolt nembeli "vak" Andronicus mester volt, akitől maga a király, II. András vásárolta meg Füzér várát. Az évszázadok során sok birtokosa volt a várnak. Akadt, akinek a király adományozta, volt, aki harccal szerezte meg vagy megörökölte. Említést érdemel a Perényi család, és annak talán legismertebb tagja, Perényi Péter koronaőr, aki Szapolyai János koronázása után, 1526-ban a koronát nem a megszokott helyére, a Visegrádi várba vitte, hanem a saját birtokát képező Füzéri várba, ahol több mint egy évig a Tárházban őriztette.
ÚJJÁÉLED A FÜZÉRI VÁR A régen nemesfémben, manapság ellenben turistában gazdag településről rövid kitérőt tettünk Füzér vára felé. Az idő szűkössége miatt csak a településről csodáltuk meg a sziklaszirten magasodó erődítményt, amelynek felújítása hamarosan véget ér. Közel kétmilliárd forintból újul meg és új attrakciókkal gazdagodik a vár, amely várhatóan 2016. március végén nyitja meg kapuit újra a látogatók előtt. A beruházás során a vár visszanyeri középkori fényét, megújul a palotaszárny és a várkápolna, valamint az alsóbástya. Az átadást követően interaktív kiállításon keresztül ismerkedhetnek meg a látogatók a kincstárral, a várlakók 16–17. századi hétköznapjaival, a vár építéstörténetével, az 1526-os év Szent Korona-őrzésének történetével. A távolban a füzéri vár DISZNÓTOROS A PINCESORON Zempléni road-movie-nk a vár alatti csodálatos régi gyümölcsöskertben tett séta után mikóházi fesztiválozással folytatódott. A Sátoraljaújhely közelében fekvő településen immár évek óta nagy sikerrel rendezik meg a zempléni disznótoros- és adventi vásárt, illetve vadkolbásztöltő fesztivált, ahol minket jóféle székelykáposztával és sült kolbásszal vártak, de árultak itt helyi bort, szörpöt, házi sajtot, szalonnát, a vadászok pedig az aznapi zsákmányukkal díszített lovas kocsival parádéztak.
Szegény Füzéri vár kapitánya vakargatta a feje búbját, de semmi épkézláb magyarázatot nem tudott adni, hová lett a szépséges kislánya. Már majdnem feladta, amikor a lány dadusa félve, remegve becsoszogott a király asztala elé. – Fenséges királyom, egy életem, egy halálom, ha megengedi, akkor én elárulom, hol tartózkodik Sára kisasszony. Eszemadta olyan szerelmes a molnár egyetlen fiacskájába Jankóba, mint a Füzéri vár legöregebb nagyágyúja. Szegénykém most is a mátkájával turbékol, közeli patak egyik fűzfája alatt. – Igaz ez, te asszony? – kérdezte a király – Ha nem hisz nekem fenség, akkor győződjek róla saját szemével! A király azonnal elküldött két katonáját a közeli patakhoz, hogy keresse meg a szerelmespárt, és hozzák elébe. Nem sok időnek kellett eltelnie, mert a katonák hozták is a kisasszonyt és a kedvesét. Szegény várkapitány kétségbeesve tördelte a kezeit, és szünet nélkül a király bocsánatáért esedezett. Minderre a király csak ennyit mondott: – Nem tudom, hogy megbocsátok-e nektek.
Az egykori vulkán tetején büszkélkedő, középkori eredetű füzéri vár Borsod-Abaúj-Zemplén megye egyik legszebb fekvésű építménye – emellett pedig egyike hazánk legrégibb kastélyainak. A IV. Béla királyunk által – a tatárjárást követően kiadott várépítési rendelet nyomán felhúzott, tágas, román stílusú kastély nevét a várhegy alján húzódó pár száz lelkes község, Füzér, illetve a múltban errefelé gyakran előforduló fűzfák után nyerte el. A Zempléni-hegység meredek magaslatain az idők során több vár is épült, ezek egyike a Füzéri vár. Noha a krónikások szerint 1264-ben húzták fel a felső vár falait, a helyi legenda úgy tartja, hogy egy Aba nembéli uraság volt az építkezés "elkövetője". Az idők során a vár a Perényi család kezére került és 1526-tól 1527-ig egy ideig még a Szent Korona rejtekhelyéül is szolgált. Történt ugyanis, hogy Szapolyai János koronázása után Perényi Péter koronaőr ide menekítette a hatalmi jelvényt és majdnem egy évig itt rejtegette, hogy az osztrák császár, Ferdinánd ne találhasson rá és ne koronáztathassa magát magyar királlyá.
A helyszínen interaktív bemutatót láthatunk, többek között arról, hogyan nézett ki és miként működött egy korabeli ágyú, vagy hogy milyen védelmi forma szerint építették a középkori várakat. A boldogkői vár Boldogkő vára egy hatalmas kopár sziklagerincen magasodik – vastag kőfalaival és középkori hangulatával azonnal leveszi az embert a lábáról. A középkorban gyakran cserélt gazdát, egyik utolsó ura Thököly Imre volt. A helyiek gyakran a tündérek lakhelyének nevezik. Állítólag a muhi csata után a tatárok elől menekülő IV. Béla királyt Bodó, az öreg aszalómester bújtatta el a pincéjében, aki süketnek tettette magát a tatárok érkezésekor. A király hálából birtokot adott neki, hogy a védelmére várat építsen. Boldogkői vár - Kép: Magyar Turisztikai Ügynökség Bodó hét lányának kérői építtették meg a várat hét év alatt, amit az esküvők után IV. Béla javaslatára Boldogkőnek neveztek el, mondván a hét lány, a hét tündér itt volt a legboldogabb. Noha Boldogkőváralján nem kell annyit felfelé kaptatni, mint a füzéri és a regéci várhoz, azért készüljünk kényelmes, sportos cipővel!
Ismét egy kis visszatekintést hoztam nektek, nézzük meg együtt, mennyit kerestünk ötven-hatvan évvel ezelőtt, illetve, hogy mire volt elég akkoriban ez a "hatalmas" összeg! Divatos szokássá vált manapság, hogy a fizetések nyomon követésére a hamburger mérőszámot használjuk. A világ szinte minden országában kapható a hamburger, ezért nemzetekre vetítve mérik, hogy egy hamburgerért mennyi időt dolgoznak a különböző országok. Természetes, hogy a szocialista országokban még nem volt hamburger ötven évvel ezelőtt, szóval Magyarországon nem igazán lehetett ezzel kalkulálni. Az is igaz, hogy a boltok polcain akkoriban nagyon kevés áru volt, tehát lehetőségünk sem adódott arra, hogy a roppant kevés bérszámfejtett bérünket elköltsük a sok-sok termékre…Na, de nézzük, mennyit kerestünk ötven-hatvan évvel ezelőtt! Ennyit kerestünk annó… Biztosan emlékeznek még sokan, de ha nem, akkor elmondom, hogy az ötvenes évek végén, és a hatvanas évek elején egy óra munkáért hozzávetőleg 9 forintot kaptunk! 10 évvel később már 13 forint ütötte a markunkat, 40 év múlva pedig 90 forint.