Az önkormányzatok finanszírozásáról szóló vitára reagálva varga Mihály leszögezte: több mint 857 milliárd forintos forrás jut az önkormányzatoknak 2021-ben, ami 16 százalékkal, 118 milliárddal több, mint idén. Hitelforrás nélkül az önkormányzatok jövőre közel 3000 milliárd forinttal gazdálkodhatnak - mondta, hozzátéve, hogy a települések iparűzési adóbevételei az elmúlt 5 évben 50 százalékkal emelkedtek, így bízhatnak abban, hogy ez a jövőben is növekedni fog. Beszámolt arról is, hogy 200 milliárd forint hitelkeretet is biztosítanak az önkormányzatok számára beruházásokhoz, valamint folytatódik a Modern városok és a Magyar falu program, de uniós programokból is fordítanak az önkormányzatok fejlesztéseire. Magyarország költségvetése 200 million. Ugyanakkor - jelentette ki a miniszter - a járvány elleni védekezés költségeiből mindenkinek ki kell vennie a részét, éppen erről szól az önkormányzatok szolidaritási hozzájárulása: a gazdagabb önkormányzatok fizetnek a szegényebb településeknek. A híresztelésekkel ellentétben ez nem kormányzati elvonás, hiszen az elmúlt években is működött, inkább az a szokatlan, hogy Budapest vezetése ebben a szolidaritásban nem kíván részt venni - jegyezte meg.
Ugrás a tartalomhoz (Nyomja meg az Enter-t) hu en
A Brexit miatti kiigazításokra képzett tartalék előfinanszírozási részletét a következő tagállamok számára ítélik oda: A tagállamok 2023. december 31-ig használhatják fel a finanszírozást a 2020. január 1-je óta felmerült és kifizetett kiadások fedezésére. A Bizottság készen áll arra, hogy a többi tagállam vonatkozásában is gyorsan lépjen a Brexit miatti kiigazításokra képzett tartalékra vonatkozó határozatok terén, hogy a többi tagállam is támogatást kaphasson a tartalékból, és felszólítja őket arra, hogy a Brexit miatti kiigazításokra képzett tartalékról szóló rendelet 14. cikke (1) bekezdésének d) pontja értelmében haladéktalanul értesítsék a Bizottságot. Jelentés Magyarország költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről - Állami Számvevőszék. Brexit-kiigazítások: 5, 4 milliárd eurós a tartalék A Brexit kedvezőtlenül hat valamennyi tagállamra, de különbözőképpen, mivel egyes tagállamok, régiók, ágazatok vagy helyi közösségek jobban érintettek, mint mások. A Brexit miatti kiigazításokra képzett 5, 4 milliárd euró összegű tartalékot azért hozták létre, hogy támogassa az összes tagállamot, erőteljes hangsúlyt fektetve a leginkább érintettekre.
A jövő évi büdzsé az inflációt követő, 2, 8 százalékos nyugdíjemeléssel számol a nyugdíjak vásárlóerejének megőrzése érdekében. Kormányzat - Pénzügyminisztérium - Hírek. A kormány emellett 2020-ban ismét tervezi nyugdíjprémium kifizetését. Nyugdíjakra összességében 136 milliárd forinttal jut több jövőre, mint idén. A kabinet tízéves összevetése alapján jövőre a családok támogatására 1261 milliárd forinttal, oktatásra több mint 500 milliárd forinttal, egészségügyre 740 milliárd forinttal, a nyugdíjakra 840 milliárd forinttal, az államháztartásban dolgozók bérére 1455 milliárddal, a rendvédelemre pedig 723 milliárd forinttal több jut majd, mint 2010-ben. A 2020-as költségvetés elfogadása azt mutatja, hogy az országgyűlési képviselők döntő többsége egyetért a családok megerősítésére, az elért gazdaság eredmények megvédésére, az ország biztonságának fenntartására, valamint az adócsökkentésre és béremelésre épülő gazdaságpolitika folytatásával – hangsúlyozta Varga Mihály pénzügyminiszter a zárószavazás után pénteken, Kocsis Mátéval, a Fidesz frakcióvezetőjével közösen tartott sajtótájékoztatón az Országházban.
