(Részletesen lásd korábbi cikkünkben. ) A magyar legénység feladatai Egy összezárt, feszített munkarendű, izolált csoport viselkedésének pszichológiai jellemzőit vizsgálják utólagos elemzéssel az MTA Pszichológiai Intézetének munkatársai. A sivatagi környezetben jellemző meteorológiai folyamatokat az ELTE-n összeállított terepi műszercsomaggal tanulmányozzák, amely WIFI-vel küldi folyamatosan a méréseket a lakóegység számítógépének. 50 éves lett a MACSED – planetology.hu. Itt elsősorban a sivatagi, gyorsan melegedő felszín hatását tanulmányozzák: miként befolyásolja a sajátos környezet a légáramlásokat, a keveredési folyamatokat, valamint miként terjed lefelé a meleg a talajba? Vizsgálják emellett, hogyan lehet a terepi munka útvonalait és eszközeit optimalizálni a vizsgálandó geológiai képződmények méretéhez, alakjához és egyéb jellemzőihez. Emellett a szintén magyar fejlesztésű HUSAR gyakorló űrszondával (roverrel) azt tanulmányozzák, miként egészíthetik ki annak képességei az emberes munkát. A kísérletnek része továbbá a "Földdel" (tehát az itthon maradt munkatársakkal) folytatott kommunikáció vizsgálata, különös tekintettel arra, hogyan lehet távolról segíteni a kint végzett munkát.
A Bauxit-expedíció tehát egy vad tájakra indított szafári krónikája, résztvevői kutatók, szakemberek, akiknek jóvoltából feltárul az alumínium, a legendás "Magyar ezüst" hányatott története.
A lakóegység alaprajza (Mars Society) Az energiát egy külső generátor adja, amely leendő marsbéli mini-atomerőművet szimulálja. A HAB-hoz tartozik még egy mini csillagvizsgáló, egy rádióantenna a részecskezáporokat okozó napkitörések észlelésére, valamint egy üvegház. A földi MDRS (balra) és a tervezett marsi lakóegység (jobbra), előtérben a növénytermesztésre szolgáló üvegházzal (Mars Society, NASA) A legénységnek kötött napirendje van, amelyet az alvás és néha egy-egy rövidebb pihenő kivételével teljesen kitölt a munka. Látogasson el a földi marsbázisra korábbi képgalériánk segítségével! Potyautasként túlélhetjük a Mars expedíciót? | teletv.hu. Az MDRS környéke és a Mars A kutatóállomást olyan helyen állították fel, amely bizonyos mértékben emlékeztet a vörös bolygó felszíni viszonyaira, ugyanakkor könnyen elérhető egyszerű közlekedési eszközökkel. A Földön a leginkább a Marsra emlékeztető vidék az antarktiszi Száraz-völgyek térsége, ezért ott elsősorban az extrém viszonyokat is kibíró élőlények (extremofilek) megismerése céljából folyik kutatás.
Jelenlegi tudásunk szerint egy kedvező Föld-Mars indítási ablakban fellőtt űrhajó Marsig tartó útja 6-9 hónap, ilyen indítási ablak pedig átlagosan kétévente fordul elő. Mivel a filmben semmiféle utalás nincs arra, hogy milyen évet is írunk, de a technikai eszközökből azért sejthető, hogy az igencsak közeli jövőben járunk, legyen 5 hónap ez az időtartam. Szinte kizárt dolog, hogy a 12 óra elteltével megtalált negyedik ember felfedezése során kartörést szenvedett kapitány asszony hat hetes, 3D nyomtatóval készített gipszének levétele előtt a Mars már látható legyen az űrhajó fedélzetéről. Ugyanitt merül fel a kérdés, miért nem nyomtatták ki a hiányzó alkatrészt a tönkrement létfenntartó panelbe. Első képeken a Netflix sci-fije, amelyben potyautast találnak egy Mars-expedíció űrhajóján • Filmsor.hu. Számos egyéb, még el nem spoilerezett, de listába szedhető baki tarkítja a fentieken kívül is a Netfix friss produkcióját, avagy már-már provokatívan sok blőd ostobaságot sikerült belezsúfolni ebbe a közel két órába. A potyautas hiába kategorizálható sokkal inkább drámaként mint sci-fiként, hiába érezhető ki a bezártság minden terheltsége, ami a jelenlegi helyzetben akár képes is lehetett volna empátiára nevelni az egyszeri nézőt, ez az alkotás nem lett más, mint egy intő példa arra, hogyan nem szabad rálépni a marsutazásig vezető útra.
