Valóban a kimerültség miatt távoznak? A legtöbben hiába gondolnánk, hogy a felmondást tervező egészségügyi dolgozók elsősorban a járványhelyzettel járó kimerültség miatt távoznak, azonban a FESZ kutatása alapján továbbra is az alacsony fizetés, valamint az ágazatban kialakult további bérfeszültség jelenti az egyes számú problémát. Minden negyedik szakdolgozót irritálja az alapbérek elfogadhatatlan színvonala, miközben a munkájuk rengeteg éjszakázással és hétvégi műszakkal jár – emeli ki Soós Adrianna. A kutatásból kiderült, van olyan szakdolgozó, aki március óta kevesebbet keres az új egészségügyi jogviszonyban. Ahogy az is, hogy a felmondást fontolgatók majdnem fele akasztaná szögre örökre a köpenyt, hagyná maga mögött végérvényesen az egészségügyet. Jogszabályfigyelő 2020 – 42. hét - Jogászvilág. Mindössze ötödük folytatná a pályáját a magánegészségügyben, illetve valamelyik külföldi egészségügyi szolgáltatónál. Ugyanakkor a távozni kívánók kétharmada magasabb kereset esetén maradna az ágazatban. A felmondási okok sorában nagyon erős még a megbecsülés hiánya, ami szintén visszatérő elem volt a válaszokban.
De nem lehet minden felelősséget az ő nyakukba varrni: ha az állam gondoskodott volna a megfelelő munkakörülményekről, senkinek a fejében meg se fordulhatna, hogy előállhat olyan helyzet, aminek csak felmondási tilalommal lehet elejét venni. Ha kicsit is valós veszély az egészségügyi dolgozók tömeges felmondása, az csak arról árulkodik, hogy az állam elmulasztotta az Alaptörvényből fakadó feladatát: az egészségügyi ellátás megfelelő megszervezését. A kötelező oltás több ezer dolgozó felmondását hozhatja az egészségügyben - Napi.hu. Ez esetben a legfőbb dolga az államnak, hogy ezt a mulasztást azonnal bepótolja ahelyett, hogy a dolgozókat bünteti, akik nem felelősek ezért a helyzetért. Emesének jogorvoslati lehetősége sem volt a felmondási tilalommal szemben, ami megakadályozta számára a pályaváltást. Egyetlen lehetősége az maradt, hogy az Alkotmánybíróságtól kérje a jogsértő rendelkezés megsértését. Ez sajnos lassú eljárás – az is hónapokig, akár még egy évnél is tovább tart, hogy az Alkotmánybíróság eldöntse, hogy befogadja-e egyáltalán a panaszt. A veszélyhelyzet – reméljük – nem marad ilyen hosszú ideig érvényben.
Adótanácsadó tippünk: a perek elkerülése érdekében célszerű a munkáltatói felmondáson, a dolgozó átvételét igazoló részbe beírni, hogy a dolgozó kijelenti, nem áll felmondási tilalom hatálya alatt a felmondás átvételének időpontjában.
A szakmai szervezetek kérésének megfelelően a kirendelés maximális időtartama (az eddig is lehetséges, bár a Covid-járvány előtt sosem alkalmazott) 44 munkanap lesz, ezt, a Rezidensszövetség javaslatát elfogadva, nem naptári évre, hanem folyamatos 12 hónapra kell számítani. (Így nem lehet valakit év végén, majd következő év elején egybefüggő 2x44 napra kirendelni. ) A kirendelés idejére járó magasabb bért, a korábbiakkal ellentétben nem jogszabály rögzíti, hanem az országos kórház-főigazgató dönt róla. Nőgyógyászokról nincs szó a rendeletben A korábbi rendelet-tervezetben még a szülészek- nőgyógyászok számára hagytak volna kiskaput, hogy állami kórházban is elláthatnák a magánbetegeiket, ez a most megjelenő jogszabályban már nem szerepel, az esetleges kivételről később külön jogszabály készül. Szintén nincs szó az új jogszabályban arról sem, hogy a most még személyes közreműködő vagy egyéb vállalkozási formában a kórházakban, szakrendelőben dolgozók 2022 végéig automatikusan dolgozhatnak/ügyelhetnek.
