Vajon hol járhat? Arra tippelek, hogy egy békebeli debreceni húsfeldolgozónál. Cs. Bereczki Attila
Felajánlotta a Finom Falatok boltjának vezetését. Harmincöt emberrel dolgoztunk! Olyan forgalmat bonyolítottunk le, hogy míg a városban a hentesek 1000-1200 forint fizetést kaptak, addig az én embereim 5-6 ezret vittek haza! Ez akkoriban horribilis összegnek számított. Úgy dolgoztak a srácok, hogy sokszor nekem kellett visszafognom őket, és kérnem, hogy igyunk meg egy sört vagy egy fröccsöt. Hát nem vagyok én hajcsár! A Miklós és a Piac utca sarkán volt a bolt, hátul, az udvarban töltöttük a kolbászt, a szalámit, főztük a pacalpörköltet, a disznófejet. Még Svédországból is jöttek hozzánk fütölt szalonnáért, kolbászért, libamájért és libacombért! A Finom falatok boltjának udvarán természetesen saját füstölőnk volt. Debreceni kolbász recept za. Miközben nagyokat nyelek, kérem Lajos bácsit, ne csigázzon tovább, árulja már el végre, milyen volt az a legendás debreceni páros! Még előtte azonban kitárgyaljuk a háborút – mert "véletlenül" szóba jött –, a keleti frontot, és megtudom, hogy Erdei Lajos honvéd a 11. magyar gyalogezredből 1945 nyarán többedmagával leugrott az orosz fogságba tartó vonatról, és hosszú, viszontagságos úton ért haza Debrecenbe, miközben belülről kis híján felőrölte a tudat, hogy ha lebukik, azonnal agyonlövik.
Kezdetben, s hosszú ideig leginkább marha húsából készítették, merthogy az volt leginkább hozzáférhető. Állítólag a pásztorok kedvenc étele volt, de a városi zsidóság is fogyasztotta a kóser változatát. Első írásos említése a 19. század első feléből származik és a kor szokása szerint az árusítását társaságba szerveződött asszonyok végezték. A kolbász hírét és készítési módját a debreceni vásárra járó német és osztrák kereskedők vitték tovább (Debrecziner/Debreziner) nyugatra, és a németekkel, osztrákokkal jutott el az újvilágba, Amerikába, Ausztráliába (debrecener) is. Ezeken a területeken többnyire a mai napig az "ősi", a 19. század második felétől jellemzővé váló, marha-sertés keverékhúsos receptek szerint készül. Készítették házaknál és készítették az 1894-ben alapított debreceni húsipari vállalkozásnál is, amivel a fogyasztása és kultúrája is polgáriasulni kezdett. Debreceni kolbász recept z. Debrecen 1900 körül A 19. század végére megnőtt a hazai sertéstartás szerepe és az I. világháború előtti évekre a marhahús visszaszorult.
*MINDEN NAPRA: 1 MONDATBAN IS; 2 ÚTMUTATÓ IGE, 3 FORDÍTÁSBAN ***
Azt gondolom, hogy ezt az egységet örömmel vállaljuk és szolgálunk ugyanazért a célért az Evangélium hirdetéséért ki-ki a maga munkájával, meggyőződésével és eszközével. Misére és istentiszteletre is jársz? A feleségem és családja latin rítusú katolikus, így Szent Liturgián, Szentmisén egyaránt részt veszünk. Istentiszteletre is járok természetesen, nem csupán hivatali feladatként, hanem az evangélikus egyház liturgikus életének mélyebb megismerése céljából is. Miben ragadnád meg a görögkatolikus, illetve az evangélikus felekezetek legfontosabb sajátosságát? "Hiszek! Segíts a hitetlenségemen!" - GARAI ANDRÁS WEBNAPLÓJA. Leginkább a hasonlóságban. "Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők. " (Jn 15. 4) Ezt a mottót adtam a tavaly első alkalommal megrendezett görögkatolikus kispapok-evangélikus teológushallgatók találkozójának is, mert jól kifejezi a két egyház kapcsolatát. A gyökerek közösek, hiszen mindkét egyház forrása Istenből fakad. Erre utal a NEK 2020 mottója is a zsoltárok könyvéből vett idézettel. A sajátosságok a görögkatolikus és az evangélikus egyházban is többszintűek.
Mégpedig egy gyógyító jelenléttel. Gazdagodjunk meg az ő jelenlétében ahogy készülődünk erre az ünnepre. Ámen. " (Budaörsi Infó)