Ide sorolja a törvény az állami fenntartású közgyűjteményeket, a régészeti leleteket és a nemzeti adatvagyont. Nevesítve az állami vagyon körébe tartozik a Szent Korona és az Országház is. A nemzeti vagyont annak védelme és a "célszerű gazdálkodás" érdekében a törvény négy kategóriába sorolja. A legszigorúbban védett nemzeti vagyoni kör a kizárólagos állami és önkormányzati tulajdon, amely forgalomképtelen, tehát nem adható el, nem terhelhető meg, és nem is osztható fel. Ebbe a körbe tartoznak például a magyarországi tavak, folyók, patakok, holtágak, mellékágak és azok medre, valamint vízi létesítmények, továbbá az állam kizárólagos tulajdonában álló országos törzshálózati vasúti pályák. A szabályozás alapelvei közé tartozik, hogy a nemzeti vagyon közérdeket szolgál, legfőbb rendeltetése szerint a közfeladatok ellátását biztosítja. A nemzeti vagyonnal való gazdálkodás célja a természeti erőforrások megóvása, a nemzeti értékek megőrzése és méltó hasznosítása, a jövő nemzedéke szükségleteinek figyelembe vételével.
A negyedik vagyoni csoportba az üzleti vagyon tartozik, amely engedély nélkül elidegeníthető, hasznosítható, tehát a piaci forgalom része. A szabályozás alapelvei közé tartozik, hogy a nemzeti vagyon közérdeket szolgál, "közös szükségletet elégít ki", legfőbb rendeltetése szerint pedig a közfeladatok ellátását biztosítja. A nemzeti vagyonnal való gazdálkodás célja a természeti erőforrások megóvása, a nemzeti értékek megőrzése és méltó hasznosítása, a jövő nemzedéke szükségleteinek figyelembe vételével. A nemzeti vagyon átruházására, hasznosítására vonatkozó szerződés kizárólag olyan szervezettel köthető, amelynek tulajdonosi szerkezete, szervezete, tevékenysége átlátható. Ez lényegében kizárja az off-shore cégeket a nemzeti vagyonnal való gazdálkodás köréből. A tervezet meghatározza azt a kört, amelynek a számára a nemzeti vagyon kezelésbe adható. A korábbi szabályozáshoz képest jelentős mértékben szűkül a nemzeti vagyon kezelésére jogosultak köre; az állam és a helyi önkormányzat szerveire, intézményeire, valamint ezek 100 százalékos tulajdonában álló gazdálkodó szervezetekre korlátozódik.
2011. december 27. Sarkalatos törvény biztosít védelmet a nemzeti vagyonnak december 31-től; a jogszabály értelmében a jövőben vagyonkezelői feladatot csak az állam és a helyi önkormányzatok, intézményeik, valamint a 100 százalékos tulajdonukban álló gazdálkodó szervezetek végezhetnek. A december 23-án elfogadott jogszabály teremti meg az alapját annak, hogy az önkormányzatok eddigi közfeladataikkal együtt vagyont is átadhassanak az államnak. A jogszabályra a január 1-jén hatályba lépő alaptörvény miatt volt szükség. Az alaptörvény ugyanis kinyilvánítja, hogy a nemzeti vagyon megőrzésének, védelmének és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodásnak a követelményeit sarkalatos törvénynek kell meghatároznia. Az új törvény szerint a nemzeti vagyoni körbe az állam és a helyi önkormányzatok vagyona tartozik. Az adott nemzeti vagyon a jövőben a közfeladatok ellátásával együtt telepíthető állami vagy önkormányzati tulajdonba. A törvény tehát a nemzeti vagyon elsődleges rendeltetéseként a közfeladatok ellátásának biztosítását határozza meg.
A törvény hatályba lépése előtt jogszerűen és jóhiszeműen szerzett jogokat ez a törvény nem érinti, de a korábban létrejött szerződések meghosszabbítása esetén igen. A törvény kizárja a nemzeti vagyonnal kapcsolatos szerződésből a választott bíróságot és kizárólag a magyar nyelvet, a magyar jog alkalmazását és - jogvita esetén - kizárólag a magyar bíróságot kötheti ki joghatóságként. A törvény - néhány paragrafus kivételével - 2011. december 31-én lép hatályba.
