Magyar neve: Waldorf saláta Eredeti neve: Waldorf salad Származás: USA (New York - Waldorf szálloda) Hány adag? 6 személyre Előkészítési idő: 10 perc Pihentetés / kelesztés: 00 perc Főzési / sütési idő: 00 perc Összesen: 10 perc Waldorf saláta hozzávalók: 3 db alma 3 db szárzeller (lásd a receptben a zellergyökérből készült változatot) 13 dkg dióbél 15 dkg (kb. 1, 3 dl) majonéz 1 ek. cukor Kb. fél tk. só (ízlés szerint) Kb. negyed tk. őrölt bors (ízlés szerint) Fél citrom leve A waldorf saláta itthon is széles körben ismert, a nyers hozzávalóknak és a diónak köszönhetően talán az egyik legegészségesebb majonézes salátánk. Van azonban egy lényeges különbség a Waldorf saláta itthoni elkészítése és az eredeti verzió között. Ez pedig a zeller – vagyis hogy pontosan milyen zellert, a zeller melyik részét tesszük a salátába. Ahogy Amerikában, a Waldorf saláta őshazájában a zellergumó számít különlegességnek, úgy nálunk a zellerszár. Ezt a receptet az eredeti verzióban készítettem el, de lejjebb olvashatod a zellergumóból készült változatot is.
Waldorf saláta recept A Waldorf saláta elkészítése rendkívül egyszerű. Lényegében a hozzávalókat kell felaprítani és összekeverni az öntettel. Egy tálba csavard bele a fél citrom levét. Hámozz meg, magozz ki és vágj nyolcadokba egy almát. Utána szeleteld fel kb. fél cm-es szeletekre és tedd a tálba. Forgasd össze rögtön a citromlével, nehogy megbarnuljon. A Waldorf salátába savanykásabb, kemény húsú alma illik. Szeleteld kb. fél cm-es darabokra a zellerszárat és add az almához. Aprítsd fel a dióbelet és add az almához és zellerhez. Egyáltalán nem kell apróra, épphogy csak vágd meg párszor a késsel. Aprítsd fel a dióbelet – de ne túl kicsi darabokra Keverd össze az almát, zellerszárat és diót egy tálban Keverd össze a majonézt, cukrot, sót és diót. A fűszerezés természetesen ízlés kérdése – én a hozzávalóknál az általam használt mennyiségeket adtam meg. De itt is igaz, hogy hozzáadni tudsz még, elvenni belőle nem. A cukor mennyisége talán soknak tűnhet, de ez a saláta relatív édes majonézes öntetet kíván.
Hámozz meg, magozz ki és vágj nyolcadokba egy almát. Utána szeleteld fel kb. fél cm-es szeletekre és tedd a tálba. Forgasd össze rögtön a citromlével, nehogy megbarnuljon. A Waldorf salátába savanykásabb, kemény húsú alma illik. Szeleteld kb. fél cm-es darabokra a zellerszárat és add az almához. Aprítsd fel a dióbelet és add az almához és zellerhez. Egyáltalán nem kell apróra, épphogy csak vágd meg párszor a késsel. Aprítsd fel a dióbelet – de ne túl kicsi darabokra Keverd össze az almát, zellerszárat és diót egy tálban Keverd össze a majonézt, cukrot, sót és diót. A fűszerezés természetesen ízlés kérdése – én a hozzávalóknál az általam használt mennyiségeket adtam meg. De itt is igaz, hogy hozzáadni tudsz még, elvenni belőle nem. A cukor mennyisége talán soknak tűnhet, de ez a saláta relatív édes majonézes öntetet kíván. Öntsd az öntetet a salátára, és keverd össze. A Waldorf salátán a majonéz mennyisége éppen annyi, hogy befedje a hozzávalókat, vagyis nem kell "úsznia". Waldorf saláta zeller gyökérből Itthon a Waldorf salátát zellergyökérből szokás készíteni, talán leginkább azért, mert mi a zellernek ezt a formáját fogyasztjuk.
Magas vérnyomás: sok esetben előidézője az erek szűkületének, a nézőpontok halmazát hívják ugyanis az erek falán az állandóan emelkedett nyomás hatására mikrorepedések jönnek létre, melyek gyulladásos kaszkádot indíthatnak be, a kitapadó plakkok meszesedhetnek, és tovább növekedve igen nagyfokú lumencsökkenést idézhetnek elő. Nem árt tudni azt sem, hogy kezelhetetlen magas vérnyomást okozhat a veséket ellátó artériás szakasz szűkülete, melyre érdemes minden hipertóniás betegnél gondolni, mert a két folyamat a magas vérnyomás és az érszűkület oda-vissza fokozatosan rontja egymást. Cukorbetegség: a magas vércukorszint számos egyéb károsító hatása mellett az ereket és kisereket sem kíméli. Nyaki erek szűkülete tünetek van. Cukorbetegekben ráadásul a gyakori idegérintettség egyrészt differenciáldiagnosztikai nehézséget okoz, másrészt az erek károsodásának kezdeti tüneteit elfedve igencsak késlelteti az időben történő felismerhetőséget. Facebook csoportjaink Mozgásszegény életmód Dohányzás: a cigarettafüst rendkívül mérgező és egészségkárosító hatását ismerve meg sem lepődhetünk, hogy az érrendszerre kifejtett hatása sem jótékony.
