Az ember tragédiája (2011) - Kritikus Tömeg főoldal képek (16) díjak cikkek (7) vélemények (20) idézetek érdekességek kulcsszavak (38) Az ember tragédiája forgatókönyve 1983-ban született. A gyártás 1988-ban kezdődött, és hosszú hányattatások után csupán nemrégiben ért véget. A film érdekessége, hogy Jankovics mind a 15 színt más-más stílusban készítette el. Az egyes színekből a premier előtt kaphattunk kis ízelítőt az elmúlt évek során a különböző fesztiválokon és a tévében, ez azonban a teljes, monumentális, 160 perces alkotás Madách Imre örökzöld klasszikusáról. Szereplők További szereplők... Az ember tragédiája adaptációk Film Év Átlag Az ember tragédiája 1969 3, 6 (52) Angyali üdvözlet The Annunciation 1984 3, 1 (44) 2011 4, 1 (162) Pannónia Filmstúdió-rajzfilmek János vitéz 1973 (278) Hugó, a víziló Hugo the Hippo 1975 (125) Lúdas Matyi 1977 4, 4 (759) Habfürdő 1980 4, 2 (65) Fehérlófia 1981 (236) Vuk 4, 5 (1287) Les maîtres du temps Az idő urai 1982 (255) Háry János 1983 4, 3 (58) Vízipók-csodapók 4, 0 (43) Daliás idők (31) Hófehér (361) Misi mókus kalandjai (85) Mátyás, az igazságos 1985 (39) Szaffi (639) Éljen Szervác!
"Be van fejezve a nagy mű" – Madách sora új értelmet nyert: 23 év izgalmas várakozás után végre egészében láthatja a nagyközönség Jankovics Marcell impozáns Tragédia -adaptációját. Az ember tragédiája 1862-es kiadása óta az egyik legmeghatározóbb mű irodalmunkban, nem véletlen a megannyi színpadi feldolgozás és adaptáció: számos művészt megihletett, és még meg is fog hosszú ideig, ahogy tette azt a filmművészeten belül 1996-ban Jeles Andrással ( Angyali üdvözlet) vagy 1988-ban a magyar animáció egyik legnagyobb élő alakjával, Jankovics Marcellel. 23 év kellett a 160 perces monumentális film elkészültéhez, de megérte a hosszú fáradozás: a kész mű minden korábbinál grandiózusabbra sikerült, amiben az életpálya kezdeti formai kísérletezése a csúcsra ért, és önálló egészében teljesedett ki. Véleményed van a cikkről vagy a filmről? Írd meg nekünk kommentben! Madách művét senkinek sem kell bemutatni, a film szempontjából nem is a történet, sokkal inkább az adaptálás folyamata az érdekes. Jankovics egy meglehetősen szoros, az eredeti színművet hűen követő adaptációs technikát alkalmaz munkájában, melynek eredményeképp nem csak összecsapva, félvállról ismerhetjük meg az egyes színeket, hanem minden helyszínről pontos és részletes képet kapunk, a történelmi epizódokat tekintve egyenként 10-20 percben elmesélve.
Ez a szócikk a rajzfilmről szól. Hasonló címmel lásd még: Az ember tragédiája (egyértelműsítő lap).
A film naivabb, kollektívebb publikumtömege számára az álom csak akkor valószerű, ha kavargó, álomszerűen megvilágított, torz, sokdimenziójú, folytonosan változó színtereken álomszerűen mozgó és egymásba folyó emberek ágálnak. A mai filmrendezői művészet ezt kitűnően meg is tudja csinálni. Ennek az álomvilágnak szereplői nem mondhatják el a kimért, bár lángeszű madáchi sorokat! Ha pedig nem igazán álomszerűek ezek az álomszínek, akkor a film hideg, művészietlen, hazug és primitív lesz. A Tragédia-film paradoxonja. - Madách Imre drámai költeménye, melynek elolvasása gazdagító és megrendítő, tehát nem filmszerű. Azaz akkor nem az, ha súlyt helyezünk arra, ami e hatalmas költői műben mégsem hanyagolható el, tudniillik a madáchi szövegre. Az expresszionisztikus álomvilágban nem hangozhatnak el Madáchnak a tiszta ész birodalmából kisugárzott sorai. Ebből azonban az a paradoxon következik, hogy a Tragédia-film, ha egyáltalán megoldható, álomszíneiben nem lehet hangos, vagyis beszéd-film, hanem csak beszédtelen, legfeljebb muzsikával kísért film.
