Hova vezetett az út? A numerus clausust sokan a zsidótörvények előzményének tekintik, Karsai László történész pár éve egy konferencián úgy fogalmazott, Magyarországnak úttörő szerepe volt a zsidótörvények meghozatalában a numerus clausus törvény 1920-as megszavazásával. Szakály Sándor, a Veritas Történelemkutató igazgatója viszont vitatja, hogy ebből vezetett volna egyenes út a zsidótörvényekig és Auschwitzig. A holokauszt Magyarországon nevű oktatóoldal összefoglalója szerint a nemzetközi tiltakozások hatására később a törvényt módosították, és kiemelték belőle a nemzetiségi arányszámokra vonatkozó paragrafust. A "nemzethűség és erkölcsi megbízhatóság" kritériuma azonban változatlanul megmaradt, így a törvény eredeti szándékának, azaz a zsidók egyetemről való részleges kizárásának a végrehajtása nem került veszélybe. Ugyan eleinte 8-ról 12 százalékra nőtt az izraelita vallású hallgatók aránya az egyetemeken, de 1936-37-re ez visszaesett 7, 5 százalék alá, ami azt mutatja, hogy a felvételiken szűrték a hallgatókat.
A hírhedt törvény már azért sem volt "nulladik zsidótörvény, mert "kizárólag a zsidóság egy töredékére irányult" – állította a Kossuth rádió műsorában Újváry Gábor, a Veritas Intézet vezető történésze. Ha az állítás a magyar nyelv szabályai szerint önmagában helytálló is lenne, a történeti kontextus miatt mégis vállalhatatlan és a Hóman életút kapcsán felmerült vitát idézi. Az 1920-as numerus clausus törvénnyel foglalkozott a Kossuth rádió 100 éve történt című műsora. Abban az évben, szeptember 26-án fogadta el a magyar nemzetgyűlés a hírhedt 1920/XXV. törvénycikket, amely a nemzetiségi arányoknak megfelelően döntött a felsőoktatásba felvehető hallgatók számáról, valójában szinte kizárólag a zsidó fiatalok létszámát korlátozta a hazai egyetemeken, főiskolákon. Ezzel kapcsolatban a műsor 2021. március 11-ei adásában Újváry Gábor történész, a korszakról egyébiránt számos fontos és értékes előadást szervező Veritas Történetkutató Intézet Horthy-kori Kutatócsoportjának vezetője lényegében arról beszélt: ez a törvény szükséges volt, különben sem volt jogfosztó, csupán jogkorlátozó. "
Akárcsak a gazdagok, vagy a sikeresebb emberekkel, úgy a jobb módú zsidókkal szemben is megtalálták követőiket a szélsőséges – Hannah Arendt szavával: totalitárius ideológiák. A politikai indulatok felerősödésére rásegített az első világháborús vereség, az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság. A kommunista diktatúra bukása után a újonnan hatalomba kerülőket nem érdekelte, hogy a vörösterror a zsidókat éppúgy sújtotta, mint a keresztényeket. Kollektív felelősöket akartak találni. A forradalmak vezetőségében nagy számban foglaltak helyet zsidók, amire hivatkozva gátlástalanul tudták a kollektív bűnösség indoktrincióját terjeszteni. A főváros köztereit ilyen különítmények uralták, az egyetemeken a diákság rituális zsidóveréseket rendezett. Ez vezetett ahhoz, hogy a politikai is a zsidóságot tette felelőssé és intézményes úton, kvótákkal akarta őket visszaszorítani a gazdaságból és a középosztálybeli foglalkozásokból. Az első lépést "a tudományegyetemekre, a műegyetemre, a budapesti egyetemi közgazdaságtudományi karra és a jogakadémiákra való beiratkozás szabályozásáról" szóló 1920. törvénycikk jelentette.
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor! A HVG a következő generáció tájékozódásának segítésére támogatói programot hirdet. Sokszor nehéz körülmények között élő tehetséges fiatalok számára kívánunk veletek közösen rendszeres tájékozódási lehetőséget biztosítani. Márky zay peter paul. Keressük azokat a támogatókat, Lámpásokat, akik fontosnak tartják a jövő nemzedékének elvinni a fényt. A Lámpás programban támogatásoddal egy éven keresztül biztosítod a hvg360 kedvezményes előfizetését egy arra érdemes fiatal számára.
