Főoldal > Gyergyószentmiklós, Tarisznyás Márton Múzeum Pontos árakhoz add meg utazásod időpontját! Gyergyóditró panziók - 50 ajánlat - Szallas.hu. 2 felnőtt Szűrés 1 szűrő beállítva Foglalj gyorsabban Válaszd ki a szűrési feltételek közül a Neked megfelelőket, így egyéni igényeid alapján jelennek meg a szálláshelyek. × Ár Összes jellemző megjelenítése Írd ide hova szeretnél utazni, vagy adj meg jellemzőket utazásodra (pl. Balaton, wellness) × Nagyon jó 21 értékelés Nagyon jó 12 értékelés Nagyon jó 111 értékelés További szálláshelyek betöltése...
A NAPSUGAR PANZIO a bánya bejáratától 100 m, a strandtol 400 m egy csendes kis utcaban helyezkedik el. Be és kijelentkezési időpontok: Bejelentkezés: 12. 00 óraKijelentkezés: 10. 00 óra A településről:Parajd község a Kis-Küküllő mentén helyezkedik el, a folyó forrásától (Bucsin-tető) 22 km-re, a Görgényi-havasok lábainál, a Hargita-Maros megyék határánál. Gyergyószentmiklós napsugár panzió és. A település a Parajd-medencében 525 m tenger fölötti szinten található (a sóhegy 580 m magasságot éri el). Útvonal: Gépjárművel a DN13A Balavásár-Szováta-Csíkszereda útvonalon közelíthető meg, Szovátától 6 km-re, illetve a DN13B Gyergyószentmiklós-Parajd útvonalon (55km). Vasúton a Parajd végállomásra érkezik a Tövis-Balavásár-Szováta-Parajd személyvonat, összeköttetése a Segesvár-Tövis-Kolozsvár-Szatmárnémeti-Nagyváradi vonatoknak. Repülőgéppel a Marosvásárhelyi Nemzetközi Reptérre lehet érkezni. Közeli nagyobb települések: Szováta-fürdő 9 km, Marosvásárhely 65 km, Segesvár 73 km, Székelyudvarhely 36 km, Csíkszereda 98 km, Gyergyószentmiklós 55 km.
A tényleges konverzió a szállásadó bankja kondícióinak függvénye.
Megközelítés Gépjárművel a DN13A Balavásár-Szováta-Csíkszereda útvonalon közelíthető meg, Szovátától 6 km-re, illetve a DN13B Gyergyószentmiklós – Parajd útvonalon (55km). Vasúton a Parajd végállomásra érkezik a Tövis – Balavásár –Szováta-Parajd személyvonat, összeköttetése a Segesvár-Tövis-Kolozsvár-Szatmárnémeti-Nagyváradi vonatoknak. Gyergyószentmiklós napsugár panzió gyula. Repülőgéppel a Marosvásárhelyi Nemzetközi Reptérre lehet érkezni. Látnivalók A helység főbb attrakciói: Parajdi sóbánya 0 km Parajdi sóbánya borpincéje 0 km Parajdi sósvízű strand 0 km Parajdi sóhát és sószoros 1 km Szovátai Medve-tó 9 km Korondi kerámia 12 km Bogdani sípálya 15 km Bucsini sípálya 16 km Közeli nagyobb települések: Szováta 9 km Székelyudvarhely 36 km Gyergyószentmiklós 55 km Marosvásárhely 65 km Segesvár 73 km Csíkszereda 98 km
Nagyon jó 274 értékelés Nagyon jó 30 értékelés Nagyon jó 26 értékelés Kínálatunkban nincs több szabad szálláshely Gyergyóditró településen. Fedezz fel más településeket, szállj meg a közelben akár kedvezőbb feltételekkel! Kiváló 360 értékelés Nagyon jó 62 értékelés Nagyon jó 22 értékelés Kiváló 117 értékelés Nagyon jó 145 értékelés Kiváló 241 értékelés Nagyon jó 76 értékelés Nagyon jó 176 értékelés Nagyon jó 70 értékelés Kiváló 154 értékelés Nagyon jó 68 értékelés Nagyon jó 62 értékelés Nagyon jó 95 értékelés Nagyon jó 35 értékelés További szálláshelyek betöltése...