Az agyalapon van összeköttetés közöttük, ezért egyikük vagy másikuk szűkülete sokáig észrevétlen marad, súlyos szűkületük azonban végül agyi vérellátási zavart okoz. Alsó végtagi artériák szűkülete: jellegzetes tünete lehet a terhelésre jelentkező fájdalom. Carotis látás azonban az adott táv megtétele után szintén jelentkeznek a panaszok. Értelemszerűen, minél súlyosabb carotis látás érszűkület, ez a fájdalom nélkül megtehető táv annál kisebb. Jellemző lehet még a végtag hidegsége, sápadtsága, továbbá az, hogy a térdhajlatban, illetve a bokán nem vagy carotis látás alig tapinthatóvá válik a pulzus. Kezelés[ szerkesztés] A tünetek észlelésétől az akut ellátásig: [5] Az esetek egy részében az akut agyi érkatasztrófa bizonyos előjelekkel [6] jelentkezik, ilyen például rövid, átmeneti agyi működészavar. Nyaki meszesedés: Tünetek, diagnózis és kezelés – Symptoma Magyarország. Hogyan lehet megkülönböztetni a hamis rövidlátást A rovat támogatója a Boehringer Ingelheim. A bőr szárazzá, korpázón hámlóssá válik, a körmök növekedése meglassul, töredezetté válnak. Súlyos esetben nehezen gyógyuló sebek, fekélyek alakulhatnak ki.
Előrehaladott esetben fülzúgás, szédülés, látászavarok léphetnek fel. Szívkoszorúér szűkülete: kezdetben főként terhelésre jelentkező mellkasi nyomásérzés, fájdalom, mely a bal carotis látás sugárzik, ritmuszavar, légszomj. Carotis (nyaki ér) ultrahang vizsgálat a MyDoctor Egészségközpontban. Tartalomjegyzék Ezek a tünetek nyugalomban megszűnnek, ám előrehaladott esetben a szűkület olyan mértéket érhet el, amely miatt már nyugalomban is zavart szenved a szívizomzat vérellátása. Ilyenkor a fentebb említett tünetek nyugalomban sem szűnnek, és egyéb panaszok erős fájdalom, verejtékezés, halálfélelem, stb. A fő nyaki verőerek átjárhatósága nélkülözhetetlen az agy vérellátásához. Súlyos szűkületük szélütés veszélyével jár, de ez az életveszélyes következmény kellő időben elvégzett érsebészeti vagy katéteres beavatkozással megelőzhető. A fejünk vérellátásáért a főverőérből eredő négy nagy ér felelős: a jobb és bal nyaki főverőér arteria carotis, annak belső és külső ágaival az agy nagy részét és az arcot, a két arteria vertebralis a kisagyat látja el carotis látás, oxigénnel.
A carotis ugyanis a szívből a fej felé szállítja a vért, így könnyen agyi vérellátási zavar léphet fel, ha a nyaki verőerekkel probléma adódik. Ezáltal olyan súlyos állapotok alakulhatnak ki, mint a stroke vagy a TIA. Az alábbi betegségeknél szükséges carotis ultrahang rendszeres végzése Kórtörténetben stroke/TIA Magasvérnyomás Koszorúér betegség Fonendoszkóppal észlelt kóros zörej a carotis felett Családi kórtörténetben szereplő stroke, ill. Nyaki erek szűkülete tünetek 2d. egyéb szív-és érrendszeri betegségek Szédülés, fejfájás, fülzúgás, látászavar – a felsorolt panaszokat a carotis szűkülete is okozhatja Sajnos sokan csak akkor szembesülnek egy-egy betegséggel, amikor már komolyabb tünetekkel járnak. Nincs ez másként a nyaki verőerek szűkületének esetén sem, ugyanis gyakran akkor diagnosztizálják, amikor már nagyobb a baj. A carotis szűkülete több, különböző tünettel is járhat: ilyen például a gyakori szédülés, látászavar, fülzúgás - hívja fel a figyelmet dr. Csemez Imre, az Ultrahangközpont radiológusa. Ezek a panaszok természetesen több más kóros állapotot is jelezhetnek, ám nem szabad kizárni az érszűkületet sem (kiváltképp abban az esetben, ha a páciens magasabb rizikócsoportba tartozik, például túlsúlyos vagy dohányzik).
Az érszűkület minden esetben az úgynevezett artériás trombózis előidézője. Az érszűkület, ezáltal pedig a nyaki érszűkület tünetei általában nagyon könnyedén észlelhetők, felismerésük és mielőbbi szakszerű kezelésük pedig azért rendkívül fontos, mert a nyomukban kialakuló trombózis rendkívül súlyos szövődményekért lehet felelős, így például lábban érzékelhető szűkület esetén az alsó végtag elhalásáért, más helyen szívinfarktusért, netán gutaütésért. Az általános érszűkület és a nyaki érszűkület tünetei, valamint jelei minden esetben aszerint alakulnak, hogy maga az érszűkület hol a legjelentősebb a szervezeten belül. Nagy általánosságban kijelenthető, hogy csak egy érre ható szűkületről nem beszélhetünk, ha ugyanis a szervezet valamelyik részén észlelhető érszűkület, akkor biztosak lehetünk abban, hogy testünk más részein is jelen van kisebb vagy nagyobb részben ez a probléma. A nyaki érszűkület tünetei a legtöbb esetben összefüggenek az agy lecsökkenő oxigénellátottságával. A nyaki erek Doppler-vizsgálata. Éppen emiatt egyértelmű panaszokat produkál a probléma, első körben állandó szédülést és látászavart, amiből hányinger és hányás következhet.