Hamis igazolásokkal a szülők fel akarják menteni gyermekeiket a maszk követelménye alól Azok a szülők, akik általában elutasítják a maszk viselésének követelményét az iskolákban, gyors módot keresnek arra, hogy mentesítsék gyermekeiket ez alól a védőintézkedéstől. Egyes orvosok, akik szintén kételkednek abban, hogy van-e értelme a maszk követelményének, orvosilag megalapozatlan igazolásokat állítanak ki, hogy a diákoknak ne kelljen az orrban száj- és orrvédelmet viselniük. Nemcsak a szülők, hanem a diákok is bojkottálják a maszk követelményét az órán.
Tehát a maszk kültéri viselésének megtagadásáért illegális a bírság alkalmazása, amely büntetések könnyedén megszüntethetők szabálysértési panasz eljárásával. " A maszk viselésének kötelezettsége valójában ajánlás, véli Gheorghe Piperea. Azt, hogy a hatóságok által elrendelt intézkedések visszaélések, és jogi alapot nélkülöznek, nemcsak a panaszosok állítják, hanem az Emberi Jogok Európai Bírósága is, amelyik nekik ad igazat. Egy ilyen eset történt Franciaországban, közli a. A strasbourgi polgármester túlbuzgósága nyomán, aki elrendelte a maszk viselését Strasbourgban, az EJEB-hoz több panaszt is benyújtottak, amelyek a polgárok javára oldódtak meg. Az EJEB bíróság kimondta, hogy a védőmaszk szabadban való viselésének kötelezettsége sérti az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény 8. A maszk szabadtéri viselésének kötelezettségét eltörölte az Emberi Jogok Európai Bírósága (CEDO)! Az alkalmazott bírságok törvénytelenek ©. cikkének rendelkezéseit, és elrendelte Strasbourg polgármesterének 2020. május 20-i rendeletének felfüggesztését. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának talán legfontosabb következtetése rávilágít arra a tényre, hogy nem indokolt a szabadban maszkot viselni!
Alaptörvénybe ütközőnek minősítette az alkotmánybíróság kedden azt a 2020 novemberében elfogadott sürgősségi kormányrendeletet, amely jogalapot teremtett a hatóságoknak a kültéri maszkviselés kötelezővé tételére. A kormány 2020 november 5-én több jogszabályt is elfogadott a koronavírus-járvány akkori, második hullámának megfékezése érdekében: egyebek mellett éjszakai kijárási tilalmat rendelt el, korlátozta az üzletek nyitvatartását, a lépcsőzetes munkakezdés és a távmunka bevezetéséről döntött. Ahhoz azonban, hogy a védőmaszk viselését – a zárt tereken kívül – a szabadban is kötelezővé tehessék, a veszélyhelyzetről szóló törvény azonnali módosítására volt szükség, ezért annak előírásait sürgősségi kormányrendelettel egészítették ki. A Mediafax hírügynökség szerint a jogszabály ellen egy megbírságolt egyetemi hallgató emelt alkotmányossági óvást. Egyhangúlag elfogadott határozatában az alkotmánybíróság nem valamely alapjog megsértésére, hanem egy procedurális mulasztásra hivatkozott: a kormány ugyanis elmulasztotta megküldeni a sürgősségi rendelet tervezetét a törvényhozási tanácsnak, márpedig az alkotmány szerint minden jogszabálytervezetet elfogadása előtt a törvényszövegek jogharmóniáját vizsgáló testületnek is véleményeznie kell.
Ezen túlmenően meghatározzák, hogy a száj- és orrhuzat viselése segít "megvédeni más embereket a finom cseppektől és részecskéktől, amelyek például beszéd, köhögés vagy tüsszentés közben kerülnek ki (külső védelem).. "() Itt azt látjuk, hogy a maszk önként való viselésében nemcsak az általános egészség hatékony védelme, hanem mindenekelõtt szolidaritás is mindazokkal akik a korábbi betegségek miatt különleges védelmet igényelnek, amit csak a közösségben tudunk garantálni. Felelősséget érzünk iskolai közösségeinkért 1. a lehető legátfogóbb és rendszeresebb rendszeres iskolai működés fenntartása mindannyiunk számára, és 2. Vigyázzon egymásra és védje meg egymást a lehetséges fertőzésektől, amennyire csak tudjuk. Ezért határozottan javasoljuk, hogy a tanárok és a diákok továbbra is viseljék a száj- és orrvédőt az osztályteremben. A maszk szünetek, az étkezésre és az ivásra vonatkozó előírások, stb. Természetesen továbbra is minden diák számára lehetővé váltak, ami szintén kölcsönösen sikeres volt az iskola első heteiben.