Görgényi havasok lábánál fekszik, hegyekkel övezve. A települést nagy számban keresik fel a gyógyulni vágyók. Gyergyószentmiklós napsugár panzió tihany. A sóbánya klímája rendkívül kedvező hatású a légúti megbetegedésekben, allergiában, asztmában szenvedők részére. Az idelátogatók számos szabadidős tevékenység közül válogathatnak; túrázás, strandolás, kirándulás, bányalátogatás, pisztrángozás, téli időszakban szánkózás, síelés, snowboardozás... Ezen kívül igen nagy az érdeklődés a minden évben hagyományosan megrendezett Parajdi napok - augusztus végén - és a Káposzta-fesztivál iránt - szeptember végén -, melynek központi eseménye a káposztafőző verseny, amire sok külföldi versenyző is érkezik. A turisztikai látványosságok is rengeteg érdeklődőt vonzanak; Parajd határában emelkedik az 576 m magas kősó-szikla, a Sóhát. A Napsugar panzió, a Székely Sóvidék és Hargita megye egyik legnagyobb községközpontjában Parajdon található. Elhelyezkedése révén a község bármely pontja, nevezetessége könnyen elérhető (a bánya bejáratától 200 m, a főúttól 100 m, a központtól 200 m).
Így a húsvét ünnepe március 22. és április 25. közé esik, és meghatározza a többi mozgó ünnep idejét is – húsvét előtt és után egyaránt: o farsangvasárnap - húsvét előtt 7 héttel, o virágvasárnap - húsvét előtt 7 nappal, o áldozócsütörtök - húsvét után 40 nappal, o pünkösd - áldozócsütörtök után 10 nappal, o Szentháromság vasárnapja - pünkösd után 7 nappal, o Úrnapja - a következő csütörtök ill. Te tudod, mit ünneplünk húsvétkor?. vasárnap. Húsvétkor ér véget a nagyböjt, a hústól való 40 napos tartózkodás, innen származik a magyar elnevezés. Húsvéti gyertya: A nagyszombati katolikus szertartás keretében az új tűzről meggyújtott nagy, díszes gyertya (a húsvéti gyertyát a feltámadás szimbólumaként tartják számon) Húsvéti nyúl: A gyermekek hitében a húsvéti ünnepekre tojást hozó állat. (1682 óta ismert a szokás Németországban) Eredete talán egy tévesen értelmezett húsvéti bárány ábrázolására, végső soron ősi termékenységkultuszokra vezethető vissza. Lexikális források: Egyetemes Lexikon (Officina Nova – Magyar Könyvklub – Bp., 1998.
A szentelt étel maradványainak varázserőt tulajdonítottak: a tojás héját a veteményre szórták, a kotlós fészkébe tették, vagy meghintették a vetést, hogy jégverés, üszög kárt ne tegyen benne. Húsvéthétfőhöz fűződő népszokás a locsolás és ennek jutalmául a festett tojás ajándékozása. A locsolkodás alapja a víz tisztító, termékenységvarázsló erejébe vetett hit. A tojás a belőle kikelő madárral Jézus újjászületését, a népi hiedelem szerint az életet, a piros szín Jézus kiontott vérét jelképezi. A locsolkodó vers és a kölnivel való locsolkodás később terjedt el, ahogy az ajándékot hozó húsvéti nyúl képzete is. Mit jelképez a húsvéti gyertya, és miért szokás a húsvétvasárnapi szertartás után sietni hazafelé? » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. A nyúl szintén a termékenység és az élet ciklikus megújulásának jelképe, de a gyermekeket megajándékozó nyúl meséje csak a 16. századtól adatolható. A húsvéthétfőt régebben – a locsolkodás szokására utalva – vízbevető, vízbehányó hétfőnek is nevezték. A nap a fiatal lányok és legények mulatságainak egyik legfontosabb alkalma, igazi tavaszünnep volt szabadban töltött szórakozással, az ünnepen országszerte húsvéti bálokat rendeztek.
Az időpontok a keleti és a nyugati kereszténységben ez továbbra is eltérőek, az ortodox egyházak dátumszámítása a XIII. Gergely pápa reformja előtti Julián-naptáron alapszik. A húsvéthoz számtalan népszokás is kapcsolódik. Csendesedj el ...: Mit ünneplünk Húsvétkor?. Húsvét vasárnapjához tartozik az ételszentelés. A délelőtti misére letakart kosárral mentek a hívők, benne bárányhús, kalács, tojás, sonka és bor volt. Szimbolikus jelentésük: a bárány Jézus áldozata, a bor Krisztus vére, a tojás egyrészt az újjászületés, másrészt pedig egészben főve a családi összetartozás. (A családtagoknak együtt kellett megenni a húsvéti tojásokat, hogy ha valamikor eltévednének az életben, mindig eszükbe jusson, hogy kivel fogyasztották el a húsvéti ételeket, és mindig hazataláljanak. ) Hétfőhöz kapcsolódik a locsolkodás és az azért cserébe adott hímes tojás. Az évszázadok során kölnivé alakult víz a megtisztulás, a megújulás jelképe, az öntözés egyszerűsített formája, tehát a bőséges termésre utal, ugyanakkor a Biblia alapján úgy is magyarázzák a szokást, hogy a Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vevő, ujjongó asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni a lelocsolással.
