Olvasási mód: Normál Éjjeli mód Betűméret: Kisebb Nagyobb Betűstílus: Sans-serif Serif Üdvözöljük a! A lenti gombra kattintva megismerheti megújult oldalunkat! Indítás 2011. április. 27. 14:37 Kult Orsós: "A szabadság nem tesz jót az irodalomnak" A New York Times blogján megjelent interjúban Orsós László Jakab, a negyven ország száz íróját bemutató World Voices fesztivál kurátora beszélt munkájáról és az írástudók mint aktivisták szerepéről. A címlapról ajánljuk 2022. 06. 20:00 Czeglédi Fanni - Csatlós Hanna
A világ legpolitikusabb irodalmi fesztiváljának igazgatója, Orsós László Jakab évek óta az USA-ban él. A The New York Times megnézte, hogyan. - Rajonganak érte. Köszönöm szépen, de inkább beszélgessünk Afrikáról! – utasította el elsőre a világ legnagyobb irodalmi szervezete, a PEN America nemzetközi fesztiváljának igazgatója a New York Times azon fölkérését, hogy a lap milliónyi olvasójának szeretett rovatában oldalnyi terjedelemben bemutassa a kultúrdiplomata egy tipikus vasárnapjának történéseit. Azzal, hogy később mégis kötélnek állt, nemcsak az általa irányított rendezvénysorozat PR-os munkatársainak kedvezett, de a lap május 1-jei számát olvasva a magyarok keble is büszkén dagadhat. Nem mindennap fordul elő, hogy egy világszerte közismert és megbecsült orgánum, melynek még az ajánló rovataiba való bekerülésért is komoly harcok folynak, ekkora figyelmet szán egy hazánkfiának. "Egészen döbbenetes hatása volt ennek a kis riportnak, pedig ahogy kiderül belőle, azon kívül, hogy kávézom, olvasok, bolhapiacra járok, hagyom magam sodortatni a nagyvárosi helyszínek között, tulajdonképpen nem csinálok a hétvégén semmit – hallatszik a nevetés a telefonvonal és a világ túlsó végéről.
A szeptember 15-én lezáruló vizsgálat ennek az alapítványnak a működésére is kiterjed - tette hozzá. Orsós László Jakab közleményében azt írta: "A New York-i Magyar Kulturális Intézet jogi státusza nem tette lehetővé semmiféle támogatás befogadását, ezért szükségessé vált egy ezen funkció betöltésére képes alapítvány, a Cultura Hungarica létrehozása, hasonlóan sok más külföldön működő magyar intézethez, vagyis az alapítvány a New York-i intézet programjainak támogatására jött létre. " Hangsúlyozta: erről 2006. május 11-én a Balassi Intézet jogelődjének (Külföldi Magyar Intézetek Központi Igazgatósága) igazgatója és jogászok jelenlétében feljegyzés készült, ahol az Balassi Intézet jogelődjének igazgatója elvi engedélyt adott az alapítvánnyal kapcsolatos munkák megkezdésére. Állítása szerint 2006. május 30-án a New York-i Kulturális Intézet megküldte a Balassi Intézet jogelődjének a Cultura Hungarica Alapítvány bejegyzését végző jogász munkáira vonatkozó szerződéstervezetet. 2007 március 23-án a New York-i Kulturális Intézet immár a Balassi Intézetnek beszámolt az alapítvány létrejöttéről: "A New York-i Magyar Kulturális Intézet a felettes szervekkel egyeztetve bejegyzett egy alapítványt Cultura Hungarica néven, amivel jogilag képes szponzorációt és más támogatásokat befogadni.
Könnyebb volt e közhelyeket összekapcsolni a cigányokra vonatkozó közhelyekkel. A darab maga értelmezte a színház létét. Most, a második bemutató estében más a helyzet. A darabválasztás kérdéseket indít el, melyek végén az utolsó, hogy végül is mi köze a cigány színháznak Ionescohoz? Azaz: mit akarnak a cigányok a színháztól? Látva az elõadást, biztos vagyok benne, hogy egy súlyos állítás született, amikor a társulat Ionesco mellett döntött. Még akkor is, ha abban a pillanatban ezt senki nem tudta pontosan. De az is meglehet, hogy mindenki tisztában volt mindennel. Egy abszurd drámát eljátszani Budapesten, a nyolcadik kerületben egy közepes méretû teremben, nagy rózsás függönyök és cigány festõk õrjöngõ, színes képei között óhatatlanul demonstratív tetté válik. Sûrû, tartalmas és karakteres akcióvá. A színház, amely a plakáton kezdõdött, lám a Roma Parlament termébe belépve, az elõadás kezdete elõtt folytatódik. Mire az elõadás megkezdõdik, már régen gondolkozunk, kérdéseket teszünk fel magunknak, és válaszokat fabrikálunk: zajlik a színház a fejünkben.
A Zeusz tiszteletére rendezett első játékok i. e. 776-ban kezdődtek, mely a görög időszámítás kezdete is. 1896 óta ezen a helyen lobbantják lángra a modern kori nyári olimpiai játékok lángját. A kirándulás során Zeusz-templom romjai, a tornacsarnok, a lóversenypálya és a stadion tekinthető meg, melyet 40. 000 néző befogadására építettek. Látogatás az 1982-ben nyílt olympiai Régészeti Múzeumban, ahol az ásatások során előkerült tárgyak egyedülálló gyűjteménye tekinthető meg. A kirándulás után visszautazás a kikötőbe. Vacsora és szállás a hajón. 2.1.2.1. Az ókori görög időszámítás | A történelem segédtudományai. 5. nap: Heraklion (Kréta) A délelőtti órákban érkezés Kréta szigetére, Heraklion kikötőjébe. A Földközi-tenger által körülölelt Krétát a helybeliek csak Megáloniszosznak, azaz Nagy Szigetnek becézik. Kréta a minószi kultúra, a legrégebbi ismert európai civilizáció központja volt, ennek nyomait a mai napig megtaláljuk a szigeten. A tervezett fakultatív programról a későbbiekben adunk tájékoztatást. Vacsora és szállás a hajón. 6. nap: Szantorini Kikötés a reggeli órákban a Szantorini szigeténél lévő kalderában (a hajó nem tud kikötni a kikötőben, ezért a szárazföld kishajókkal közelíthető meg).
