Saját névvel közölte, de címe alatt ez állt: "Ó-ángol ballada", mintha a költemény fordítás lenne. A lap félévi, összesített tartalomjegyzékében azonban, ugyancsak saját nevén, eredeti balladaként vállalta fel: "Ó-ángol modorban, Arany J. " [5] A ballada valós eseményeket dolgoz fel. I. Eduárd angol király 1277-ben valóban meghódította a korábban önálló, a kelták által irányított Walest. A legenda szerint az uralkodó 500 énekmondót végeztetett ki, mert nem voltak hajlandók az általuk gyűlölt zsarnokot éltetni. A szerző őket akarta felrázni, nekik akart példát mutatni a bátor helytállásra. Zichy Mihály: A walesi bárdok Haynau, az 1848 utáni megtorlás vezetője. Josef Kriehuber litográfiája, 1849. Forrás: A ballada 1863-ban a Koszorú című lapban jelent meg először. A verset Arany János a cenzúra miatt nem saját nevén, hanem az óangol ballada fordítójaként írta alá. Echo of Dalriada : A walesi bárdok dalszöveg, videó - Zeneszöveg.hu. A ballada valós eseményeket dolgoz fel, I. A walesi bárdok kézirata. Forrás: Montgomery vára, Arany versében is szerepel. Szerző: John Speed.
Arany János - A Walesi bárdok (szöveggel) - YouTube
Emléke sír a lanton még - No halld meg Eduárd: Átok fejedre minden dal, Melyet zeng walesi bárd. " Meglátom én! - S parancsot ád Király rettenetest: Máglyára, ki ellenszegül, Minden walesi énekest! Szolgái szét száguldanak, Ország-szerin, tova. Montgomeryben így esett A híres lakoma. - S Edward király, angol király Vágtat fakó lován; Körötte ég földszint az ég: A walesi tartomány. Ötszáz, bizony, dalolva ment Lángsírba walesi bárd: De egy se bírta mondani Hogy: éljen Eduárd. - Ha, ha! mi zúg?... mi éji dal London utcáin ez? Felköttetem a lord-majort, Ha bosszant bármi nesz! Áll néma csend; légy szárnya bent, Se künn, nem hallatik: "Fejére szól, ki szót emel! Király nem alhatik. Arany János - A Walesi bárdok (szöveggel) - YouTube. " Ha, ha! elő síp, dob, zene! Harsogjon harsona: Fülembe zúgja átkait A walesi lakoma... De túl zenén, túl síp-dobon, Riadó kürtön át: Ötszáz énekli hangosan A vértanúk dalát. (*) 1857 (*) A történelem kétségbe vonja, de a mondában erősen tartja magát, hogy I. Eduárd angol király, Wales tartomány meghódítása (1277) után, ötszáz walesi bárdot végeztetett ki, hogy nemzetök dicső múltját zöngve, a fiakat föl ne gerjeszthessék az angol járom lerázására.
Edward király, angol király Léptet fakó lován: Hadd látom, úgymond, mennyit ér A velszi tartomány. Van-e ott folyó és földje jó? Legelõin fû kövér? Használt-e a megöntözés: A pártos honfivér? S a nép, az istenadta nép, Ha oly boldog-e rajt' Mint akarom, s mint a barom, Melyet igába hajt? Felség! valóban koronád Legszebb gyémántja Velsz: Földet, folyót, legelni jót, Hegy-völgyet benne lelsz. S a nép, az istenadta nép Oly boldog rajta, Sire! Kunyhói mind hallgatva, mint Megannyi puszta sir. Walesi bardock szoveg e. Körötte csend amerre ment, És néma tartomány. Montgomery a vár neve, Hol aznap este szállt; Montgomery, a vár ura, Vendégli a királyt. Vadat és halat, s mi jó falat Szem-szájnak ingere, Sürgõ csoport, száz szolga hord, Hogy nézni is tereh; S mind, amiket e szép sziget Ételt-italt terem; S mind, ami bor pezsegve forr Túl messzi tengeren. Ti urak, ti urak! hát senkisem Koccint értem pohárt? Ti urak, ti urak!... ti velsz ebek! Ne éljen Eduárd? Vadat és halat, s mi az ég alatt Szem-szájnak kellemes, Azt látok én: de ördög itt Belül minden nemes.
Youtube Szöveg Az ismétlõdõ mozzanatok is egyre fokozzák a ballada izgalmas, feszült hangulatát. Ismétlõdés figyelhetõ meg a lakoma leírásában. Háromszor említi a "néma tartomány"-t, melyen haladva a király két ízben "léptet", harmadszor már "vágtat" fakó lován. Edwardot az erõszak jellemzi. Ez vezeti döntéseiben, s ez lesz a veszte. Wales-et meg tudja hódítani, az urak behódolnak neki, de a lelkek fölött nem uralkodhat. Dühöng, amikor észreveszi, hogy az urak gyûlölik, és tombol, amikor az énekesek szembeszállnak vele. Erõszakossága gyöngeséget takar: azt hiszi, hogy sérelmeit vérrel lemoshatja. Bûneinek súlyát nem bírja elviselni: lélekben összeroppan a bárdok átkaitól. A bárdok jelleme néhány szavukból megmutatkozik. Walesi bardock szoveg vs. Megfontolt öregember az elsõ, halk szavú ifjú a második, vakmerõen támadó a harmadik. A meghódolt tartomány feszült csöndjét éppúgy érzékelteti a költõ, mint a zsarnokság tombolását. A ballada elején dermesztõ az ország csöndje, majd a végén felkavaró a szétszáguldó szolgák s a fellángoló tartomány mozgalmassága, a szószólók s az õrült király harsánysága.