Az európai belháborúk miatt csak kevesen csatlakoztak a György keresztes zászló alá. A pápa többszöri sürgetésére András 1217 nyarán indult meg, seregéhez VI. Lipót osztrák főherceg is csatlakozott. A tervek szerint Genovai hajók szállították volna át a hadat a Földközi –tengeren, de túl sokat kértek érte, és a megfelelő számú gálya sem állt rendelkezésre. A magyar király ekkor Velencéhez fordult, és a szárnyas oroszlán városa a kalmárszellem jegyében készségesnek mutatkozott a segítségnyújtásra, ha András átengedi nekik a szállítási költségeken felül az adriai Zára városát. Ii andrás keresztes hadjárata 9. Megkötötték az alkut, és a csapatok útnak indultak. Zágráb Spalató érintésével Ciprusra, ahol csatlakozott hozzájuk I. Hugo ciprusi király is, majd 1217 késő őszén kikötöttek Akkóban (ma Acre városa). Sereg nagyságáról megoszlanak a vélemények. Spalatói Tamás (aki későbbiekben a Muhi csatáról is beszámol majd, 1241 tavaszán) főpap tízezer katonáról ír. Szemtanúként rögzíti, hogy a hajókra az elindulni szándékozók nem fértek fel, sokaknak vagy haza kellett térniük, vagy várni a következő tavaszig.
Később III. Honorius pápa előtt azzal védekezett, hogy a Magyarországról kapott rossz hírek késztették hadjárata abbahagyására. Jeruzsálem muszlim lakói a város falait lerombolták, hogy bevétele esetén a keresztényeknek a város védelmét megnehezítsék és elmenekültek a városból. A keresztes seregek ezután Damietta egyiptomi kikötővárost vették ostrom alá a Nílus deltájában. A várost sikeresen el is foglalták abban a reményben, hogy Damiettából kiindulva elfoglalhatják Egyiptomot, majd Palesztinát és végül Jeruzsálemet is. Ii andrás keresztes hadjárata 3. András és a jeruzsálemi királyi cím (National Geographic) Mesés Margat (Múlt Kor) (TP – Szent Korona Rádió) A Puskaporos Szaru rovatában lévő, korábbi cikkünk: II. András és az V. keresztes hadjárat
Elég sok vita van arról, hogy II. András lehetett-e a sereg fővezére a hadjárat alatt. Mindenesetre a Képes Krónika úgy fogalmaz, hogy királyunk vezette a hadat, sőt a hadmozdulatokat leíró arab források – amelyeket ebben az esetben objektívebbnek tekinthetünk, ugyanis egy nézőpontból írják meg az eseményeket, ellentétben a nyugati történetírókkal – is egyöntetűen Andrást nevezik meg fővezérnek: "A frankok [a kereszteseket egységesen így nevezik az arab források] pedig megindultak Akkóból élükön Malik al-Hunkarral, [a magyarok királya – II. András], aki Ajn Dzsálútnál táborozott le 15 000 fős seregével. (…) Reggel al-Hunkar az élükre lovagolt és megindult al-Ádil ellen. " (Szibt ibn al-Dzsauzí arab vallási vezető és történetíró leírása; ford. Major Balázs) II. DN 'A magyar pénz krónikája - II. András keresztes hadjárata' Ag emlékérem (20g/0.999/38,61mm) T:PP fo. | Fair Partner ✔405. Gyorsárverés | Darabanth | 2021. 11. 04. csütörtök 19:00 | axioart.com. András a Szentföldön – A Képes krónika ábrázolása Keresztény uralkodónk vallási indíttatását az is bizonyítja, hogy az első hadmozdulat lényegében egy megtisztulási célt szolgált, ugyanis a sereg útvonala átvezetett a Jordán folyón, amelynek vizében a keresztesek megmártóztak a korabeli leírások szerint.