Két év kényszerű szünet után rendezte meg ismét a Kék Sünik ULC a hagyományos korosztályos labdarúgótornáját. A kétnapos erőpróbának a körmendi városi sportcsarnok adott otthont. A több mint húsz éves egyesület focitornáján tíz klub 32 csapata négy korosztályban mérte össze a tudását – közel háromszáz gyerek lépett pályára a szép számú, remek hangulatot varázsoló közönség előtt. Végeredmény, GelliszNeosport-Kék Sünik ULC Kupa, U9: 1. Körmendi FC, 2. Nádasd, 3. Szentgotthárd. Gólkirály: Nagy Zoltán (Sárvár). Legjobb játékos: Szabó Zalán (Nádasd). Legjobb kapus: László Bulcsú (Körmend). Legjobb hazai játékosok: Horváth Bálint, Dancsecs Bálint. Neosport-Kék Sünik ULC Kupa, U11: 1. Duol kék hírek index. Sárvár FC, 2. Vasvár, 3. Gólkirály: Máté Levente (Vasvár). Legjobb játékos: Toldi Marcell (Sárvár). Legjobb kapus: Major András (Sárvár). Legjobb hazai játékosok: Palisics Botond, Farkas Dániel. Tuti-TextilNeo sport-Kék Sünik ULC Kupa, U13: 1. Kék Sünik ULC-Tuti-Textil, 2. Kőszeg, 3. Gólkirály: Orbán Botond (Kék Sünik).
Pocak elmúlt négy éves, nagyon bátor, itt született, nem fél az emberektől. Fotózol? Akkor pózolok… Fotó: Mészáros Annarózsa A termetes gímszarvas bika mérgesen fújtat, dobbant, kapar a lábával. – Szerencsére az agancsát már elvesztette, nagyon agresszív volt, még a bőgési időn túl is bőgött – tudtuk meg. HEOL - Kék hírek, bulvár. – Méltóságteljes, hatalmas állat, bár agancs nélkül kevésbé impozáns, de egyre nyugodtabb lesz. Az agancsot tavasz elején vesztik el a szarvasok, bár most úgy látjuk, hogy a tőből letört hely kissé nedves, ez nem fáj az állatnak, olyan az elvesztése, mint nekünk egy körömvágás. Csak a növekedési fázisban, nyár végén hálózzák be erek az agancsot, olyankor sérülékeny. Évről évre nagyobb agancsot növesztenek, a bőgési időszakra fejlődik ki a végleges méret és forma. A kiállító térben be is mutatjuk, hogy a nálunk levő bikák agancsai hogyan nőttek az évek során. Daráló és Bodza A mangalicák is kíváncsiak, még a harapós szamár is követi a fejével merre járunk. A kis bivalyt nem engedi közel az anyukája, a többiektől is távol tartja, de a bikával, Darálóval közelebbről is megismerkedtünk.
Az a célunk, hogy egy teljes napot eltölthessenek nálunk a vendégek. Ehhez számos új programmal készülünk tavasszal és nyáron. A tavaszi időszak a legjobb arra, hogy az összes állatot jó alaposan megfigyeljük. Még nem zöldültek ki a fák, bokrok, nem hűsölnek, bújnak el az árnyékban az állatok, látjuk, ahogy csapatban mozognak, szaladnak, legelnek, a magaslesekről és a sétányokról is jól átlátható az egész park. Alaposan megfigyelhetsz minden állatot Fotó: Mészáros Annarózsa Minél csendesebben közelítitek meg az állatokat, annál bátrabbak, annál közelebb jönnek. Ha hangoskodtok, kiabáltok, akkor az állatok a bokrok közé bújnak. Duol kék hírek olvasása. Kattints ide, és tudd meg, milyen programokkal készül a tavaszi nyitásra a gyenesi élményközpont. Nem kell mindenhova tigris és oroszlán – A Pécsi Állatkertből érkeztem, míg ott egzotikus, messzi földön élő állatok bemutatásán volt a hangsúly, itt a hazai állatokat hozzuk közel a látogatókhoz. Én azt mondom, nem kell mindenhova tigris és oroszlán, hiszen sok ember a szarvast és az őzet sem tudja megkülönböztetni egymástól, vagy elképzelése sincs arról, milyen hatalmas egy, a Balaton közeli erdőkben is élő, vaddisznó.
