Az Adriai-tenger esetében 1 hPa változás a légnyomásban 1 cm változást jelent a tengerszintben. Természetesen a földrajzi adottságok is befolyással vannak a helyi árapály jelenségekre. Jelen esetben itt a partvonal jellegét, öblök, szigetek, félszigetek meglétét, vagy hiányát értjük. A fentiekben ismertetett hatások hol erősítik, hol gyengítik egymást. Az Adriai-tengeren ciklikusság szempontjából több típusú árapállyal találkozhatunk: Új- és telihold esetén a ciklus félnapos, vagyis dagálytól az újabb dagályig kb. 12 óra telik el. A dagály és apály tehát kb. 6 óránként váltja egymást. A szintkülönbség ekkor a legnagyobb. Amikor a Hold és a Nap egymással 90°-os szöget zárnak be a ciklus egynapos, tehát dagálytól az újabb dagályig kb. 24 óra telik el. Ekkor a dagály és az apály kb. 12 óránként váltja egymást. Teliholdkor apály vagy dagály van? Vagy ez nem ilyen egyszerű?. A szintkülönbség ekkor a legkisebb. A négy állás közötti időszakban pedig vegyes típusú árapály alakul ki. A Földközi-tenger és annak melléktengerei, – benne az Adriai-tenger is – a szűk Gibraltári szoroson keresztül kapcsolódnak az Atlanti óceánhoz.
Az éghajlati ciklus egyéb elemei, mint például az El Niño még ijesztőbbé tehetik ezt a jelenséget. A szélsőséges időjárási események, a pusztító erejű hurrikánok és trópusi viharok mellett, a közeljövőben már az egyre intenzívebb szökőárak által jelentett fenyegetést sem lehet figyelmen kívül hagyni – vélekednek a NASA szakemberei és a Hawaii Egyetem kutatói. Apály dagály hold first military drills. A szélsőséges időjárási jelenségek is növekvő tendenciát mutatnak Forrás: AFP/ Az árapályt vagy tengerjárást, a világtenger szintjének periodikus ingadozását elsősorban a Hold, kisebb részt pedig a Nap gravitációs ereje okozza, ami napi periodicitással megemeli a világtenger szintjét. Az apály és a dagály között átlagosan 6 óra 12 perc telik el, egy naptári évben pedig 705 alkalommal tetőzik a dagály. Újhold idején, amikor a Hold a Föld és a Nap között áll, a két égitest gravitációs ereje összeadódik, ezért ilyenkor a legmagasabb a dagályszint, amit szokás szökőárnak is hívni. A Holdnak rendkívül komoly hatása van a tengerjárás alakulására Forrás: AFP/EDUARD MUZHEVSKYI Ugyanez a helyzet teliholdkor is, amikor a Föld a Hold és a Nap között áll.
Kevés dolog hozza meg annyira az ember étvágyát, mint egy cukrászda kirakata. Ha a rétes látványa önmagában még nem is győzne meg, a sült alma illata biztosan elcsábít majd. A legtöbben német nyelvterületekhez kötik az almás rétes (strudel) eredetét, pedig a szálak egészen a híres, asszír eredetű baklaváig nyúlnak vissza, amit a törökök terjesztettek el Európában. Ez egy rétestészta alapú édesség, amelyet dióval vagy pisztáciával töltenek meg, és cukorral vagy mézzel ízesítenek. Ez az édesség a több mint másfél évszázados török hódoltság idején terjedt el Magyarországon, a 16. században. A magyar cukrászok azonban egy kicsit változtattak az eredeti recepten, kevésbé édesen készítették el azt, és almát adtak hozzá. Így a sütemény térfogata megnőtt, és a kissé alacsonyabb cukortartalom miatt sokkal nagyobb mennyiségben lehetett fogyasztani. A Habsburg Birodalom idején aztán az almás rétes egész Európában elterjedt, és a strudel ma talán az egyik legnépszerűbb osztrák sütemény. Az alábbiakban egy régi szász receptet osztunk meg: Hozzávalók a tésztához: 500 g liszt; 100 g cukor; 100 g növényi margarin; 2 tojás; Fél pohár narancslé; Egy citrom reszelt héja; 1 csomag sütőpor; kevés só; Hozzávalók a töltelékhez: 500 g alma; 250 g mazsola; 100 g őrölt mandula; 100 g dióbél; zsemlemorzsa; Így készül: A mazsolát áztassuk meleg vízbe.
