Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe Uszkár nyírásmódok Ezt légyszives ne másoljátok le mert saját kezüleg írt!! A klasszikus ( oroszlános) nyírásnál az uszkár hátsó fertályát a hátközéptől a lábtőig lecsupaszítják. Hátközéptől a test elülső részén oroszlánsörény marad, a farok végén pedig pompon, továbbá mind a négy mancs felett egy-egy mandzsetta díszlik. Oroszlános nyírású uszkár XVI. Lajos király (1774-1793) idejében felettébb kedvelték ezt a fazont. A modern nyírás 1960 óta terjedt el. Ennél a fazonnál a négy végtagról nem nyírják le a szőrt, a farokbojt elmaradhat, a bakszakáll semmiképpen sem megengedhető a nyírásmódot karakül fazonnak is nevezik. Karakül fazon Csak a francia forradalom (1789-1799) utána jött divatba a zsinóros uszká fésülik, nem is nyírják, s az elhalt régi szőrökből és az utána növőkből lelógó zsinórók lesznek. Uszkár karakül fazon uhc. A megfelelő frizurát kutyakozmetikusok készítik el. A kutyanyírás mestersége több mint 200 éves. Zsinóros uszkár A hónap kutyája: Yorkshire terrier Archívum Naptár << December >> 2021 Hé Ke Sze Csü Pé Szo Va 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 Statisztika Online: Összes: 153436 Hónap: 1642 Nap: 44
Az előző bejegyzésben már említést tettem arról, hogy uszkárunk lesz. Sokak előtt, ha az uszkár szót hallják egy tupírozott, formára nyírt cirkuszi kutya jelenik meg. Nem is gondolnák, hogy a Border Collie után ez a legokosabb kutyafajta. Az uszkár származása eléggé bizonytalan. Valószínűleg egy zsinóros szőrű terelőkutya és egy vadászkutya kereszteződéséből tenyésztették ki. Eredeti hazája Afrika ÉNY-i részére tehető, Európában (Németországban) az 1700-as években kezdték el aktívan tenyészteni. Az uszkárnak 4 méretváltozata van: a toy (28 cm alatt), a törpe (28 és 36 cm között), a közép (35 és 45 cm között) és az óriás (45 és 62 cm között). Több féle színváltozatban léteznek: leggyakoribbak a fehér, fekete, apricot és az ezüst, de találkozhatunk harlekin uszkárokkal is. Uszkár karakül fazon lcr. Az uszkár szőre lehet zsinóros vagy gyapjas. FONTOS: Az uszkár nem hullajtja a szőrét, ezért naponta/ vagy 2 naponta érdemes kifésülni az elhalt szőrszálakat. Számtalan nyírásmód létezik, mint pl. az osroszlános, a karakül vagy a kölyök fazon.
Hasonló formára lehet nyírni a többi szőrös kiskutyát is. Nagyon fontos ezeknél a fajtáknál a bontás. KKBK - Cikkek. Otthoni ápolással jó lenne elkerülni, hogy páncéllá álljon össze a szőrük, mert ilyenkor sok esetben csak a kopaszra nyírás lehetősége marad, a kutya érdekében. A hosszú szőrű versenykutyákat legalább havonta kell kozmetikázni, és lehetőség szerint 2 hetente fürdetni, szakszerűen szárítani, az otthoni állandó ápolás mellett. Cicoma - 2007-11-11 12:21:29 A Csivava A Basenji A Törpe Schnauzer fajtaleírása A Bichonok Családja: Bolognese, Havanese, Coton de Toular, Frise, Máltai selyemkutya
A test és a láb között fokozott átmenetet nyírjunk, ügyeljünk a kutya alkatára, szögeléseire. Fején a bóbitát arányosan kerekre alakítjuk, kiemelve a nyakvonalat is. A farkon, hosszától függõen a bojt lehet kerek vagy ovális. Oroszlán nyírás: A modern fazonnál hosszabb szõrt hagyjunk a mellkason és a háton. Uszkárunk hátsó részén teljesen rövid a szõr az utolsó bordaívtõl egészen a csánkig, valamint a mellsõ lábakon könyéktõl lefelé a hátsó lábbal arányos vonalig. A négy lábain egy-egy pompon található. Kölyök oroszlán nyírás: A mellkason és a háton az oroszlán nyírást alkalmazzuk, míg a végtagjain a modern fazont. Angol nyírás: A hát, a mellkas ugyanaz, mint az oroszlán nyírásnál. Dog-kutya.eoldal.hu Mindenünk a kutya!! - Uszkár nyírásmódok. A fejen lévõ bóbita itt sokkal hosszabb. Otthon ezt a szõrt gumizni kell. Elülsõ lábainál az oroszlán fazont alkalmazzuk, a hátulsó lábain – a csípõn, a térden és a csánkon három egyformára nyírt pompon található. Kölyök angol nyírás: Teljesen ugyanaz mint a kölyök oroszlán, kivéve a bóbitát mert az kötött. Kontinentális vagy vese pomponos nyírás: Nagyjából megegyezik az oroszlán nyírással, kivéve a bóbitát- kötött bóbitája van, és a fenékrészen a vesék felett két pompon található.
