Ennek következtében a Temes-vidék kivételéhez az egykori Magyar Királyság és Horvátország területei felszabadultak a török hódoltság alól. Tóth Ferenc–Nagy Béla Fájlnév: török_kiüzé Fájlméret: 540. 17 KB Fájltípus: image/jpeg
A térkép a török hódoltság utolsó időszakának három részre szakadt magyarországi területein található fontosabb erődítmények rendszerét és az ott zajló hadműveleteket mutatja. Az ún. nagy török háború (1683–1699) a két évtizedes békeidőszak lejárta után az 1683-as hadjárattal indult meg, amely Bécs második török ostromához vezetett. 1664-ben lezárult török háborút követő vasvári békét (1664. augusztus 10. ) követően. A LEVELEK | A hódoltság kora. Magyarország törökkori története | Kézikönyvtár. 1683 júliusában Kara Musztafa nagyvezír serege ostrom alá vette Bécs városát. A császári udvar Linzbe menekült, az ostrom felmen védelmét Ernst Rüdiger von Starhemberg gróf tábornagyra bízták. Július 29-én a pozsonyi csatában V. Lotaringiai Károly herceg szétverte a török szövetségeseként felvonuló Thököly Imre seregét. Az időközben megérkezett lengyel király vezette hadsereggel kiegészült keresztény csapatok 1683. szeptember 12-én megtámadták az ostromló törökök táborát, majd az ezt követő ütközetben elsöprő győzelmet arattak és felmentették az ostromlott császárvárost. A lengyel hadsereg 1683. október 7-én Párkánynál ütközött meg a török sereggel.
Miközben ágyúkkal minden irányból bombázták a várat, a törökök azt gondolták, hogy földalatti alagutak ásásával próbálnak majd a magyar haderő mögé kerülni. Egyéb körülmények mellett, Dobó István személye játszotta a legnagyobb szerepet abban, hogy a kétezer fős magyar haderő meg tudta védeni Eger várát a töröktől. Sok összetevő járult hozzá a magyar sikerhez, köztük az is, hogy Dobó István már 1548-tól, négy évvel a csata előtt, miután kinevezték az egri vár várnagyának, elkezdte megerősíteni az várat. Az ő érdeme a várban ez idő alatt megépülő bástya is, amit róla neveztek el Dobó-bástyának. A győzelem másik okának tartják, hogy 1552-ben a csatát megelőzően rengeteg kémet küldött ki nemcsak az ország különböző részeibe, de az Oszmán Birodalom területére is. Az 1556. évi dunántúli török hadjárat térképe | Széchényi térképek. Ennek köszönhetően hamarabb értesült a török csapatok mozgásáról, és arról is, hogy az egri vár lesz a célpontja a következő ütközetnek. Egy akkoriban talán furcsának tűnő intézkedést is hozott. A vár körül lakó embereket beköltöztette a várba és a házaikat felgyújtotta.
Magyarország hőse Zrínyi Miklós szigetvári kapitánynak és csapatának 1556-os hőstette méltán egyik legismertebb legendája a magyar történelemnek. Zrínyi, 2. 400 fős délceg seregével, magyar és horvát katonákkal védte Szigetvár várát. A 33 napos ostrom alatt 100. 000 török vonult a vár ellen I. Szulejmán vezetésével. Zrínyi a Habsburg támogatást visszautasítva, önfeláldozó támadást intézett az ostromlók ellen. A csatában Szulejmán és 20. 000 katonája vesztette életét. A 17. századra nyilvánvalóvá vált, hogy az Oszmán Birodalom nem képes tovább növelni európai területeit, de a század végén azonban még mindig olyan erőt képviselt, hogy kiűzése Magyarországról csak európai segítséggel valósulhatott meg. A régen várt béke azonban még sokat váratott magára. Paraszt felkelés Mátyás király 1490-es halála jelezte egy dinamikusan fejlődő korszak végét. A nemesség tovább sarcolta a parasztságot, akik fellázadtak földesuraik ellen 1514-ben Dózsa György vezetésével. Több, mint 70 000 embert kínoztak meg és végeztek ki, a lázadás elfojtása után, Dózsa Györgyöt pedig elevenen megégették.
századokban utódállamokat szerveztek. Utódaik és alattvalóik magukba olvasztottak sok nyelvileg és gazdaságilag rokon török népet, törzset, törzstöredéket, melyeknek pontos hovatartozását ma már aligha lehet meghatározni. Mivel területük igen kedvezőtlen földrajzi adottságokkal rendelkezik, ezért viszonylag háborítatlanul megmaradtak. Ma zömében (7 milliónyian) a kínai Hszincsiang Ujgur tartományban, kisebb számban (280 ezren) a volt Szovjet Közép-Ázsiában – Kazakisztánban – és részben a kínai Kanszu tartományban élnek. Szállásterületük egy részén a Selyemút halad keresztül, ezért "tiszta" csoportjaikat az ettől távolibb vidékeken és főleg a Dzsungár-medencében találjuk meg. Fővárosukat 1209 körül a mongolok rombolták le, de az ujgurok hajdani kultúrája a mongolságnak sokáig vezéreleme maradt. A Kr. 4. században a hunok helyébe a tinglingek húzódtak. A kínai források ekkor már söla, tielő vagy "magas kocsi népének" ("magas szekér népének") nevezték őket. Ez utóbbiak hat nagycsaládja közül az egyik neve jüenkh volt.