Megszentelték a sonkát, a tojást, a kalácsot, a bort és mindezt az ünnepi asztalnál ették meg. Húsvéthétfő a víz tisztító és termékenységvarázsló erejének ünnepe. A legjellemzőbb népszokás ekkor a húsvéti locsolkodás. Ezt a napot régen vízbevető, vízhányó hétfőnek hívták. A lányokat a kúthoz vitték és vödörszám öntötték rájuk a vizet. A kölnivel történő locsolás csak később terjedt el, ekkor már verset is mondtak. A locsoló fiúkat, férfiakat sonkával, tojással és borral vendégelik meg. A lányos házak számon tartották, hány locsoló látogatta meg a családot. HÚSVÉT JELKÉPEI: A tojás egész Európában a termékenység jelképe. A húsvét egyik legnépszerűbb szokása a tojásfestés. A locsolkodó fiúknak a megvendégelésen kívül ún. hímes tojás is járt. A tojások festése, díszítése az asszonyok dolga volt. Régen a színezést házi festőanyagokkal színezték, pl. leggyakrabban hagymalevél főzetével festették vörösesbarnára. Erre viasszal rajzoltak, vagy belekarcoltak különböző mintákat. A legügyesebbek pedig apró fémdíszek felhasználásával patkolt tojásokat is készítettek.
Kirándulás tavasszal Akár a húsvétot, akár a pészahot tartod, egy kirándulás jól fog esni az ünnep idején. Csodálatos tavaszi úti célok képeken. Széderest Az ünnep fénypontja a széderest, amely szigorú rend szerint zajlik. Miután az asztalnál ülők elmondják az áldást, az a kiddust, felmutatják a szédertálon lévő maceszt, a sanyarúság kenyerét, amely a rabszolgaságot szimbolizálja, illetve a széderestére előírt négy pohár borból megisszák az elsőt - a szertartás különböző pontjain a többire is sort kerítenek. Ezután kézmosás jön, majd elfogyasztják az úgynevezett kárpászt, ami hagymából, retekből és főtt krumpliból áll, miközben újabb áldást mondanak. Miben különbözik? Ezt követi a Má nistáná, amit a legkisebb gyerek mond el. A Má nistáná szó szerinti fordítása azt jelenti: miben különbözik? - a kérdés valójában arra irányul, hogy miben különbözik a széderest az összes többiből. Ezt az elemet azért iktatták a szertartásba, hogy az apa válaszként elmesélhesse az egyiptomi kivonulás történetét, és ezzel eleget tegyen a "beszéld el fiadnak" bibliai parancsnak.
Mindez azért bír különös jelentőséggel, mert a zsidó felfogásban az egyiptomi rabszolgaság az elnyomást jelképezi - e téren pedig, mint ismeretes, a későbbiekben is megvolt a történelmi lecke, többszörösen is -, míg a kivonulás a szabadságot. A Má nistáná tehát a zsarnokság valamennyi válfajának elutasítását hivatott kifejezni. A zsidó nép nem kíván sokat A szertartás során felelevenítik azokat a csodás történéseket, amelyek a szabaduláshoz vezettek, illetve fontos szerepet kap a tíz csapás felsorolása is, úgymint vér, békák, tetvek, vadállatok pestis, fekély, jégeső sáskajárás, sötét, valamint az elsőszülöttek halála. Itt megemlítik a jelenlévők, hogy a zsidó nép nem kíván sokat: beérte volna azzal is, ha az Örökkévaló nem méri az egyiptomiakra a tíz csapást, hanem egyszerűen csak kiszabadítja a rabságban élőket. Mindazonáltal hálát mondanak neki azért, amit apáikért tett, és ami miatt már ők maguk is szabadon élhetnek. Dicshimnusz éneklése, illetve újabb kézmosás után áldást mondanak a pászkára, illetve a két pászkadarab közé helyezett tormára, és elfogyasztják - hasonló módon, mint a rabság végén a bárányhúst.