Persze tudjuk, ez egyes helyeken visszaélésekkel is járt, aminek korlátot kellett szabni, ugyanakkor a mostani szabályozás lényegesen megköti az önkormányzatok kezét, ami esetenként sebeket ejthet fontos területeken is (pl. társadalmilag jelentős, helyi civil szervezetek; egyén, helyi közösségek ingyenes helyiséghasználata). Felül kell vizsgálni és meg kell szüntetni az összes eddigi nem közfeladathoz köthető ingyenes vagyonhasználatot. A közfeladat ugyanis csakis jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat lehet, amit magának a kötelezettnek kell végeznie. A kötelezettség persze már nem csupán jogszabályhoz kell, hogy kötődjön, az alapulhat egyéb, például szerződéses kötelmen is. A vagyon-nyilvántartási feladatok is módosulnak, hiszen a vagyon rendeltetésének megfelelő közfeladat-meghatározást itt szintén el kell végezni, ami az eddigi kataszteri rendszer újragondolását is jelenti. Szigorú elidegenítési szabályok védik a nemzeti (önkormányzati) vagyont, hasonlóan az állami vagyonra vonatkozó korábbi szabályoknak megfelelően, így pl.
A szobrot 1902. augusztusában tették vonatra, ekkor utazott először és utoljára külön Mátyás király és a lova. Augusztus 15-én már Kolozsváron is volt, s Fadrusz elkezdhetett a Főtéren való felállításán, majd a részleteken dolgozni. A munkálatok során csak a Dunky-fivéreket engedték be az állványok mögé, akik fényképeken örökítették meg a formát öltő alkotói folyamatot. A szobor szállítása (Vasárnapi Újság, 49. évf. 41. sz. 1902. okt. 12. Mátyás-szobor - hírek, cikkek az Indexen. ) A felavatási ünnepségre október 12-én került sor. A Vasárnapi Újság így számolt be róla: "A régen «kincses Kolozsvár" ismét kincsessé vált: a magyar művészet remek kin-csévél gazdagodván a Mátyás-szoborban. A leleplezési ünnepély a nagy király emlékezetéhez méltó kegyelettel ment végbe. Lehetett volna még fényesebb, de lelkesebb alig lehetett. " József Ágost főherceg mellett számos politikus, irodalmár, művész és kultúrateremtő személyiség részt vett az ünnepségen. Fadrusz János bemutatja a szobrot József Ágost főhercegnek – Jantyik Mátyás rajza. ( Vasárnapi Újság, 49.
Határon túl Ezt a szobrot leszámítva, a trianoni határokon túl így is nagyjából 10 műalkotás őrzi Mátyás dicsőségét, amelyek zöme az elmúlt 10-15 évben készült, és jelzi, hogy az uralkodó iránt a szomszédos államok is nagyobb türelmet tanúsítanak, mint a helyi magyar közösségek emlékezetéhez, az 1848-as szabadságharchoz, az első világháborúhoz, vagy a magyar államalapításhoz köthető emlékek iránt. Bíró Lajos: Mátyás király - Nagytárkány (forrás: Köztérkép) Felvidéken 6 település is büszkélkedhet Mátyás-szoborral (illetve Besztercebánya egy címeres domborművel), de találunk egy domborművet Kárpátalján, egy emlékfalat Bécsújhelyen, és a Mátyás-kaput Prágában. Mihajlo Beleny: Mátyás király - Munkács (forrás: Köztérkép) Varga Tamás: Corvin Mátyás emlékfal - Bécsújhely (forrás: Köztérkép) Az anyaországban A mai Magyarország területén nagyjából 50 köztéri műalkotáson szerepel valamilyen formában Hunyadi Mátyás, melyek többsége mellszobor, dombormű, vagy emléktábla, viszonylag ritkák az egész alakos kompozíciók.
Az alacsony, gúla alakú podeszten álló, egész alakos bronz szobrot, Holló Barnabás (1865-1917) szobrászművész alkotását, 1914-ben (? – a talapzatának felirata szerint 1912-ben) állították fel. A közadakozásból emelt alkotás a maga nemében páratlan, hiszen a jól ismert arcú uralkodót nem királyi díszben ábrázolja, hanem jobbjában kapát tartva. Ezzel nyilvánvalóan arra a mondára utal, mely szerint az egyszerű parasztok fáradságos munkáját nem tisztelő, dölyfös főurakat Mátyás király egy teljes napon keresztül kapáltatta a hegyoldalban, csak amazok ételét: kenyeret és vöröshagymát adva nekik. A monda szerint erre az esetre épp itt, Gömörben került volna sor. Mátyás király alakja épített örökségünkben | Alfahír. Talán épp ez a kapa volt a szobor megmentője, hiszen Trianon után a határon kívül rekedt, magyar uralkodókat, politikusokat, stb. ábrázoló szobrok szinte kivétel nélkül áldozatául estek az utódállamok magyarellenes dühének. Ezzel szemben a "kapás" Mátyás király a helyén maradhatott mind az 1918. utáni első, mind pedig az 1945. utáni második Csehszlovákia idejében is.
