2015. január 6. 09:22 A nyugati kereszténységben január 6. vízkereszt, avagy a háromkirályok, másképpen a napkeleti bölcsek ünnepe, a katolikus egyház egyik legfontosabb ünnepe. Vízkereszt a karácsonyi ünnepek zárónapja, utána kezdődik a farsangi időszak. (A Julián-naptárt használó keleti kereszténységben karácsony január 7-ére esik, és tizenhárom nappal később ünneplik a vízkeresztet. ) Az ünnep liturgiában használatos elnevezése a görög Epiphania Domini, azaz Urunk megjelenése, a magyar vízkereszt elnevezés a víz megszentelésének szertartásából származik. Az epifánia ünnepe először a 3. század végén jelent meg keleten, majd a 4. században nyugaton, mindig január 6-án. Mivel a 4. századtól Jézus születésének ünnepe, a karácsony keleten és nyugaton is elkülönült az epifániától. A vízkereszt ünnepe azóta három jelentést hordoz: a napkeleti bölcsek eljövetelét, Jézus megkereszteltetését, valamint csodatételét a kánai menyegzőn. (Az epifánia kifejezés a görög vallásban egy isten váratlan és érezhető, jót jelentő megjelenése, a római császárkultusz idején az uralkodó, azaz a megtestesült isten ünnepélyes látogatása volt. )
Éppen ezért kérdéses, hogy vajon a háromkirályok ott lehettek-e egyáltalán a jászolnál, nem sokkal a születés után. Azt, hogy a bölcsek épp hárman lettek volna, szintén nem említi Máté evangéliuma. A férfiak nevei is csak később, egy 500. körül keletkezett alexandriai kéziratban tűnnek fel először. Valószínű, hogy a három mágus figurája a szövegben megjelenő háromféle ajándékból eredeztethető. Az sem kizárható ugyanakkor, hogy a hármasság az ókori emberek által ismert kontinensek, Európa, Ázsia és Afrika hódolatára, vagy éppen a később kulcskérdéssé vált Szentháromságra utal. A bölcsek számának problematikáját jól szemlélteti, hogy bizonyos keleti közösségek, így a szír és az örmény egyház szerint is 12 bölcs férfi látogatta meg a gyermek Jézust. Az egyik legkorábbi ismert ábrázolás a napkeleti bölcsekről egy 3. századi szarkofágon, kép: Wikimedia Commons A királyok száma mellett a tisztségük megnevezése sem teljesen tiszta. A legtöbb helyen bölcsnek hívják őket, de sok országban – így például hazánkban is – királyokként is emlegetik a férfiakat.
A történetírók szerint később önmagával is meghasonlott, visszahúzódott. Nem Jeruzsálemben, hanem Jerikóban élt, és egy erődítményben temette el önmagát. Nem tudott szeretni, így önmagával is szembekerült. A másik név az Emmánuel, ami azt jelenti, hogy "Velünk az Isten". Ha szeretettel fordulunk mások felé, akkor azt is megtapasztaljuk, hogy mások is szeretnek minket, Isten népe is szeret minket. Isten így is velünk lehet. Ez boldoggá tesz bennünket. Erre jó példák a napkeleti bölcsek és a pásztorok. Ők nem zárkóztak magukba, mint Heródes, hanem elindultak Jézus felé. Legyőzték a sok visszahúzó erőt. A napkeleti bölcsek messzi földről indultak útnak, nagy távolságokat győztek le, hogy Jézushoz közel kerüljenek. A pásztorok pedig, akik kint a szabadban legeltették nyájukat, a fáradságukat győzték le, hogy meginduljanak Jézus felé. Isten mindezeket az áldozatokat megjutalmazta. A napkeleti bölcsek egymással találkoztak, egymást gazdagították. A pásztorok pedig együtt dicsőítették Istent, aztán pedig együtt adták tovább az örömhírt.