1900-ban halt meg Németországban, az Észak-Rajnai-Vesztfáliában. Temetése 9 nappal halála után volt Budapesten, melyen jelen voltak a kormány és Budapest város vezetése is a megközelítőleg 300 ezer embert számláló tömeg mellett. Azóta róla nevezték el a legrangosabb magyar képzőművészeti díjat is. Munkácsy Mihály – Golgota (1884)
(Hozzáférés: 2010. december 30. ) ↑ Megvette az állam Munkácsy Krisztus Pilátus előtt című képét (magyar nyelven)., 2015. február 25. ) ↑ Megvette az állam a legendás Munkácsy-képet (magyar nyelven). Magyar Nemzet online, 2015. február 26. ) ↑ Az MNB nem akármilyen festményért fizetett - De vajon mennyit? (3. ) (magyar nyelven)., 2015. ) ↑ Krisztus Pilátus előtt (magyar nyelven). ) ↑ Ecce Homo! (Íme az ember! ), Déri Múzeum, Debrecen (magyar nyelven). ) ↑ Golgota (magyar nyelven). április 24. ) ↑ Érdemi ajánlat Munkácsyra! - Újra összeáll a szétesett trilógia? (magyar nyelven), 2015. január 28. ) ↑ Újra együtt a Munkácsy-trilógia Debrecenben! (magyar nyelven), 2015. május 12. ) ↑ Újra együtt van a Munkácsy-trilógia Debrecenben – fotókkal (magyar nyelven), 2015. Munkácsy mihály krisztus-trilógia. ) ↑ Kálvária – Munkácsy Mihály-képeket venne a magyar állam (magyar nyelven), 2014. augusztus 7. május 15. ) ↑ Visszavitték Debrecenbe a Krisztus Pilátus előtt című képet (magyar nyelven), 2015. ) ↑ Munkácsy trilógiája egységben Czeglédi Zsolt / MTI (magyar nyelven), 2014. július 15. )
Az árról szóló információ a galéria honlapján is megjelent. Munkácsy mihály trilógia. Az Ecce Homo Debrecen tulajdona, a Krisztus Pilátus előtt című képet most a magyar állam vásárolta meg, a Golgota pedig Pákh Imre üzletemberé. Pákh Imre korábban úgy nyilatkozott, hogy a három nagyméretű festménynek együtt kell maradnia a Déri Múzeumban, amely egyfajta zarándokhely lett. A műgyűjtő a Krisztus Pilátus előtt című kép hazaérkezése után azt mondta, meggyőződése szerint egy hónapon belül lezáródhatnak a tárgyalások a Golgotáról, és végleg együtt maradhat a Munkácsy-trilógia Debrecenben. Most még egyben van a Munkácsy-trilógia Forrás: MTI/Balázs Attila Azért Pákh Imrével is valószínűleg alkudozni kell, mert úgy tudni, nemrégiben 10 millió dollárt kínált a Golgotáért egy Svájcban élő orosz milliárdos, Vaszilij Anyiszimov.
1881 olaj, vászon, 417 x 636 cm A Munkácsy Trilógia darabja a magyar kulturális örökség felbecsülhetetlen jelentőségű műve, magyar tulajdonba kerülése vitán felül nemzeti érdek. A volt tulajdonos (Art Gallery of Hamilton, Kanada) és az MNB megállapodásának köszönhetően a festmény sorsa megnyugtatóan rendeződött és az eddigi őrzési helyére, a debreceni Déri Múzeumba kerül hosszú távú letétként. A Trilógia képei közül a bibliai események sorrendjében az első a Krisztus Pilátus előtt című alkotás, ezt 1881-ben fejezte be Munkácsy, és 1882-ben állították ki először Magyarországon. Vásárlási érték 5 700 000 USD Értékbecslők Dr. Virág Judit igazságügyi szakértő; Einspach Gábor igazságügyi szakértő; Dr. Munkácsy Mihály festmények – A Krisztus-trilógia most már magyar állami kézben – Vitató. Bellák Gábor igazságügyi szakértő Hol tekinthető meg? Déri Múzeum, Debrecen
A trilógiaként elképzelt sorozatba ezek után egy Feltámadás-kompozíció illeszkedett volna a leginkább. Munkácsyt azonban az 1880-as években új megrendelések kötötték le. 1895-ben a Golgota fő motívuma alapján festette meg a tőketerebesi Andrássy-mauzóleum oltárképét, ekkor azonban alkotóereje már nagyon meggyengült. A betegséggel küzdő művész utolsó alkotásaként a trilógia harmadik darabját készítette el, az Ecce Homo -t. A trilógia első két darabját Munkácsy 1886-87-es amerikai útja során John Wanamaker vette meg, aki hosszú ideig philadelphiai áruházában mutatta be a műveket. A család tulajdonából 1988-ban kikerült alkotások ma kanadai, illetve magyar-amerikai tulajdonban vannak. Huszonöt éve látható Debrecenben a Munkácsy Trilógia – visitdebrecen. Az Ecce Homo -t 1914-ben Déri Frigyes vásárolta meg, aki 1930-ban az általa alapított debreceni Déri Múzeumnak ajándékozta a művet. A trilógia első két darabja letétként került haza a múzeumba, ahol a három festményt 1995-ben első alkalommal állították ki együtt. Most, a Déri Múzeum felújítása idejére, a Magyar Nemzeti Galéria ad otthont a trilógiának, elsőként mutatva be a nagy kompozíciókat vázlatok, tanulmányok és a redukált méretű verziók kíséretében.