Karikó Katalin a ma élő legnagyobb magyar Karikó Katalinnal való találkozásáról annyit mondott, ismét egy nagy magyar teljesítményről van szó, hisz Kisújszállásról indulva ma Karikó Katalin az élő, legismertebb magyar. "Nem voltam ott a kémcsöveknél, amikor kutatott, de büszkeséggel tölt el a munkássága, mint magyar, egymás sikerébe belelátjuk magunkat. "Vele beszélgetve úgy éreztem, hogy biztonságban vagyunk, mert a professzor asszony mindent tud. " Arra a kérdésre, hogy mit mondott Karikó Katalin, véget ért-e a harmadik hullám, megtört-e a járvány a miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy erre a kérdésre nehezen tudott igent-nemet előcsalni a kutatónőből. "Azt biztosan állította, hogy azzal a módszerrel, amit a kutatócsoportjával kifejlesztettek, az új mutánsokra is könnyebben lehet vakcinát fejleszteni" - tette hozzá Orbán Viktor. l Forrás:
A Szegedi Televízió műsorvezetője azt hitte, jól fel tudja kérdezni a politikai témák elől nagyon elzárkozó Karikó Katalint, de rajta egyszerűen nem lehet fogást találni. Így hangzott a kérdés: "Amikor kiadott a kormány egy táblázatot a vakcinák összehasonlításával kapcsolatban, akkor ön azért elég határozottan kiállt, és szépen átrajzolta, hogy szakmailag mennyire nem megalapozott, amit csinál a kormány. Utána viszont fotózkodott Orbán Viktorral, ebből viszont a disznósajt jött ki. Tehát foglalkoztatja-e Önt az, hogy Orbán Viktor egyrészt például szeret önnel fotózkodni, de közben a szakmai munkásságáról nem nagyon beszél? " Így pedig a válasz: "Hát a disznósajt az igen szakmai munka volt, nem azért, mert az apukám hentes, csak én említettem ezt a disznósajtot. Ugyanis arról volt szó, hogy a BioNTechnél ugye állati vakcinák kifejlesztésén is dolgozunk, és a kollégák azt hitték, hogy a combba is be lehet nyomni a vakcinát. És én mondtam, hogy nem, azt a fül tövére nyomják és adják be a disznónál.
Orbán Viktor egy vasárnapi rádióinterjújában arról beszélt a védőoltás kifejlesztésével kapcsolatban, hogy ugyan egy német professzor is "benne van ebben a dologban, de legtöbben magyarok dolgoznak a kutatásban", ezért "kis túlzással, de nyugodtan mondhatjuk, hogy ez egy magyar vakcina, amerikai pénz és magyar ész van benne". Karikó Katalin szerint az utóbbi kijelentés talán most nem túlzás. Pardi Norbert volt, aki először publikálta azt (Drew Weissmannal és velem közösen) hogy a módosított mRNS jó vakcina. Pardi Norbertnek nagy szerepe van abban, hogy a módosított mRNS-ből vakcina lett. Norbert pedig magyar, kisújszállási. Úgyhogy igazság szerint őt is megilleti az elismerés. És még nem is szóltam a BioNTech-nél dolgozó magyar kollégáimról, Boros Gáborról és Szabó Gáborról, akik sokat tettek azért, hogy a mi vakcinánk ilyen hatásos lett. Természetesen ahhoz, hogy a vakcina gyorsan elkészüljön sok ezer kutató és szakértő munkája kellett: Ugur Sahin, aki gyorsan ráérzett, hogy lépni kell, aki létrehozta a céget és rendíthetetlenül dolgozik, a Pfizer az infrastruktúrájával... és hát kellettünk mi, akik olyan szintre hoztuk a technológiát, hogy alkalmazható volt a bevetésre.