A Világ ott van az orrod előtt A kápolnásnyéki Zsindelyes Csárda Dátum: szeptember 23, 2021 • Kárpáti Miklós barátom pár hete publikálta facebook-lapján az újságíró-humorista-politikus Rákosi Viktor írását a XIX-XX. század fordulójáról. Ebben Velence és Kápolnásnyék is előkerül. Meg a nyéki Zsindelyes Csárda. A figyelmem valójában ez a mellékszál keltette fel. Először közlöm a Miklós által… Bővebben › Meszleny Ignác 1815-ös szárazmalma Szerző: Archie Dátum: január 1, 2017 • Kárpáti Miklós szerzőtársam pár napja meglepett ezzel az írással. Egy malomról, az emlékéről szól, ami egykor velencei volt. Sokszor kockázatos emlékezni, de most nem. Ha kedved van egy érdekes történethez, hajrá! szerző: Kárpáti Miklós Nincs szerencsénk a velencei malmokkal, ahány… Bővebben › 1867 Velencén Szerző: Archie Dátum: szeptember 18, 2016 • Pár hete Kárpáti Miklós egy árverésre bocsátott régi árjegyzékre hívta fel a figyelmem. Az Anna – gőzmalom díszes, kétnyelvű árlistájára 1867-ből. Szép év lehetett az 1867-es.
Ha ránk hallgattok, a csóványosi kilátót a Királyréthez közel eső Cseresznyefa parkolóból induló 6 órás körtúra keretében hódítjátok meg, amihez a részletes útvonalat megtaláljátok weboldalunkon, a 10 kihagyhatatlan látnivaló a télen is varázslatos Börzsönyben című cikkünkben. Fotó: DRONE EYE photography Kékestető Ha van hely Magyarországon, ahová kötelező télen ellátogatni, az a 1014 méteres tengerszint feletti magasságával minden egyéb hazai hegycsúcsot maga mögé utasító Kékestető. A kristálytiszta hegyi levegője és különleges éghajlati jellemzői miatt 1963-ban klimatikus gyógyhellyé nyilvánított Kékestetőről indul az ország leghosszabb lesiklópályája, a síelők, snowboardosok és szánkózók legnagyobb örömére, míg messziről is jól látható, 180 méter magas tévétornya szó szerint lélegzetelállító kilátással kecsegtet az alattunk elterülő, ezüstösen csillogó, hófödte erdei útvonalakat rejtő tájra.
Cuha-szurdok A Cuha szurdokvölgye kihagyhatatlan látnivaló a Bakonyba látogatók számára. Autóval érkezőknek érdemes Bakonyszentlászlót követően megállniuk Vinyénél, de a kb. 20 perces vonatozást is hiba lenne kihagyni Zirc és Vinye között. A kijelölt túraútvonal nagyon népszerűnek számít, ugyanis nem csak a felnőttek, hanem a gyerekek is kényelmesen teljesíthetik. Egyetlen nehézsége és különlegessége a túrának, hogy rendszeresen át kell kelni a patakon, ezért a megfelelő lábbeli viselése fontos szempont. Bakony legszebb helyei noi. A turistautat források, barlangok, a vonat utat hidak és alagutak színesítik. Római fürdő A Római-fürdőhöz Bakonynána, vagy Jásd felől juthatsz el, mégpedig betonozott úton, egészen a parkolóig – a természetjárók persze kijelölt útvonalakon is haladhatnak a célig. A Gaja-patak völgye ezen a területen mély szurdokvölgyet alakított ki magának, amiben jutott hely egy vízesésnek is. A vízesés és környéke egyelőre érintetlen, ami azt is jelenti, hogy nincs korlát, így gyerekekkel csak fokozott szülői felügyelet mellett érdemes erre kirándulni.
Fotó: Mester Ibolya Cseszneki vár A Valahol Európában forgatási helyszíneként is ismert, sziklaszirten magasodó cseszneki vár a Bakony egyik páratlan történelmi értéke. A tatárjárás után gótikus stílusban épült, hosszú és dicső életű vár eredetileg az Alföldről Győrbe vezető sóutat volt hivatott védelmezni, a török harcok idején végvárként teljesített szolgálatot, a 18. században pedig barokk ízlés szerint átépített várkastélyként az Esterházy hercegek egyik szálláshelyeként működött, mígnem egy földrengés és az azt követő tűzvész végleg megpecsételte sorsát. A Nemzeti Várprogram keretében részlegesen helyreállított, kutyabarát várból remek kilátás nyílik a hófödte Bakonyra, a 82-es főút melletti parkolóból pedig magára a várra. Bakony legszebb helyei magyar. Csóványosi kilátó Az izgalmakban és látványosságokban gazdag túraútvonalairól híres Börzsöny a téli hónapokban is ideális úti cél az aktív kikapcsolódás szerelmeseinek. Legmagasabb pontját a 938 méteres Csóványoson találjuk, melynek csúcsára mind a négy égtáj irányából felkapaszkodhatunk, hogy aztán az 1978-ban geodéziai mérőtoronyként felhúzott, közel 23 méter magas kilátóból levegő után kapkodva csodálkozzunk rá az elénk táruló, a Magas-Tátrától a Schneebergig terjedő, hegyvidéki körpanorámára.
