Nagyon vékony olajra bedobjuk a két combot, és közepes lángon körbepirítjuk a húsok minden oldalát. Igen, kicsit le is kapja majd a bőrt, a húst a hőkezelés, de sebaj, legfeljebb egy fakanállal kicsit fellazíthatjuk a pörzsréteget az edény aljáról. A lényeg az, hogy a hús kapjon egy szép aranybarna kérget, és amikor ez megvan, akkor a két combot kivesszük egy tányérra. A durván feldarabolt hagymát ebbe a lábasba szórjuk, öntünk még egy kevéske olajat az edénybe, majd kvázi dinszteljük a hagymát. Közben érkeznek őrölt fűszerek: római kömény, koriander és gyömbér, majd amikor már király a hagyma és fűszer kombó, akkor jöhet a piros paprika is. Természetesen a fakanállal szépen kevergetjük a masszánkat, majd jöhetnek vissza a csirke combok. Mexikói csirkés tortilla recipe. (A csont még rajtuk van) A húsokat alaposan beleforgatjuk a paprikás alapba, majd jöhet a só és a bors, na meg az alaplé. Nekem fagyasztott állapotú volt az alaplevem, ezeket egyszerűen fagyosan beledobtam az alapba, majd szépen kiengedtek ebben a közegben.
A mai napra mexikói színekbe öltözünk: a leves mi más lenne, mint fűszeres kukoricaleves, a főétel különleges csirkés tortilla, az édesség pedig a legismertebb mexikói festő, Frida Kahlo narancsos keksze. Mexikói achiotés csirkés tortilla | Nosalty. Ha picit ráuntál a hagyományos, sokszor főzött fogásaidra, és sem a magyaros, sem az olasz, sem a kínai ízvilág nem az, amire most vágysz, akkor nyiss Mexikó felé! LEVES Még több krémleves itt! FŐÉTEL Még több tortilla itt! DESSZERT Még több édes keksz itt!
Ez volt a Szent Márton vesszeje, melyről azt tartották, ahány ága van, annyit malacozik majd a disznó. Köszöntőt is mondtak hozzá. Ehhez a naphoz munkatilalmak is kapcsolódtak: Muravidék lakói szerint például Márton-napkor nem szabad mosni, teregetni, mert elpusztulna a jószág. Mint minden jeles naphoz, Márton napjához is kapcsolódnak időjárásjósló praktikák és megfigyelések: -A liba csontjából az időjárásra jósoltak: ha a liba csontja fehér és hosszú, akkor havas lesz a tél, ha viszont barna és rövid, akkor sáros. -Az aznapi időből is jósoltak: "Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható. Akkor, hogy van ez a származással kapcsolatban? : hungary. " Egy kalendáriumi regula szerint: "Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál. " Az Európai Kulturális Tanács 2005. áprilisi luxemburgi ülésén kiválasztották az Európát átszelő 15 tematikus kulturális útvonalat, amelynek egyike az "Szent Márton kulturális út", mely Szombathely és a franciaországi Tours városa között húzódik. Manapság egyre több helyen élednek fel a Márton-napi népszokások, óvodákban, iskolákban is például.
A felső tagozat számára imaösvény segítette az elmélkedést a jól ismert legenda nyomán. A gyerekek fantáziájának és kreativitásának próbájaként előre elkészített meglepetéscsomagokból kellett olyan tárgyat létrehozniuk, ami kapcsolódik a nap tematikájához. A tárgyakból készült kiállítást az esti felvonulás előtt minden osztály megtekinthette. A szentmise előtt az iskolában gyülekeztek a gyerekek mécsesekkel, lámpásokkal. Hangos énekléssel érkezett az iskola apraja-nagyja a Jézus Szíve templomba, ahol Vilmos atya és Richárd atya várta őket. Az elmélkedés szép keretbe zárta a napot – a reggeli imában a napindító gondolat s Richárd atya mondatai az evangéliumról megelevenítették számunkra Szent Márton lelkületét. Szent márton legendája mese film. Ezt visszük tovább a következő napokban is: "Amit a legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek! "
Ha kicsit még visszamegyünk az időben, akkor azt a magyarázatot találjuk Márton nap és a libája ünnepére, hogy november 11. ősidők óta a téli évnegyed kezdő napja, ezért a rómaiak ezen a napon nagy lakomákat csaptak – megkóstolták az új bort és az új termés is még kitartott – így aztán ünnepelték, hogy jövőre is jó termés legyen. A rómaiak ezen a napon Aesculapiust, az orvosistent ünnepelték és liba lakomát csaptak, mely Mars isten szent madara volt. Waldorf-mesék-esti-mesék-waldorf-ünnepek - WaldorfART WALDORFART. Ezt a jó szokást aztán átvették a keresztény naptárba is. Mivel a lúd római neve "avis Martis" (Mars isten madara) így aztán könnyen lett belőle Márton madara -lehetett ezen a napon libát ölni és jó kis liba lakomát csapni – keresztény módra is. A reformáció idején tovább fejlődött ez az ünnep, mert Luther Márton nevenapján szintén volt ok a liba lakomára és poharazgatásra. A téli pihenés kezdete Ez az ünnep mindenképpen a betakarítási munkák befejezésének és a jó termés megünneplésének örömét szolgálta. Ezzel a nappal kezdődött a téli pihenés a temészet és az ember számára is.