Összegzésében úgy nyilatkozott, még egy kis idő és Románia is áttér a más országokban is alkalmazott lazító intézkedésekre. Rafila: a törvény továbbra is előírja a védőmaszk viselését minden zárt térben A 2020/55-ös törvény továbbra is előírja a védőmaszk használatát mindenféle zárt térben – szögezte le a szerdai kormányülés elején Alexandru Rafila egészségügyi miniszter. A tárcavezető a kormányülésen rámutatott, mindenki várja a taláros testület döntésének indoklását, de addig is megvizsgálták a hatályos jogszabályokat, és az 55-ös törvény világosan előírja, hogy a védőmaszk viselése kötelező minden zárt térben, a tömegközlekedési eszközökön és a fedett piacokon is. A miniszter hangsúlyozta, a maszkviselés nem tekinthető korlátozásnak, az intézkedés a járvány terjedésének megelőzését, lassítását szolgálja. "Az egyéni védekezés mind saját személyünk, mind a velünk kapcsolatba kerülők érdekében fontos" – fogalmazott, hozzátéve, "ha a törvényi keret megköveteli", a kormány újabb jogszabályokat fogad el az emberek egészségének védelme érdekében.
1936. augusztus 9-én délután fél 4-kor Csik Ferenc világbajnoki győzelmének hírét a rádióhallgatók azonnal kivitték az utcára, s szinte percek alatt terjedt el a városban az örömhír. Futárok száguldottak a híradással, hogy ne maradjon Keszthelyen egyetlen ember se ki a közös örömből. "Keszthelyen pedig ezen a napon mindenkinek jókedve volt. Az olimpiai dicsőség fényének ragyogása ma lobogott fel igazán a Balaton fővárosában. Ezen a napon mindenki úgy érezte, hogy egy kis része van Csik Ferenc olimpiai bajnokságában. Az ő hazaérkezésével fellángolt Keszthelyen az egymás iránti szeretet, megértés, megbecsülés, – a hála és a büszkeség olimpiai fáklyája is. " – írta az egyik tudósító Keszthelyről, 1936. augusztus 30-án. Nem sokkal azután, hogy Csik Ferenc (1913-1945) az 1936-os berlini nyári olimpián bajnok lett 100 méteren. Pedig nem adatott könnyű élet neki: édesapját csecsemőként elvesztette, a nagybátyja fogadta örökbe. Kaposváron született, de édesanyja és a három testvér a nagybácsihoz költözött Keszthelyre, 1924-ben, ahol édesanyja egy trafikot vezetett.
Csik Ferenc mosolyogva mesélte el, hogy amikor hazafelé ballagott társaival az úszóstadionból, ámulva gondolt vissza a japánok 57. 3 es 4 tized mp-es tréning eredményeire, és elmesélte társainak, hogy mit kérdezett nagynénje Budapesten édesanyjától. Nagynénje ugyanis hallotta a rádióból, hogy a németek minden győztesnek tölgyfacsemetét adnak. – Hova fogjuk ültetni a Ferkóét-kérdezte nagynéje édesanyjától. Mikor azután látta a japán úszókat, és a jó tréning eredményeket, így szólt társaihoz: "Nem kell már gondolkozni, nem ültetünk tölgyfát. " A verseny után futva érkezett a stadionba Orbán és Balázs, a két magyar öttusázó. Nyakába borultak Csiknek, és gratuláltak neki. Elmesélték, hogy mivel jegyet már nem kaptak a stadionba, az olympiai faluban figyelték a versenyt egy távolbalátó készüléken. Tisztán hallották a starter szavát, látták Csiket, amint nyugodtan ül starthelyén, leveti köpenyét, látták, hogy jól startolt, hogy hogyan fordult, és hogyan tört az élre 70 méter után. Csik abszolút biztosan győzött, még a japán Abe is Csiket hozta első helyre.
Csik Ferenc volt a harmadik, egyben utolsó magyar, aki a 100 méteres gyorsúszásban olimpiai bajnok lett. Már klinikai asszisztens volt bajnoki címe idején, 1945. március végén, a háborúban szolgálatot teljesítve halt meg Sopron bombázásakor. Nagy egyéniségét veszítette el akkor a magyar sport. Magyarország az olimpiák történetében 177 aranyérmet szerzett. A tokiói olimpia július 24-i nyitányáig a győztesekről emlékezünk meg. Csik Ferenc Fotó: Wikipedia Az 1913. december 12-én született Csik Ferencről kétféle legenda van. Az egyik, amikor 1928-ban meglátta úszni egy idősebb úszó a Balatonban, akkor megjövendölte: bajnok lesz. A másik, amikor 1930-ban a Magyar Úszó Szövetség válogatót hirdetett Keszthelyen, akkor nem látszott különösebben tehetségesnek. "Belőled sohasem lesz úszó" – hangzott a megállapítás. Csik Ferenc lánya, Katalin, édesapja századik születésnapjára írt egy hiánypótló könyvet, ezt a két történetet is onnan idéztük, és a cikk megírásához is fontos segítséget adott. Csik Ferenc nem az 1930-as válogatón, hanem 1932-es olimpia idején, 19 évesen fogadta meg, hogy a következőre jó lenne kijutni.
A megemlékezés virágai, koszorúi kerültek a sportcsarnokban levő táblához és a Csik Ferenc park emlékművéhez. A nagyszerű példakép emlékét nemcsak a család, hanem több város és iskola is szeretettel őrzi.