A '20-as években épült villa utolsó funkciója óvoda volt, mára elhagyatott. Az 1924-ben, eklektikus stílusban épült villaépületről nagyon kevés adat van, de annyit sikerült kiderítenem, hogy eredetileg Horthy villának épült, amely a kormányzó fiának, a később háborús pilótaként lezuhant Istvánnak volt kedvenc bulizóhelye és téli síkirándulásainak a kiindulópontja. A II. világháború után államosították, majd ezután gyermeküdülőként funkcionált tovább. Elhagyatva: VILLAÓVODA - Szellemvárosok Magyarországon. Valamikor a szocialista érában átépítették, több helyiséget befalaztak, torony részét pedig zuhanyzóvá alakították át, így egykönnyen felmenni sem lehet oda. Könnyen nem, de fel lehet menni a toronyba, de nem a lépcsőn, mert az már nincsen meg az átalakítások miatt. A tetőn át mentem fel, ami nem volt egyszerű mutatvány, ahogy a videóban is látszik. A megérdemelt szelfi az épület tetején lévő szélkakasnál A szocialista időszakban a belügyminisztérium óvodája lett, ami nagyjából a kétezres évek elejéig működött, azóta az épületnek nincs funkciója.
Az óriási területet a mai napig gondozzák, például gazt irtanak, és a betörők ellen védekeznek, de külön őrzés is működik. Erre szükség is van, helyszíni kísérőnk szerint ugyanis előfordul, hogy hajléktalanok költöznek be egy-egy épületbe, de sátánistákkal is találkoztak már. A régi boncteremben (igen, ilyen is volt, hiszen itt teljes körű orvosi kezelés folyt) pár évvel ezelőtt fülön csíptek egy társaságot, akik valószínűleg szellemet akartak idézni. Egy 13 éves lányt kaptak el közülük: a betört ablak nyomait, ahol bemásztak, a mai napig látni lehet. Van olyan is, hogy egykori betegek érkeznek az OPNI-ba. Azt mesélték, tavaly egy győri házaspár papírokkal érkezve állt meg a portánál, és mondták, hogy melyik orvoshoz, melyik részlegbe jöttek. A férjet korábban itt kezelték, de arról nem hallottak, hogy már hét éve bezárták az intézményt. Ám olyanok is előfordulnak, akiket korábban itt kezeltek és most visszaszöknek: az ő nyomaikat, például a "Mengele" vagy "megölnek minket" feliratokat több helyen fel lehet fedezni a falakon.
Legalkalmasabb helyszínnek a Lipótmezőt tartotta, ami aránylag jól megközelíthető, kies fekvésű, északi szelek ellen védett és vize is bőven van. 22 helyszín megtekintése után Buda városa a lipótmezei telek megvásárlása mellett döntött. A telek Göbl Lipót tulajdona volt, róla kapta a terület a Leopoldfeld, azaz Lipótmező nevet. Az építést I. Ferenc József rendelettel határozta el, a terveket Zettl Lajos építészeti tanácsnok készítette. Ahogy az mostanában is tök megszokott, több vállalkozás váltotta egymást az építkezés során, végül Drasche Henric 1868-ban sikeresen befejezte az épületet. Az építés és felszerelés költsége 1670700 forint volt. Az épület késői romantikus stílusú, négyszintes jellegében zárt tömböt alkot. Eredetileg 800 beteg befogadására tervezték, de végül csak annyi készült el a tervekből, hogy 500 beteget épp be tudjon fogadni. Helyet kaptak benne az orvosok lakásai, a személyzet szállásai, konyha, irodák, raktárak. Az épületet hatalmas park és 50 hold erdő övezte. A Budai Magyar Királyi Országos Tébolyda 1868. december 6-án nyitotta meg kapuit – kezdetben 300 beteggel – Schnirch Emil (1868-1884) igazgatása alatt.