Választásértékelő beszédet tartott Gyurcsány Ferenc pártja, a Demokratikus Koalíció plénuma előtt. Azt mondta a 444 tudósítása szerint, hogy "olyan a Földön nincsen, hogy egy alapvetően baloldali politikai centrumú közösség magának jobboldali jelöltet választ. Ez az önazonosságnak a megtagadása, az identitás eladása. Ez választók lelkének, álmának elárulása. Ilyen nincs". Ismert, Márki-Zay Péter az ellenzéki előválasztás eredménye következtében lett közös ellenzéki kormányfőjelölt. Amiatt is kárhoztatta Márki-Zay Pétert, hogy nincs mögötte parlamenti politikai háttér. Márki-Zay Péter: Gyurcsány Ferenc alig várta, hogy elbukjuk a választást | hirado.hu. "Mi ez? " - fordult hallgatóságához Gyurcsány Ferenc. Szerinte ez olyan, mintha egy tízszer tízméteres toronyházat egyetlen fahusángra akarnának felépíteni. Ha szerinte egy leendő miniszterelnök-jelölt azt az ambíciót tűzi ki, hogy ő leváltja azt az ellenzéket, amelynek élén győzni kellene, majd kormányozni, "akkor ezt öngyilkosságnak hívják". "Dobrev Klárával győztünk volna" - jelentette ki a DK elnöke. A teljes beszédet alább mutatjuk.
A kőolaj- és földgázszállításra vonatkozó szankciók megszavazásával pedig az üzemanyag-ellátást és a fűtést veszélyeztetnék, illetve azt kockáztatnák, hogy Magyarország gazdasága leáll" – írta a Magyar Nemzet.
Mintha most a Fidesznek egy kiadós győzelem után kötelező módon koalíciós partnereként kellene elfogadnia mondjuk a DK-t vagy az MSZP-t. Ugye elképzelhetetlen? Pedig Márki-Zay éppen ezzel, illetve homályos utalásokkal még ennél is aljasabb cselekedetekkel vádolja Orbán Viktorékat, ami egész egyszerűen nonszensz és persze légből kapott állítás. Márky zay peter d. A kisgazdapárti Tildy Zoltán által vezetett kormányba így kénytelen-kelletlen be kellett venni államminiszterként Rákosit, belügyminiszterként Nagy Imrét, majd Rajk Lászlót, Gerő Ernő lett a közlekedésügyi miniszter, és a szintén kommunista Molnár Erik a népjóléti miniszter (a pénzügyi, a honvédelmi és a külügyi tárcák csak azért nem váltak a kommunisták zsákmányává, mert az ismételten megcsonkított országban súlytalanok voltak). Eközben pedig a demokratikus pártokba és azok legfelsőbb vezetésébe is folyamatosan szivárogtak be a kriptokommunisták, akik belülről bomlasztották ezeket a politikai tömörüléseket, sajnos sikerrel, amelyek ennek következtében már nem is tartottak annyira ördögtől valónak egy kommunistákkal való szövetséget.
Nem szorul különösebb magyarázatra, hogy ilyesmi sem fordult elő egyik Orbán-kormány alatt sem. Ahogy az sem, hogy saját miniszterelnökét puccsolja meg a kormánykoalíció egyik tagja (ez viszont annál ismerősebb baloldalról, a Gyurcsány-érából), a kommunista párt. Itthon: Márki-Zay Péter ezzel ébredt a szavazás napjára: Nem a szembeállítás, hanem egymás tisztelete a természetes | hvg.hu. Ez történt 1947 májusának végén (a pontos napot a mai napig nem tudjuk biztosan) Nagy Ferenc kisgazda miniszterelnökkel, akit gyermekének fogva tartásával zsarolt meg a szintén kommunista uralom alatt álló államvédelem, hogy mondjon le, amit meg is tett. Az osztrák–svájci határon, szabadságának töltése közben a Volkswagen bogárjának lökhárítóján írta alá azt a sajtpapírt, amit az orra alá dugtak, miközben a kommunisták "kinevezték" a baloldallal lepaktáló kisgazda miniszterelnököt, Dinnyés Lajost, aki mikor ezt megtudta, állítólag így kiáltott fel: "Milyen ország az, ahol én lehetek a miniszterelnök? ". Ezt megkoronázandó következett 1947. augusztus 31-én a "kékcédulás választás", amit a lehető legelvetemültebb csalássorozattal "nyert meg" a kommunista párt, igaz, így is csak 22 százalékot ért el, de a szalámitaktika következtében annyira feldarabolták a többi, demokratikus pártot, hogy ez is relatív többséget hozott nekik.