Harmadik próbálkozásra sikerült is. Lala kisétált a kanna nyílásához és körülnézett. Látta Pirost, aki kíváncsian figyelte, hogy sikerrel jár-e a szabadítás, és észrevette Zizzt is. – Most legszívesebben bekapnám ezt a szemtelen legyet, de nem teszem. Ha akkor ott a kövön nem macerált volna, nem vettem volna észre, hogy Piros közeledik – gondolta Lala és kiugrott a fekvő öntözőkannából. – Köszönöm Piros, hogy megmentetted az életemet! – mondta Lala mosolyogva. – Szívesen tettem, bár ha most nem kaplak be, akkor lassan nekem is életmentésre lesz szükségem! – kelepelt vissza Piros. – Zizz, zizz, köszi Lala, hogy te sem kaptál be engem – zümmögött felettük Zizz. – Na, igen Zizz, de most én is éhes vagyok, és Piros is! – válaszolta Lala. – Tudok egy jó helyet, a kerten kívül! Egy nagy tó van ott, gyertek, nézzünk körül! Remélem, onnan nem térünk vissza éhesen! – mosolygott Lala, és ugrándozva elindult a kert vége felé. Szent márton legendája mese magyar. – Menjünk! – kelepelt Piros, és hosszú lábaival nagyokat lépve követte Lalát.
- Hogyan is segíthetnék még többet az embereken? Kilépett a hadseregből, hogy még több ideje legyen segíteni a szegényeken. Elment vándorolni, közben adományokat gyűjtött, és gyógyította a szegényeket. Ahogy vándorolt, mindenhol megszerették. Aztán egyszer Franciahonban, ahol egy hatalmas templom is állt, amit Apátságnak hívtak, eléállt néhány ember, és az egyikük azt mondta: - Márton, te olyan jó ember vagy. Legyél az apátság vezetője, a püspök, szép, aranyos ruhában járnál, és még több embernek segíthetnél. Márton azonban szerette egyszerű életét, és nem akart püspök lenni. Elszaladt az emberek elől, és gondolkozott, hová bújjon el, hogy ne találják meg. Hirtelen meglátott egy libacsapatot. - A libák! Elbújok a libák közé, ott nem talál rám senki. De az emberek csak jöttek, és a nevét kiáltozták. Szent márton legendája mes amis. Márton csak lapult a szűk libaólban, s várta hogy elmenjenek onnan. A libák azonban gágogni kezdtek. Egyre hangosabban és hangosabban gágogtak, míg az emberek végre felfigyeltek rájuk: - Mi ez a nagy gágogás?
Akkor éjjel különös álom Terítette be az éjt, Mikorra a holdvilágtól, Sehol nem volt már sötét. Mert álmában Jézust látta, S vállán a fél köpönyeg. Akkor éjjel megértette, Az ő útja a szeretet. Kilépett a hadseregből, S nagyon gyorsan papnak állt. Nem ismert csak jótetteket, Szolgálatot és hálát. Segíteni, akin csak lehet, S erejéből teheti, Az sem számít ha a rászoruló Érdemli, nem érdemli? Ítélkezni nem ember dolga, Nem is tette sohasem. Ő inkább csak megbocsájtott, S tanított szeretetben. Szerették is az emberek, Jóságáért a papot, S neki fizetségként elég volt, Ha hálás pillantást kapott. De hívei többet akartak, Hogy püspöknek válasszák. Ám a szegény, kedves Márton, Jól el bújt, hogy ne lássák! Márton-napi mesék, versek - Márton-nap.info. Nem akart ő sem palotát, s szolgákat sem ezután, Mert a püspök eképpen élt, Akkoriban is, biz ám! Az egyszerű, szerény élet, Volt neki a mindene. S hűen Urát szolgálnia, ennyi az ő élete. S képzeljétek mi volt neki, Akkor nap a rejteke? A libaól, hol a libák Gyűltek mindjárt köréje. Ám a buta libák szája, Egyfolytában gágogott, S így a papnak búvóhelye Napvilágot láthatott!
A tisztás körül rengeteg nagy erdő sötétlett. Az anyóka minden áldott reggel fogta… TovÁbb olvasom