Rejtvényeink őse a ma bűvös négyzetként ismert típus. A legrégebbi példánya egy több mint 6000 éves kínai emlékben maradt fenn. Az ábrája a mai érdeklődők számára kissé bonyolult lenne. Kis fekete és fehér körökből állt, ahol a fekete körök a páros, míg a fehérek a páratlan számokat jelölték. Ezt a rejtvénytípust elsőként az egyiptomiak vették át indiai közvetítéssel. Később a görögök jóvoltából Európába is eljutott. Az első keresztrejtvény megalkotója és keletkezésének pontos dátuma ismeretlen. A legenda szerint az első keresztrejtvény típusú fejtörőt egy fokvárosi fegyenc alkotta meg. Egy angol földbirtokos, Victor Orville épp közlekedési szabálysértésért rá kirótt börtönbüntetését töltötte. A ablakrácsokon keresztül beszűrődő fény által a cella falára kirajzolt ábrát töltötte ki önmaga szórakoztatására, hogy valamivel elüsse az időt. A börtönorvos tanácsára elküldte az ábrát az egyik fokvárosi angol lap főszerkesztőjének, aki látott benne fantáziát, és közzétette a lapjában. Negyedik alkalommal volt puliszkafesztivál Pakson – TelePaks Médiacentrum. Az ábra hamarosan nagy sikert aratott az olvasók körében, és Orville egymás után kapta a megrendeléseket az újságoktól.
2016. aug 31. A puliszka régi román étel, de a világ minden részén kezdik felfedezni ezt az egészséges finomságot. Egyes szakemberek szerint a kukoricalisztből, darából készült fogások segítik a gyomorműködést, és fiatalító hatásuk is van. A málé vagy más néven puliszka már Amerika felfedezése közkedvelt étel. Legutóbbi felmérések szerint, jóval meghosszabbodik azon személyek életkora, akik rendszeresen fogyasztanak puliszkát. A puliszka alapanyagául szolgáló kukorica aracin- és palmitinsavat tartalmaz, ezek igen hasznosak az egészséges gyomorműködés szempontjából. 4 hét alatt mínusz 15 kiló? Nem lehetetlen, csak ezt a diétát kell hozzá követned - Kiskegyed. A bélrendszerben könnyen felszívódnak, innen pedig átjutva a véráramba, megszabadítanak a toxikus anyagoktól. A puliszkában levő savak 57 féle méreganyagot képesek semlegesíteni. A puliszka erős méregtelenítő hatású, segíti a májat, és csökkenti a májbetegségek kialakulásának kockázatát. Fogyasszunk kenyér helyett puliszkát, hiszen gyomornyugtató, és savcsökkentő hatása is van. KUTATÁSOK SZERINT KIDERÜLT, HOGY A PULISZKA NAPI FOGYASZTÁSA AKÁR 60%-AL IS CSÖKKENTHETI A PAJZSMIRIGY RENDELLENESSÉGEK OKOZTA IDEGI ZAVAROKAT.
Minden nép, így a mi étkezési kultúránk is összefügg történelmünkkel, a hódoltságokkal, és a főzési szokásainkat a környező népek, vagyis a szlávok, a bajorok, valamint a szászok konyhája is formálta. A régi magyar konyha a csípős, zsíros és túlbonyolított ételeket mellőzte: helyette gyakran volt terítéken olcsó tápláló kása, egészséges tejtermékek, hüvelyesek, és a sok friss, zöldség, gyümölcs, húst pedig módjával fogyasztottak. Így étkeztek felmenőink. Tarhó A tarhó, vagyis az oltott tej a korabeli emberek joghurtja volt. A sűrű, savanykás tejterméket kásával, lepénnyel ették, ami nem csak finom, de egészséges ételnek is számított. A körülbelül 45 fokos tejbe oltóanyagot, más néven tarhómagot kevertek, majd letakarták, és 8-12 órán keresztül állni hagyták. A tarhómag valójában az előző alkalommal készült joghurt maradéka volt. A joghurt készítésének gyakorlata vélhetően ótörök eredetű, ami még a 20. században is népszerű volt az alföldi juhászok és parasztok körében. Mára a tarhó készítés hagyományával leginkább már csak a Bácskában, valamint a Vajdaságban találkozhatunk.
Az adatok egy szerkesztői elbírálás után bekerülhetnek az adatbázisba, és megjelenhetnek az oldalon. Ha rendszeresen szeretnél megfejtéseket beküldeni, érdemes regisztrálnod magad az oldal tetején lévő "Regisztráció" linkkel, mert a bejelentkezett felhasználóknak nem kell visszaigazoló kódot beírniuk a megfejtés beküldéséhez! Megfejtés: (a rejtvény megfejtendő rubrikái) Meghatározás: (az adott megfejtés definíciója) Írd be a képen látható ellenőrző kódot az alábbi mezőbe: A megfejtés beküldése előtt kérlek ellenőrizd, hogy a megfejtés nem szerepel-e már az oldalon valamilyen formában, mert ebben az esetben nem kerül még egyszer felvitelre! Rejtvények teljes poénja elvi okokból nem kerül be az adatbázisba! Lehetőség szerint kérlek kerüld a triviális megfejtések beküldését, mint pl. fal eleje, helyben áll, ingben van, félig ég stb. Ezeket egyszerű odafigyeléssel mindenki meg tudja oldani, és mivel több millió verziójuk létezhet, ezért ezek sem kerülnek be az adatbázisba! A rejtvényfejtés története A fejtörők és rébuszok csaknem egyidősek az emberiséggel, azonban az ókori görögök voltak azok, akik a szájhagyomány útján terjedő rejtvényeket először papírra vetették.