Tegyük fel. Tehát adott egy potyautas, egy negyedik ember az eleve maximum és jóindulattal háromfősre tervezett űrhajón. Addig hőseink is eljutnak, hogy ennek a plusz egy főnek ennie, innia és lélegeznie kell. Illetve dehogyis! Evésről és ivásról szó sem esik már a filmben, mert a legénység eleve fennakad azon, hogy négy embernek kellene hónapokon át lélegeznie a kettőnek elegendő légtérben. Azt most hagyjuk, hogy a logikai hibák szép lassan láncba is rendeződnek, hiszen kérdéses hogy egy olyan fontos berendezés alkatrészeiből, mint a szén-dioxid szűrő, miért is nincs tartalék egy két évesre tervezett expedíció űrhajóján? Vagy, hogy a küldetés 12. órájában felfedezett potyautas miatt miért is nem lehet megszakítani az egész küldetést, és visszafordulni? Elképzelhetetlennek tűnik, hogy bárminemű, korai probléma jelentkezésekor nincs mód az út megszakítására, pályamódosításra. A logika azt diktálja, hogy még egy mesterségesen létrehozott forgómozgást végző, nagy sebességgel száguldó űrhajó számára is kidolgoz a földi irányítás egy vészforgatókönyvet, egyfajta visszatérési protokollt, hiszen bármi történhet a kezdeti szakaszban, amikor újra kell gondolni az egész küldetést.
Tehát ezért kell a készülék működési idejének lejártát követően 30 percen keresztül hagyni a helyiségben lebomlani az ózont, majd csak ez után szellőztetni. Az elbomlási idő jelentős mértékben függ a környezettől. Magasabb hőfokon gyorsabban bomlik. De ez függ a környezet további jellemzőitől is. Megfelelő karbantartás mellett az ózonlapot évekig lehet használni (5000 és 20 000 óra, típustól függ). Csak akkor cserélje ki a lemezt, ha a kék fény a szokásosnál gyengébben világít, halványabb és nem lehet érezni annyira az ózon illatát a tisztítási időt követő 30 perc elteltével, mint korábban. Tisztítsa meg izopropil alkoholos kendővel, vagy cserélje ki az ózonlemezeket, ha azt tapasztalja, hogy az ózonkibocsátás csökkent. A környezeti tényezők is befolyásolják az ózonlap élettartamát. Például nagyon párás, és poros helyen jelentősen csökkenhet. Meddig mérgező az ozono. Tárolás közben tartsa a készüléket hűvös, száraz helyen. A tisztítandó helyiségekben nem szabad tartózkodni, amikor az ózongenerátor be van kapcsolva és működik.
Rövid idő alatt elpusztítja az ezeken a helyeken élő poratkákat azzal, hogy roncsolja a légzőszervüket. Egyedülálló hatása a vegyszerekkel szemben, hogy az ózon oxidálja az atkák ürülékét is ami leginkább felelős a porallergia tünetek kiváltásáért. Az eljárás teljesen vegyszermentes és veszélytelen az emberre. Meddig mérgező az ózon 6. A hálószoba ózonfriss kezelésével ágynemű is friss illatú és higiénikus lesz. Az ózon a fertőtlenítő hatása mellett a leghatékonyabb szagtalanító és légtisztító vegyület: Baktericid: Baktérium ölő képesség, Virucid: Vírus ölő képesség Forrás:
Mivel a nap melegének hatására a természetben eleve keletkezik valamennyi ózon, így a kipufogógázok és az ipari termelés okozta szennyezést kell visszafognunk, a zárt terekben, irodákban pedig el kell felejtenünk az ózont kibocsátó lézeres készülékek használatát. A Think Green országos online KUTATÁST indított, amelyben szeretnénk megismerni a munkahelyek környezetbarát tevékenységét. Kérjük töltse ki rövid anonim kérdőívünket és nyerjen zöld ajándékokat! Meddig mérgező az ózon 7. A FELMÉRÉST ITT TÖLTHETI KI!
MIVEL AZ ÓZON FŐ REAKCIÓJA AZ ERŐS OXIDÁCIÓ, AZ OXIDÁCIÓ SORÁN EGYES POLIMERCSOPORTOKNAK LEHETNEK BIZONYOS NEGATÍV HATÁSAI, PÉLDÁUL AZ OXIDÁLÓ ÉS SÁRGÁVÁ VÁLÓ PU-MŰANYAGOK ESETÉBEN. Források:
Mi az ózon? Az ózon a természetben is képződő gáz. Egyes környezeti hatásokra (UV sugárzás, villámlás) a levegőben levő O 2 molekulákhoz egy harmadik oxigénatom kapcsolódik, ezzel létre jön egy hármas oxigén módosulat, az Ózon (O 3). A három oxigénatomot tartalmazó gázmolekulák instabilak és meglehetősen rövid életűek. Az ózon esetében a felezési idő normál szobahőmérséklet és páratartalom mellett körülbelül 30 perc (ennyi idő alatt az egy légtérben található ózon mennyisége kb. Mi is az ózon? És az ózonterápia? – Dénes Ottó. a felére csökken). Hogyan fertőtlenít, és egyben szagtalanít? Az ózon O 3 molekulája egy O 2 molekulára, és egy O– atomra bomlik, tehát a harmadik oxigénatom leválik. Ez az oxigénatom végzi el a feladatot, méghozzá agresszíven. Az egyedül álló oxigén atom (amit a kémiában naszcensz oxigénnek is hívnak) a leválást követően meglehetősen erőszakosan akar kapcsolódni bármely más szerves molekulaszerkezethez, amivel érintkezésbe tud lépni. A szakirodalom szerint mintegy 1000 szer agresszívebb, mint a klórgáz. Az egyedülálló oxigénatom a kapcsolódáskor oxidál.