Az átadott ajándékokat egyébként is gyakran ajánlották fel uralkodóknak vagy isteneknek, hiszen rendkívül értékesnek számítottak. Az ajándékok ugyanakkor praktikusak is lehettek. Az arany szerepét valószínűleg nem kell magyarázni, a nemesfém már az ókorban is igen értékes volt. A napkeleti bölcsek ereklyetartója a kölni dómban, kép: Wikimedia Commons Azt viszont már kevesebben tudják, hogy a mirhának fertőtlenítő hatása van. A balzsam elsősorban kisebb sebek, valamint a száj- és garatbetegségek kezelésére alkalmas. A tömjénnek – melyet a legtöbbször füstölőként használnak fel -, szintén megvan a maga gyógyászati szerepe: fertőtlenítő, sebgyógyító, görcsoldó hatású, sőt, az ízületi fájdalmak enyhítésére is alkalmas. Egy 2012-ben megjelent tanulmány alapján a tömjén ezen képességeit már régóta ismerik és kamatoztatják Észak-Afrikában és az Arab-félszigeten. Eszerint nem lehetetlen, hogy a napkeleti bölcsek is tisztában voltak az anyag gyógyító hatásaival. (Kiemelt kép: Bartolomé Esteban Murillo: A bölcsek imádása, forrás: Wikimedia Commons)
A bölcsek nevei szintén nem szerepelnek a Bibliában, azok a történészek szerint nagyjából a VI. században bukkantak fel először egy görög kéziratban, Karsudas, Hor és Basantor verzióban. Belőlük lett később Caspar, Melchior és Balthasar, magyar verzióban pedig Gáspár, Menyhért és Boldizsár. A VIII. században csapódott ehhez hozzá, hogy ők a korabeli ismert világ három nagy egzotikus és távoli birodalma, Arábia, Perzsia és India királyai. A nevek egyébként más keresztény kultúrákban változnak, a szíreknél Larvandad, Gushnasaph és Hormisdas szerepel, az örményeknél Kagpha, Badadakharida, és Badadilma, míg Kínában úgy tartja a hagyomány, hogy az egyik napkeleti bölcs természetesen Kínából érkezett Betlehembe. Kövessen minket a Facebookon is! A kis Jézus meglátogatásának Bibliában leírt körülményei sem stimmelnek a népszerű ábrázolásokkal. Máté nem említ sem jászolt, sem újszülöttet, ehelyett már gyermek Jézusról és Mária házáról ír. A néphagyomány itt egy másik bibliai történettel mosta egybe a napkeleti bölcsekét: Lukács evangéliumában szerepel, hogy a környéken tanyázó pásztorok mennek el a jászolhoz az újszülött Jézust dicsőíteni.
A Biblia legismertebb jelenete, amikor a három király, Gáspár, Menyhért és Boldizsár meglátogatja a jászolban Máriát és az újszülött Jézust – ha máshonnan nem, hát a karácsonykor szokásos betlehemekről, versekből és gyerekdalokból tudjuk ezt. Ezzel csak az a probléma, hogy a Biblia valójában nem említi, hogy Gáspárék királyok lettek volna, hogy hárman lettek volna, a neveiket meg végképp nem, sőt valójában azt sem, hogy a jászolnál találkoztak volna a kis Jézussal. Ezeket a részleteket mind-mind úgy adta hozzá a néphagyomány a történethez a következő századokban. A Jézus születése utáni történésekről Máté evangéliuma ír, ő nem királyokat, hanem napkeletről érkezett bölcseket említ, a számuk pontosítása nélkül. Az eredeti szövegben a "magoi " kifejezés áll, amit mágusnak, bölcsnek, vagy tanult embernek lehet fordítani, de így nevezték a csillagászokat, asztrológusokat is – a királyokat azonban semmiképpen. Az, hogy hárman lettek volna, valószínűleg csak abból kiinduló következtetés, hogy háromféle ajándékot hoztak – de a görögkeleti egyház verziójában például 12 napkeleti bölcsről van szó.