- A kiállításokon a kölyök angol fazon a legkedveltebb. - A kontinentális nyírás a közép és óriás uszkárra jellemzõ. Hivatalosan elfogadott színek: - fekete (alapszín) - fehér (alapszín) - barna (alapszín) - apricot (új szín) - ezüst (új szín) Az uszkárt öt hivatalos színben tenyésztik: fekete, fehér, barna, ezüst és apricot. Németországban külön regiszterben törzskönyvezik az FCI által még nem elismert fekete-cser (black and ten), fekete-fehér (harlekin) és vörös (red) színû példányokat. Uszkár karakül fazon varo 4. Azonban egyenlõre (Magyarországon) törzskönyvezni csak az egyszínû, azonos színû szülõktõl származó kutyusokat lehet. Két különbözõ színû kutyus pároztatásából is általában egyszínû kölykök születnek (a szülõk színeiben), ritka a 'színhibás' kis uszkár közöttük. A kölyökkutyák szõre 'finomabb' és sötétebb a felnõttekénél, az ezüst uszkár kölykök például feketén születnek. A szín a korral egyre halványodik. A kutyus pofiján legtöbbször már néhány hónapos korában elkezd világosodni. (Persze ez a fehér uszkárokra nem vonatkozik. )
A továbbiakban úgy lehet leginkább megismerni a várost, ha körbejárjuk a négy templomát. Kezdvén az egyemeletes, barokk stílusú római katolikussal a Rába folyó mellett. Ha elindulunk a kastélyból déli irányban a híd felé (mint tettük fentebb), jobbra hamar elő is tűnik. Innen északra indulva az egymással párhuzamos és szomszédos utcákban lévő, egyaránt a XVI. század második felében épült neogótikus stílusú evangélikus és késő-barokk formanyelvű református templomok szinte adják magukat. A negyedikre, érintvén a Sportcsarnokot is, az utóbbi években épült második római katolikusra már nehezebb rálelni. De ha elértük a Vasútállomás épületét és ott a szemünkbe tűnő felüljárón átmegyünk, akkor kelet felé indulva hamar felfedezzük. Amennyiben Szombathely felől jövünk vonattal, akkor e templommal jobb oldalt fogunk találkozni. Körmend köztéri szobraira is e módszerrel találunk a leghamarabb. Sőt így útba esik a Fő tér is, ami nagyjából a főparkoló, egy kellemes parkocska üldögélni-nézelődni, körben az épületek.