A koalíciós partnerség miatt kötelező lett volna erről a tervről az RMDSZ-frakcióval is konzultálni, és meglehet, hogy a városi tanácsos támogatta is volna az ötletet, amennyiben nagyon szép kivitelezést ígértek volna, amely a szobor látványát és épségét nem károsítja. De a politikai és társadalmi szintű egyeztetés elmaradt, ezért megint egy felháborodást generáltak a magyar közösségben. Gergely Balázs figyelmeztetett: a "törvényesség határán" mozog a terv. A műemlékvédelmi törvény szerint az A kategóriájú műemlékek környezetében csak minisztériumi műemlékes engedéllyel lehet építkezni, de az ideiglenes építményeket az általános városrendezési terv (PUG) szabályozza, ami viszont nem határoz meg távolsághatárt, magyarázta. Mátyás király lovasszobra – Magyar Nemzeti Galéria. Ugyanakkor nem tudnak róla, hogy a korcsolyapályára lenne építkezési engedély. "Azzal takaróznak, hogy a jégpálya ideiglenes építmény" – mondta Gergely Balázs. A városi tanácsosban számos kérdés felmerül a tervvel kapcsolatban. "Ki felel azért, ha a fagyasztás során használt technológia egy meghibásodás esetén károsítani fogja a szobrot? "
– hozott példát. Az RMDSZ-frakció panaszlevéllel fordul a kulturális minisztérium keretében működő Országos Műemlékvédelmi Bizottsághoz, valamint az építészkamarához, amelyben a terv törvényességére kérdeznek rá. Emil Boc polgármestertől levélben arra kérnek magyarázatot, hogy ezt miért így, a koalíciós partner és a magyar közösség megkerülésével intézte.
Vissza a találatokhoz Alkotó Fadrusz János Pozsony, 1858 – Budapest, 1903 Készítés ideje 1895–1902 Tárgytípus szobor Anyag, technika bronz Méret 158 × 110 × 44 cm Leltári szám 65. 45-N Gyűjtemény 19–21. századi Gyűjtemény / Szobor Osztály Kiállítva Magyar Nemzeti Galéria C épület, Első emelet, 19. századi művészet – Történelmi festészet, Déli nyaktag Fadrusz János a kései magyar historizmus egyik legkiemelkedőbb emlékműszobrásza. Kolozsváron 1902-ben állították fel kétszeres életnagyságú Mátyás-szobrát a Szent Mihály-templom déli oldalánál. Ezen a művén a mellékalakok a korban divatos neobarokkhoz köthetők, míg Mátyás a monumentális szobrászat szép példája lett. A Mátyás-emlékmű felavatásával egy időben a művész állami megrendelést kapott, hogy a Budavári Palota bővítésekor kialakított úgynevezett Hunyadi-terembe készítse el a lovas szobor kisméretű változatát. A magas támlájú nyeregben egyenesen ülő, páncélba öltözött fiatal király arca markánsan szigorú, vállig érő hullámos haját babérkoszorú övezi.
1992-ben Kolozsvár szélsőségesen nacionalista polgármestere újra visszarakatta Nicolae Iorga versidézetét a szoborra, megint magasra korbácsolva a román-magyar ellentét indulatait. 2006-7-re a szobor és a szobor talapzat fizikai állapota olyannyira veszélyessé vált, hogy restaurálását nem lehetett tovább halasztani. Ezt végül a magyar és a román kormányok közös beruházásban, 2009-11. között végeztették el, így 2011. tavaszán újra avathatták az eredeti pompájába visszaállított szobrot. Hogy a ma egyre inkább közös városi értékké, jelképpé formálódó szobor körüli elvakult, nacionalista indulatok még mindig nem csitultak el véglegesen, azt jelzi, hogy az újbóli felavatást követően, immár nem a szobor talapzatára, hanem közvetlenül elé, a földre a városi hatóság újból kihelyeztette a korábban már kétszer eltávolíttatott román versike bronz tábláját… Adatlapot készítette: szépmíves Adatfelvétel ideje: 2011-11-15 11:51:02 Élőlánccal tiltakoztak a kolozsváriak a Mátyás-szobor megrongálása ellen.