Mikor lesz újra elérhető Pfizer vakcina? Mikor lesz újabb nyitás? Mi van, ha kell 3. oltás? - ezekre a kérdésekre is válaszolt ma reggel a miniszterelnök a Kossuth Rádió reggeli műsorában. "Magyar vagyok ezért sosem vagyok elégedett" - mondta az átoltottság mértékéről ma Orbán Viktor. "De ez a verseny a magyar emberek életéért folyik. Emberi életeket kell mentenünk, és sajnos nem is sikerült mindenkiét, mert akinek alapbetegsége volt, azokból bizony sokakat elvesztettünk a járvány alatt. Együttérzés és a fájdalom elviseléséhez nyújtott segítség van most az első helyen. " Mikor lesz Pfizer vakcina? Hozzátette, hogy jelentős előnyben van Magyarország, hisz nálunk már a 16-18 éveseket oltják, míg külföldön még csak az időseket. Széles a vakcinválaszték idehaza, ez is példátlan - emelte ki. "Mindegy, hogy fekete vagy fehér a macska, a lényeg, hogy fogja meg az egeret" - mondta Orbán Viktor a vakcinák közötti válogatás feleslegességéről. Sokan vannak olyanok, akik már regisztráltak, de még nem vették fel az oltást - valószínűleg Pfizer vakcinára várnak.
Érdelődő a miniszterelnök A közreadott fotókon az látszik, hogy Orbán Viktor érdeklődve hallgatja Karikó Katalint, aki láthatóan éppen magyaráz valamit a miniszterelnöknek. Arról nem számolnak be az állami hírforrások, hogy a találkozón szóba került-e a kormánynak az a vakcina táblázata, amit még Karikó Katalin is erős kritikával illetett. Egy asztalnál a miniszterelnök és a kutató Forrás: Miniszterelnöki sajtóiroda Felháborító táblázat Ahogyan arról a BudapestKörnyé is beszámolt április 25-én a kormány hivatalos Facebook oldalán megosztottak egy táblázatot, amely arról ad tájékoztatást, hogy az egyes oltások beadását követően hányan haltak meg. Ebből az derül ki, hogy a keleti vakcinák jobbak, mint a Pfizer. Karikó Katalin a Pfizer-vakcina kifejlesztője felháborodott. Egy posztban magyarázza el hogyan trükközött a magyar kormány az adatokkal. Lehagyta a kormány a fontos infókat A Pfizer-vakcina kifejlesztésében kulcsszerepet játszó biokémikus úgy vélte, hogy a kormány a szükséges információkat sajnálatosan lehagyta a táblázatról.
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Karikó Katalin szerint az utóbbi kijelentés talán most nem túlzás. Kedves Gergely, az egyik volt tanítványom – aki most a Lenox Hill Kórhaz NetFlix műsorának főszereplője – mondta, hogy soha ne reflektáljak semmilyen ellenem szóló kommentre, ne keveredjek bele mások vitájába, az mind csak ZAJ. No comment és elül a vita, és majd találnak a ráérők új problémát. Tehát nem szeretnék nyilvánosan semmilyen nyilatkozatot tenni asszonyság-ügyben. Bármit mondok is, akkor az lesz belőle, hogy nem a miniszterelnök szavain rágódnak, hanem az enyémen. Azt reméltem, az hogy magyar vagyok egy kicsit összefogja az otthoni ellenlábasokat, és együtt örülnek, hogy országunkat jó fényben emlegetik, de hát én már ilyen naiv vagyok és maradok. A miniszterelnök nagyon udvarias volt, maga telefonált, míg más magyar elöljáróság a titkárnővel tárcsáztatott és engem várakoztattak, mert hát én ráérek várni ha ők akarnak velem beszélni. No, de az is tökmindegy, kibírtam, tudok én várni, nem nagy ügy. A miniszterelnök érdeklődő volt, tanácsot kért, teljesen normális.