Így azonban feltétlenül érdemes, hiszen a közelben található egy barlang is, illetve a Tési-fennsík szélmamai, amik ugyancsak megtekintésre érdemesek. Bakonybéli Szentkút Bakonybél az utóbbi időben lett népszerűbb, köszönhetően a rendszeresen megrendezett fesztiváljainak, mint amilyen a medvehagyma fesztivál, valamint a nemrégiben épült Bakonyi Csillagdának. Akárcsak a csillagászati obszervatórium, úgy a fesztivál is megér egy látogatást, de "holtidőben" is akad itt látnivaló bőven. A falut elhagyva számos csodálatos túraút indul, ezek egyike az Odvaskő-barlanghoz vezet. Ha azonban Bakonybél közvetlen közelében maradnál, akkor a bakonybéli Szent-kutat érdemes megszemlélned. Hova utazzak ősszel?.-Mutatjuk Európa legszebb helyeit!. Bár ez a hely egy zarándokút része, az itt eredő forrás, a hozzá tartozó tó és a bájos kápolna kihagyhatatlan látnivalója a Bakonynak. Mórocz-tető Idáig inkább hegyvidéki látnivalókat, hegyekkel övezett tavakat, patakokat említettünk, ami a Bakonyt tekintve nem túl meglep. De nem csak ezt a domborzati képződményt tudja felmutatni a környék!
Az évszak aranyszínű ragyogása romantikus hangulatot kölcsönöz a történelmi városi látképnek, amit tökéletesen kiegészítenek a cseh ételek és sörök. Az esti szürkület előtt érdemes felsétálni a prágai várhoz és elgyönyörködni a város vörös tetőin és számtalan tornyán. Ősszel sokkal könnyebb átérezni a hely hangulatát a tömegek hiányának köszönhetően.
Mangánérc bányászata során bukkantak felszínre a 100 millió éves Jura kori sziklafalak. Ma már védett terület, könnyed sétával végigjárható. A falu házai mellett egy kiskapun juthatunk be a kitáblázott tanösvényre. Az őskartos valójában egy hatalmas sziklakatlan. Pereme mentén körbesétálható, de a legnagyobb élményt a gödör mélyébe vezető nem túl rövid lépcsősoron történő leereszkedés jelenti. Karnyújtásnyi távolságból szemlélhetjük a vöröses színű ős-sziklákat, amelyeken páfrányok és mindenféle érdekes növények megtelepedve dzsungelszerű hangulatot teremtenek. A gödör alján párás, pár fokkal hűvösebb hőmérséklet fogad. Mindenképp túracipő javasolt, a lépcsőfokok komolyan hajlamosak a csúszásra 🙂" Fotók: Pintyőke László – Programtippek 365 – Élmények az év minden napjára! 6. Tési szélmalmok "Még januárban vettük úticélunkká a Tési szélmalmot. Tés a Bakony legmagasabban fekvő kis települése, a szélmalom irányát táblák jelzik, a megközelíthetősége egyszerű. Az 5 legszebb bakonyi látnivaló - 30 éve nem tudok betelni vele. Ezt a kis kirándulást összekötöttük egy bakonynánai túrával, a Gaja-patak mentén. "
A Kistolmácsi-tó mellől induló 32 kilométeres vonalszakasz idilli tájakon halad át. Az útvonal különlegessége Ábel, a gőzmozdony, mely garantáltan lenyűgözi a vonatrajongó gyerekeket. Nagykanizsa, Csónakázó-tavi kilátó A nagykanizsai Csónakázó-tó melletti dombtetőn áll a Dunántúl legmagasabb, egykori olajfúrótoronyból átalakított kilátója. A 48 méter magas torony madártávlatból nyújt rátekintést a tóra és a tájra, amiért mindössze 230 lépcsőfokot kell megmásznod. Fénykorában, amikor az olajipar még dübörgött Zalában, a kilátó valódi fúrótoronyként működött. Kiscsehi, Budafai arborétum és vétyemi ősbükkös Budafa erdői hajdan a Zichy család tulajdonában álltak, ők építették ki az arborétumot. Tavasszal, az azáleák virágzásakor valódi tündérkertté változik a park, a jegenye-, mamut- és mocsári fenyők viszont egész évben különleges látványt nyújtanak. Az arborétum melletti Vétyempusztán lenyűgöző, 30-40 méteres, 200 éves bükkfamatuzsálemek magasodnak 40 éve érintetlenül. Szécsisziget, Kerka vízimalom A török hódoltság idejéből származó Kerka vízimalom egyike hazánk kiemelt műemlékeinek.