Később "fedezték fel" azt is, hogy a feltehetően Krisztus után 54-ben elhunyt három király csontváza Konstantinápolyban van eltemetve. A "szent relikviákat" Milánón át Kölnbe vitték, ahol 1164-ben a Peterskirchében helyzeték őket nyugalomra. Ma a Kölni Dómban vannak ezek a csontok. (A hagyomány szerint az ereklyetartóban a bölcsek csontjai találhatók, melyeket Nagy Konstantin édesanyja, Szent Ilona császárné talált meg a Szentföldön. Ilona vitette azokat Konstantinápolyba, a Hagia Sophia bazilikába. Innen később Milánóba kerültek, majd 1164-ben I. Frigyes császár vitette Kölnbe. – a szerk. ) A királyok az utazó kereskedők, pásztorok, gazdák patrónusai lettek. Január 6. ("Epiphanias" – "Az Úr megjelenése") a Háromkirályok napja lett, amikor is megáldották a vizet, a sót és a krétát és kenyeret sütöttek. Betlehemes játékokban mutatták be a "bölcsek imádását". A leginkább Gáspárt, a legfiatalabb királyt kedvelték meg az emberek, a nevéből lett "Kasperl", aki a német bábszínházak egyik legmókásabb figurája.
Manapság egyre többen vágnak bele önálló vállalkozásba, és a legtöbben saját boltról is álmodoznak. A bolt és üzletnyitás azonban számos feltétellel jár, a költségekről már nem is beszélve. Persze ez nem azt jeleneti, hogy ne vágjunk bele álmaink boltjának megnyitásába, hanem azt, hogy alaposan gondoljuk végig a feltételeket, a lehetőségeinket és a felmerülő költségeket. A megfelelő anyagi tőke mellett engedélyekre is szükségünk lesz, és az is sokat számít, hogy pontosan milyen boltot vagy üzletet készülünk nyitni, mert még az is lehet, hogy valamilyen iskolai végzettség is szükséges az üzemeltetéshez. Bolt nyitás feltételei Archives - Munkavédelmi partner. Jó pár dolog van tehát, amit a boltnyitás előtt átgondolni és intézni kell. Milyen boltot érdemes nyitni? Bár sokak számára a saját bolt megnyitása egy álom megvalósulását jelenti, de természetesen megélhetési lehetőség is, így mindenképp lényeges, hogy olyan boltot nyissunk, ami jövedelmező is lesz a számunkra. Először azt kell eldöntenünk, hogy teljesen saját márkát építenünk, saját boltot, üzletet nyitnánk, vagy inkább egy franchise hálózatba csatlakoznánk.
Kertészettel foglalkozó üzlet Büfé, vendéglátás Dönthetünk persze az alapján is, hogy mihez értünk. Ha például eddig egy masszázs szalonban dolgoztunk, akkor nyithatunk saját szalont, vagy ha eddig egy kertészetben dolgoztunk, megnyithatjuk a saját, mondjuk csak oszlopos gyümölcsfákat árusító cégünket. Bolt üzemeltetésének feltételei Ha az ötlet már megvan, az fél siker, de a munka neheze csak most jön. Egy bolt üzemeltetésének ugyanis rengeteg feltétele van, amit az is nagyban befolyásol, hogy milyen üzletről van szó. Számos engedélyre, dokumentációra, és kérelem beadásra lesz szükség, hogy a bolt megnyithasson. Az első lépés a termékeink engedélyezetése lesz, melyhez szükség lesz a területi önkormányzat által kibocsátott működési engedélyre, szakhatósági vagy NÉBIH engedélyre, HACCP dokumentációra és munkavédelmi dokumentációkra is. A bolt működéséhez ezen túl még számos dokumentációra is szükség van, mely az alkalmazottakra, a termékekre, és az üzlethelységre is vonatkozhat. Munkaszerződéseket és a munkaköri leírásokat kell készíteni, meg kell írni a dohányzási szabályzatot, de bizonyos esetekben kockázat becslésre is szükség lesz.
egyszerűsített HACCP az üzletre (hívjon hozzá szakembert! )