ÉNy-Kínából származó kusán nomádok vándoroltak Indiába és el is foglalták a legjobb helyeket, a nagy folyam-menti völgyeket, s így közrefogták a kereskedelmi útvonalakat. Ennek köszönhetően hatalmas mennyiségű aranyat halmoztak föl. Meglepő módon azonban ők vették át azok kultúráját (hol milyen kultúrát találtak), akikre rátelepültek. Felvirágzott az uralkodó réteg nyelve, a szanszkrit. India Stravon térképén buddhista szerzetes, Ramayana, gandhara szobor Afrikában a Vörös-tenger mellett virágzott az Akszúmi Birodalom és tőle D-re a garamantészek területe. Az Akszúmi Birodalom uralta az Indiát a Római Birodalommal összekötő tengeri kereskedelmi útvonalat, a tömjén-utat. Az útnak persze két iránya volt már akkor is; Afrika belsejéből aranyat, elefántcsontot, tömjént, rabszolgákat és egzotikus állatokat indítottak útjukra India és Róma felé. A garamtészek a szaharai karavánutakat tartották ellenőrzésük alatt. Görög kultúra. Egyiptomból hoztak ide sót, aranyat és rabszolgákat. Ez a birodalom fejlett föld alatti csatornahálózatot épített ki, mert felszíni vízkészleteik nem voltak.
Nem volt saját földjük, ugyanis 1-1 parcellát kaptak az állam területéből, amin helóták dolgoztak. Vaspénzt használtak. (kerülendő a kapcsolat más poliszokkal) Nem végeztek termelőmunkát, csak katonáskodtak. Spárta államszervezete: Az államszervezet csúcsán a két király állt. Személyüket nem választották, hanem nemzetségi leszármazási úton jutottak a hatalomhoz. Feladatuk: vallási szertartások irányítása háború esetén a sereg vezetése. A két király is helyet kapott a gerúsziában. 28 tag +2 király = 30 fő a tényleges hatalom birtokosa 60 év feletti spártaiak közül választották őket törvényjavaslatotokat tesz a népgyűlésnek joga van feloszlatni a népgyűlést. Az államszervezet fontos szerve az apella. Ide a 30. évüket betöltött spártai férfiak automatikusan bekerültek. Igennel vagy nemmel szavaztak az eléjük tárt kérdésben. Nem lehetett a tagoknak felszólalni, javaslatot tenni, csak szavaztak. Párhuzamos történelem: 1. Időszámításunk kezdete. Athén államszervezete: A város társadalmát 3 csoportra oszthatjuk: 1. Teljes jogú athéniak, 2. metoikoszok, 3. rabszolgák.
Reggelit követően egész napos tervezett fakultatív kirándulás Santorini szigetén, mely egy 3500 évvel ezelőtti vulkánkitörés nyomait őrzi. A szárazföldet rövid hajózással Athinios kikötőjében érik el, ahonnan kezdetét veszi az autóbuszos kirándulás, melynek első állomása a minószi bronzkorban virágzó, majd később egy tűzhányó áldozatául eső Akrotiri. 1967-ben kezdték el feltárni a területét és azóta számos nagyon jó állapotban lévő lelet került elő, köztük freskók és néhány háromemeletes épület is. Az ásatási területen tett látogatást követően utazás a fővárosba, Firába. Séta a hangulatos kis sikátorok között, ahonnan fel-felbukkan a Kameni varázslatos szigeteire és az öbölre nyíló csodás panoráma. Utazás az utolsó állomás helyszínére, Oia-ba. A macskaköves utcákat övező kék-fehér házak lenyűgöző látványt nyújtanak. A vezetett séta során borkóstolás egy helyi borászatban. A program mozgásában korlátozott és kerekesszékes utasoknak nem javasolt. Visszautazás a kikötőbe, ahonnan kishajókkal szállítják vissza az utasokat az MSC Musica hajóhoz.
évezredbe érkeztünk. (Az évszázadokat, évezredeket általában római számokkal jelöljük. A Kr. jelzést is ritkán használjuk, mert, ha egy évszám előtt nincs semmilyen jelzés, akkor az biztosan Krisztus születése utáni eseményre utal. ) 2. Történelmi korszakok Most, hogy már jól el tudunk igazodni az időben, próbáljuk meg meghatározni a nagy történelmi korszakok idejét is. A történészek azért látták szükségesnek végrehajtani a korszakolást, hogy a magunk féle "időutazók" jobban tudjanak tájékozódni. ŐSKOR -nak nevezzük tehát azt az időszakot, ami az emberiség kialakulásától, az írásbeliség megjelenéséig tart. Ez kb. a Kr. IV évezred lehet. Látható, hogy itt még nincsenek pontosan meghatározható dátumok. (Az is nagy kérdés, hogy az írásbeliség megjelenésével az emberiség a fejlődés útjára lépett, avagy inkább kezdte elveszíteni azt a kialakulásánál fogva benne lévő közösségi tudatot, amelyben a hit, a bizalom, az együttérzés, a rend magától értetődő, vagyis evidencia volt. ) ÓKOR -nak nevezzük azt az időszakot, ami az írásbeliség megjelenésétől, a Kr.