És mindezt persze úgy, hogy imádja minden percét. Ám, ami számára az igazi öröm, a valódi elismerés: ha ízlik a főztje. A Mindmegette sorozatában a családja és a barátai kedvenceit főzi meg nekünk, amivel nálunk is garantált a siker. Ezúttal töltött dagadót készített, a klasszikus receptet egy kis csavarral. A húsvéti ünnepi asztal fénypontja lesz ez az étel. Hagyományos húsvéti ételek Közeleg a húsvét, lassan meg kell tervezni a húsvéti menüt, amelynek minden családban vannak fix, kihagyhatatlan elemei. Ilyen például a húsvéti sonka tormával és a fonott kalács, amelyeket szinte kötelező elkészíteni húsvétkor. De a töltött tojás, tojássaláta, sárgatúró, pogácsa, sonka- és sajttekercs, a répatorta vagy a linzer sem hiányozhat a húsvéti asztalról. A hidegtálakhoz készíthetünk göngyölt húst, egybesült fasírtot és salátát is. Hogy le ne maradjon semmi fontos a bevásárlólistáról, összegyűjtöttük azokat a recepteket, amelyek részei a hagyományos húsvéti menünek, a levestől a főételen át a desszertig megtaláltok mindent, és a húsvéti reggeli fogásait is elmenthetitek.
Elkészítés: Megmosom, megpucolom, és lereszelem az almát. Leterítem a nedves konyharuhát az asztalra, és ráteszek egy réteg réteslapot. Kenőecsettel óvatosan megcsepegtetem a réteslapot olajjal. Így rétegeztem fel 4 lapot egymásra. A 4. lapot finoman megszórom zsemlemorzsával, hogy felszívja az alma levét. Rárakom a kinyomkodott almareszeléket a réteslapokra. A reszelt almát megszórom fahéjas cukorral. Végül az egészet meghintem zsemlemorzsával is, és elegyengetem a tölteléket, hogy mindenhová egyenletesen jusson. A konyharuha segítségével óvatosan feltekerem a tésztát, majd mindkét végét aláhajtom. Kikenek egy tepsit vajjal, megszórom liszttel, hogy ne ragadjon oda a rétes. Forró sütőben készre sütöm.
Elkészítése: Az almákat meghámozzuk, csumáját kivágjuk, majd apróra felkockázzuk. A cukrot egy teflon serpenyőbe szórjuk és felolvasztjuk, karamellizáljuk. Mikor szép mély barna a színe, hozzáadjuk a vajat és kevergetve felhabosítjuk, mártássá forraljuk. A karamellt ízesítjük a csipet sóval és a fahéjjal. A rotyogó mártásba szórjuk az almakockákat és keverget kb 5 perc alatt megpároljuk benne. Az étkezési keményítőt feloldjuk a vízben, majd csurgatva az almához keverjük. Kissé besűrűsödik tőle, krémes lesz. Elzárjuk alatta a tüzet és teljesen kihűtjük. A mascarponét tálba tesszük, hozzáadjuk a porcukrot, a vanília esszenciát és elektromos habverővel felhabosítjuk. A tejszínt felverjük habbá és óvatosan, hogy ne törjön össze, a mascarponéhoz forgatjuk. A kekszet aprítógépbe töltjük és morzsalékosra zúzzuk (ha nincs gép, tegyük egy zacskóba és nyújtófával törjük össze). Nincs más hátra, mint a desszert összeállítása. A kelyhek aljába kekszmorzsát szórunk, erre jön egy réteg mascarpone krém, majd egy réteg karamellás alma.
Hozzávalók 5 dkg darált keksz 15 dkg porcukor 2-3 kanál mazsola 1 kávé skanál fahéj 2 csomag réteslap 1, 3 kg alma 8 dkg vaj 4 dkg dió Elkészítés Az almát megmossuk, meghámozzuk. Vékonyan felszeleteljük, a vajon megpároljuk. A kihűlt almát keverjük össze porcukorral, mazsolával, dióval és a fahéjjal. A bolti réteslapot egy nedves ruhára terítjük. A tésztalapra kekszmorzsát és olvasztott vajat szórunk. Az almát egy csíkban a szélére szórjuk, majd feltekerjük. A másikat is hasonlóképpen készítjük el. Mikor végeztünk a rudak felcsavarásával egy kivajazott, vagy zsírozott tepsibe rakjuk és körülbelül 200 fokon 20-30 percet sütjük. (A) Elkészítési idő 1 és egynegyed óra Jellemzők Vegetáriánus olcsó nyári étel téli étel közepesen nehéz ebédre születésnapi buli