Egy kiadós séta a városban Körmend a földrajzilag legnyugatibb magyarországi megyében, Vasban található, a nyugati határszéltől huszonegynéhány kilométerre. Budapest irányából jövet a 8-as és 86-os útvonal kereszteződésénél lépünk Körmend város területére. A 8-as tovább vezet Ausztriába. Zalaegerszeg felől, a 86-os úton jövet, a fenti két út találkozása előtt még balra fordulván is ide jutunk. Ezt a megközelítési mód különösen ajánlott, hiszen a Rába-hídon átérve már elsőre is feltűnhet, hogy ennek az útnak a meghosszabbítása hajdanán a kastély főépülete alatt haladott át. Mindenesetre bármelyik irányból jövünk, ha a Batthyány-kastélyt megtaláltjuk, akkor már helyben vagyunk. A kastély-együttes főépületében egészen a legutóbbi időkig több esküvő köttetett, de a szomszédos középiskola kollégiumául is szolgált. Manapság újra kiadásra került, így ismét műemléki voltában csodálhatjuk meg. Az épületben található még az állandó Rába Helytörténeti Múzeum és a 2004 tavaszán nyílt Batthyány-múzeum is, mely utóbbiról bővebben lesz még szó.
A szalon egyetlen Batthyány-vonatkozású bútora - egy ruhásszekrény - Batthyány Kázmér 1849-es külügyminiszter kisbéri kastélyából származik, valamint egy copf stílusú kandalló, amely az elmúlt évszázadban a kastély több termében is helyet kapott. A szalon falait a Batthyányak várait ábrázoló festmények díszítik. Az ebédlő helyisége az épület több mint fél évezredes történetét kiválóan reprezentálja, falai tartalmazzák a középkori vár falazatát, melynek emléke egy ma is látható lőrés. Falazatának felső része a barokk átépítéskor formálódott, a klasszicista építési korszakban alakították ki a nagyméretű ablakokat. A 20. század második felének emléke az étellift, az ebédlőasztalon pedig Batthyány-mintás herendi étkészlet látható. A Szalon és ebédlő a Batthyány-kastélyban című, digitális elemekkel is kibővített, háromnyelvű szövegekkel ellátott új állandó kiállítás a múzeum másik két állandó tárlatával - Körmend és a Batthyányak évszázadai, valamint a Cipőtörténeti Gyűjtemény - várja a látogatókat.
Számos fénykép készült továbbá a betegeivel való foglalkozása közben, a műszereiről és a soktagú családja körében egyaránt. Ez utóbbival kapcsolatban megemlítendő, hogy többek között e családból származott az első magyar miniszterelnök és az utolsó nemzeti nádor is. Mindezek tükrében mindenkit csak bíztatni tudunk arra, hogy meglátogassa ezt az érdekfeszítő kiállítást, ami 2005 augusztusában a szombathelyivel közösen ezer négyzetméterre bővül. Akkor már fellelhetővé válik minden fontos Batthyány-relikvia, dokumentum. A szombatonként érkezőket pedig ingyenes idegenvezetés várja, ami értő szavak kíséretében érinti a kastély több helyiségét. Nézze meg körmendi képgalériánkat is!
A közelben számos fontos intézmény emelkedik: könyvtár, városháza, bank, mozi, posta, pizzéria, boltok stb. Innen a sétálóutcán végigmenve ismét a 8-ast találjuk, amin hamar gyógyszertár, áruház, étterem, rendőrség stb. tűnik elő. A többi már az idelátogatóra van bízva. Dr. Batthyány-Strattman László és a múzeum Vas megye Közgyűlése a 2005-ös évet a város leghíresebb szülötte nyomán Batthyány-évnek nyilvánította. Sőt a helyi múzeum felvette a hercegorvos nevét. Ebben közrejátszott az is, hogy 2003. márciusában II. János Pál pápa boldoggá avatta dr. Batthyány-Strattman Lászlót, a "szegények orvosát". Az 1869-1930 között élő hercegorvos a húszas években sok száz sanyarú életkörülmények között élőt gyógyított meg. Körmend 400 éve került a Batthyányak birtokába, ennek apropóján állandó kiállítás nyílt a kastélyban. A főépületben a monumentalitásában és díszítettségében egyaránt lenyűgöző lépcsőzeten jutunk oda. Az első emeleten található tárlat ugyanis már a folyosón kezdetét veszi. Itt egy visszafogott mintázattal ékes kályha és egy, a XIX.