1814. április 21-én született és 1851. július 17-én hunyt el Egressy Béni, a Szózat megzenésítője, több Erkel-opera librettistája, a Nemzeti Színház egykori karigazgatója, énekes színész, színműíró és fordító. Tanulmányait Miskolcon és Sárospatakon végezte, első zenetanára édesapja, Egressy Galambos Pál református lelkipásztor volt. 1831-től tanított, majd 1834-ben színésznek állt, Kassán, Kolozsvárott játszott. 1835-ben Pesten a Várszínházban, 1837-től a Nemzeti Színház kórusában és kisebb prózai, később bariton szerepekben lépett fel. 1838-as itáliai tanulmányútja után – gyalog ment el Milánóig – kartanító is lett. A Hunyadi Lászlóban is fellépett - Fidelio.hu. Hazatérése után felhagyott a színészettel, zeneszerzői és szövegírói munkára váltott: olasz, német és francia nyelvből fordított operákat, népszínműveket, összességében 19 opera és 60 népszínmű, illetve vaudeville szövegét ültette át magyarra. 1840-ben Erkel Ferenc Bátori Mária című operájának, majd a Hunyadi Lászlónak is ő írta a szövegkönyvét, sőt az opera 1844-es bemutatóján Egressy énekelte Rozgonyi királyi hadnagy szerepét.
Írt zongoradarabokat is, ezeknek néhány motívumát később Liszt Ferenc és Brahms is feldolgozta. Az 1840-es években fiatal és tehetséges cigányzenészekből zenekart alakított, saját költségén képezte, etette, ruházta őket, s hatalmas sikerrel léptek fel a Nemzeti Színházban és külföldön. A szabadságharc alatt ez a zenekar Sárközi Ferenc prímás vezetésével szórakoztatta a front mögött a honvédeket. 1848. március 15-én Petőfi Nemzeti dal ához szerzett zenét, amelyet a Nemzeti Színházban Szerdahelyi József kórusátiratában adtak elő. A szabadságharc idején bátyja példáját követve ő is beállt honvédnek. Pöli Rejtvényfejtői Segédlete. 1849 februárjában a kápolnai csatában láblövést kapott, lábadozása idején zsoltárokhoz írt zenét, s orgona átiratokat szerkesztett. Így érte főhadnagyi kinevezésének híre, mire nyomban Komáromba utazott, ahol Klapka György tábornok a II. hadtest zenekari főnökévé nevezte ki. A tábornok tiszteletére írta meg a Klapka-induló néven ismert csatadalt, az egyik legnépszerűbb magyar katonai indulót, s részt vett a Komáromi Lapok szerkesztésében is.
Ebben az időben előfordult, hogy egy-egy virtuóz zenész igazi országos hírességgé lett – mint a már említett Bihari János is. Az élő zene érzelmességét azonban ebben az időben nem rögzítette eszköz, így a kétszáz évvel ezelőtti mesterek játékát nem csodálhatjuk. A hungarikummá lett nóta A magyar nóta ekkoriban már nagy népszerűségnek örvendett – az iskolázott réteg is sokszor előnyben részesítette a klasszikus zenével szemben. A 19. század elején Európa-szerte meghatározó volt a népköltészet felfedezése, nem is beszélve arról, hogy nálunk erre remek táptalaj volt reformkor nemzeti hevülete. Mindemellett ezen időszak magyaros táncdivatjának dallamai a nótákban éledtek újjá, létrejött az "énekelt tánc", amelyre lehetett mulatni. A magyar temperamentumhoz hozzátartozott a mulatás, a vigadás, a spontán dalban megnyilvánulás. A cigányzenekarok pedig előszeretettel játszották is eme nótákat. Sőt, külön "szakma" jelent meg, számos önjelölt nótaszerző bukkant fel a kisbirtokosok, kisértelmiségiek köréből.
A május 30-i bemutatón Erkel Szózat át a színház férfikara énekelte, nem tudjuk, hány szólamban, kísérettel vagy anélkül. Ez a változat nem maradt fenn, a novemberben Teleki Sándor grófnak dedikált vegyeskari, kíséretet nem tartalmazó kézirat pedig máig ismeretlennek számít annak ellenére, hogy az 1930-as években megjelent Gyalui Farkas Teleki-életrajzában. A közönségnek több mint négy évet kellett várnia, hogy Erkel végre "megajándékozandja" a nyomtatott kiadással, mégpedig átdolgozott, javított formában. Kottája az L. F. Witt által szerkesztett Pester Album ban jelent meg, egyetlen énekszólamra, zongorakísérettel (1904-ben ugyanennek a kézirata is előkerült hagyatékból, 1847. áprilisi datálással). A 20. századra mindhárom változat a feledés homályába merült: a férfikari, a vegyeskari és a zongorával kísért szólóénekes egyaránt. Erkel Szózatának kezdete a Pester Albumban Bárdos Lajos volt az 1985-ben, aki Erkel Szózat át felélesztette Csipkerózsika-álmából. Bizonyára nem ismerte a Telekinek dedikált ős-változatot, vagy nem tartotta megfelelőnek.
énhülye x), wikipédiára beírtam, oda is inkább az öregeket adta ki.