[btv-program-magazine] Műsorújság április 4., hétfő április 5., kedd április 6., szerda április 7., csütörtök április 8., péntek április 9., szombat április 10., vasárnap április 11., hétfő április 12., kedd április 13., szerda április 14., csütörtök április 15., péntek április 16., szombat április 17., vasárnap április 17., vasárnap
Képviselő-testületi ülés (2/1. rész) 0:38:38 9. 25. Kovács István történész, költő, műfordító "Egy eperjesi patrióta fiai a szabadságharcban" című előadása (2/2. rész) 1:19:29 1:38:32 3:08:44 Lapozgató - Visegrádi Hírek 3:21:12 1. Német Nemzetiségi Délután, az iskolások és a nemzetiségi énekkar műsora 3:52:17 2. 23. Mindenki Karácsonya, a Kecskés együttes koncertje (2/2. rész) 4:38:57 3. 10. Műsorújság - Balaton Televízió - Csatorna, hír- és élményportál. Sztankó Attila plébános "Mysterium fidei" (Íme hitünk szent titka) című könyvének bemutatója 5:38:54 5:57:24 4. Advent Tahitótfalun - Gála 6:54:28 7:38:38 7:57:08 6. rész) 9:02:10 9:43:34 11:08:44 12:21:12 11:52:17 12:38:57 13:38:54 13:57:24 14:54:28 15:38:38 15:57:08 17:02:10 7. A képviselő-testület ülése (3/2. rész) 17:54:30 18:13:00 8. Közmeghallgatás (2. rész) - Tájékoztatás a lakosságot anyagilag érintő önkormányzati döntésekről 18:50:36 20:08:44 20:21:12 20:52:17 21:38:57 22:38:54 22:57:24 23:54:28 2017. január 6-ig 6. Karácsonyi Forgatag 0:43:26 8. 07. Idősek napja 1:19:42 2:58:03 Lapozgató - Tahitótfalu Községi Tájékoztató 3:08:39 1.
A Dunabogdányi Koncertfúvós Zenekar adventi koncertje 4:17:35 5. Adventi kézművesfoglalkozás a Zebegényi Fonó Egyesület szervezésében 4:29:37 6. Tóth Gabriella és a környékbeli fiatalok "A csere" című műsora 4:49:33 7. 22. Futaki Horog József előadása a település egykori lelkészéről, Makár János lelkész életéről (2/2. rész) 5:14:35 5:26:22 8. Gyermekek karácsonya a baptista imaházban 6:04:31 7:21:59 7:33:46 11. 09. A Tahitótfalui Pollack Mihály Általános Iskola növendékeinek és tanárainak adventi hangversenye 8:29:52 12. Ízőrzők - Takarékos konyha. 20. Karácsonyi ünnepség a Szent Kozma és Damján Rehabilitációs Szakkórházban 9:40:46 Stáblista 9:39:46 A délelőtti adás kezdése 10:50:46 10:59:23 11:05:14 11:12:00 11:32:01 12:17:35 12:29:37 12:49:33 13:01:20 13:38:29 14:41:38 14:53:25 16:10:53 17:07:00 18:17:54 18:29:41 18:30:14 18:59:26 Az esti adás kezdése 19:50:46 19:59:23 20:05:14 20:12:00 20:32:01 21:17:35 21:29:37 21:49:33 22:14:35 22:26:22 23:05:31 2016. december 23-ig 0:00:00 6. 09. Rák Béla gitárművész előadása a zenében való rögtönzésről 1:01:51 Hírek röviden 1:17:55 Képújság 2:00:00 Műsorismertetés 2:01:00 Híradó 2:54:53 Lapozgató (Kisoroszi Hírmondó) 3:03:50 5.
Ez nem ígérkezett könnyű feladatnak, mivel Géza 997-ben bekövetkezett halála után István szembetalálta magát nagybátyjával, Koppánnyal, aki a szeniorátus ősi szokása szerint – mint a család legidősebb férfitagja – magának követelte az özvegy Sarolt fejedelemasszony kezét és a főhatalmat is. A közhiedelemmel ellentétben, a harc tétje az Árpádok országrésze feletti uralom, és nem a főhatalom volt, a magyar szállásterületek nagy része ugyanis ekkor még a független törzsfők uralma alatt állt. Asztrik istván a király 2020. A Dél-Dunántúlt uraló Koppány seregei 998-ban, Veszprém mellett csaptak össze István lovagjaival, és az ütközetet – komoly német támogatással – a keresztény fejedelem nyerte meg. Az azóta számtalanszor megénekelt csata után a lázadó Koppány testét négyfelé vágták, és darabjait a négy legjelentősebb vár fokára tűzték ki – ez egyértelmű üzenet volt azok számára, akik szembe mertek szállni István akaratával. Koppány legyőzése után a fiatal fejedelem befejezte a pannonhalmi apátság építését, és koronáért folyamodott Rómához, melyet Asztrik apát az első millenniumon el is hozott számára.
Istvánt az ezredik év karácsonyán, Esztergomban koronázták meg, így – jogilag – megszületett a keresztény Magyar Királyság. A királyi cím azonban magában nem biztosította a tényleges főhatalmat, ahhoz az új uralkodónak még több évtizedes harcot kellett folytatnia a honfoglalás után függetlenné vált törzsfők ellen. István először – 1003-ban – nagybátyja, az erdélyi Gyula ellen vezetett hadjáratot, majd a dél-erdélyi Keánt győzte le, akit a források – vegyesen – vajda vagy cár címmel illetnek. Első királyunk, Szent István - Cultura.hu. A király hódításait rendszerint a püspökségek és a vármegyék megszervezése kísérte, amelyeket egy-egy megbízható vezérére – például Dobokára vagy annak fiára, Csanádra – bízott. A honegyesítő küzdelmek tehát a püspökségek alapításának sorrendje alapján rekonstruálhatók, így valószínű, hogy a király Erdély után először a Tolna és Baranya területén tanyázó fekete magyarok – vélhetően kabarok – ellen vonult. István ugyanakkor nem csak a fegyverek erejében bízott, az ország északkeleti területét uraló Aba Sámuelt (uralkodás: 1041–1044) például úgy állította maga mellé, hogy hozzáadta egyik leánytestvérét.
Ismeretes, hogy Géza (ur. 973-997), a magyar törzsszövetség első olyan fejedelme, aki nyitott a nyugati kereszténység felé, rendhagyó módon fiát, Istvánt jelölte ki utódjának, holott az ősi pogány szokás – a levirátus – szerint méltóságát a család legidősebb férfitagja nyerte volna el. 997-ben, az édesapa halála után ebből a szokatlan döntésből komoly zűrzavar származott, hiszen a későbbi szent uralkodó rokona, a Balatontól délre fekvő területek felett uralkodó Koppány magának követelte a főhatalmat, és vele a megözvegyült Sarolt fejedelemasszony kezét is. István, aki felesége, Gizella révén III. Asztrik istván a király előadás. Ottó német-római császár (ur. 983-1002) támogatását is élvezte – a későbbi királyné ugyanis Ottó unokahúga volt –, végül fegyverrel kényszerült Koppány ellen vonulni, és Veszprém közelében, jelentős német segítséggel vereséget is mért riválisára, aki elesett a csatában. A "lázadó" Koppány szörnyű vége azt jelentette, hogy Géza fia immár vitathatatlanul a főhatalom birtokosává vált, amit szövetségese, III.