Hm. Csak szólok. Strangelove, avagy rájöttem, hogy nem kell félni a bombától, meg is lehet szeretni (r. Stanley Kubrick, 1964) Ritkán látni ekkora őrültek házát a politikusok között (na jó, mára egyre többször), mint amit a Dr. Strangelove bemutat. Elsőre úgy tűnhet, hogy Kubrick szatírája már a múlté, de akkor ebben az esetben arról van szó, hogy a kedves néző még nem látta a filmet. Minden kornak megvan a maga krízise és kihívása, ami politikai beavatkozást követel meg, és az már csak részletkérdés, hogy konkrétan mi is maga a gubanc. A '60-as években a hidegháború tombolt, így nem véletlen, hogy az adja az alaphangot, viszont egy kis kritikus gondolkodással könnyedén átültethetjük napjainkra is, hiszen valljuk be, egy valami sosem változik: a politika. Akik pedig a politikában részt vesznek 100 éve is hataloméhesek voltak és ma sem különböznek ebben. Kubrick lerántja a leplet a hatalom inkompetenciájáról, és végignézeti velünk azt, ahogy egy párhuzamos világban kezdetét veszi a bunkerháború.
A bőr simán harapható volt, felületén roppanós, de még volt húzása, stabil struktúrája. A későbbiek során két alternatív technika megfontolható: Az első 60 percben fedő alatt sütni-párolni a töltött libanyakat. A libanyakakat még töltés előtt, nyersen, zöldségágyon, fedő alatt párolni, és utána tölteni, sütni, hasonlóan a töltött sertésláb receptünkhöz. Az eredmény látványban és ízben is pazar volt. Jött a ráadás, a roston sült libamáj. Ehhez a libamájat kiereztem, majd szorosan folpakkba tekerve megformáztam, kidermesztettem. Ezután jó 2 cm-es karikákat vágtam belőle. A Tojást 190 °C-re hevítettem, a sütőkő helyére a grillrács került, arra padig a kistepsi. Ebben sültek a sózott-borsozott májak, oldalanként 4-4 percet. Töltött libanyak faszén felett sütve - Nyárspolgár BBQ. Mivel a kistepsi alját közvetlenül érte az izzó faszán által kibocsátott hő, a tepsi alja kellőképpen forró volt ahhoz, hogy a libamáj megfelelően sülhessen. A libamáj sütése meglehetősen technikai dolog, gyorsan és ügyesen kell csinálni serpenyőben is. A Tojásban valamelyest magukra voltak hagyva, mégis, remek jól megsültek, és az utánozhatatlan faszénaroma itt is hozzátett a végeredményhez.
Legtöbben szeretik a fánkot, de az olajban sütés sokakat eltántorít a készítésétől. Itt az olajmentes változat, a szilvalekvárral töltött fánk sütőben sütve! Természetesen kicsit más lesz a tészta állaga, mint az olajosé, főként a tészta széle, a belseje szerintem, egészen hasonló, viszont nem kell olaj, olcsóbb és egészségesebb is lesz. Hússal töltött kelt tészta recept Domján Mária konyhájából - Receptneked.hu. És csak a jó illatokat fogjuk érezni a konyha felől… Szilvalekvárral töltött fánk sütőben sütve – Hozzávalók: 40 dkg liszt 2 ek cukor 5 dkg vaj 2 csomag szárazélesztő 1, 5 dl langyos tej 2 tojás a töltelékhez: szilvalekvár (vagy bármilyen keményebb lekvár) Szilvalekvárral töltött fánk sütőben sütve – Elkészítés: A lisztben elkeverjük a cukrot, és a szárazélesztőt, majd belemorzsoljuk a vajat. A tejet meglangyosítjuk és elkeverjük benne a tojásokat, majd a liszt közepére öntjük és összegyúrjuk a tésztát rugalmas, sima állagúra. Langyos helyen kb. fél óra alatt duplájára kelesztjük. Ezután újra átgyúrjuk a tésztát és 24 egyenlő részre osztjuk. A tésztadarabokat kilapítjuk és a közepébe lekvárt teszünk.
A kenyeret vízben megáztatjuk, jól kinyomkodjuk, szétmorzsoljuk. A májat ledaráljuk. Mindezeket a darált hússal egy nagyobb tálba tesszük, beleütjük a tojásokat, sózzuk, borsozzuk, jól összekeverjük. Egy kisebb méretű tepsit kizsírozunk, elegyengetjük benne a tölteléket, úgy, hogy ne legyen teljesen tele. Töltelék külön sütve légkeveréses sütőben. Fóliával letakarva tesszük a sütőbe. Tálalás előtt kicsit hűlni hagyjuk, mert akkor szebben tudjuk kockákra vágni. Adhatunk mellé bármilyen köretet, amit általában fasírtfélékhez adnánk, sült krumplit, vagy csak egy szelet friss kenyeret, vagy salátákat, mint én most. Hidegen szépen lehet szeletelni is, így hidegtálak finom és mutatós kiegészítője is lehet.
Ezzel töltsd meg a céklát, majd szórd meg petrezselyemmel. Hidegen és melegen is tálalhatod. Készíts még több ízletes, izgalmas fogást céklából! Szilvaszószban pácolva hihetetlenül finom lesz.