Szerkesztőség: +36 46 432-134 Magánrendelők Magánorvosi rendelők Magánklinikák Közfinanszírozott ellátás Háziorvosi rendelők Fogorvosi rendelők Ügyeletek Orvoskereső Szakképesítés szerint Orvosok listája Orvosoknak Megjelenési ajánlat Orvos regisztráció Belépés orvosként Pácienseknek Miért regisztráljak? Páciens regisztráció Belépés páciensként Főoldal / Orvosi rendelők / Orvosi rendelő Kálló, Kossuth út 5. Orvosi rendelő adatai Orvosi rendelő neve Orvosi rendelő Kálló, Kossuth út 5. Cím 2175 Kálló, Kossuth út 5. Telefon (32) 785-480 Fax -- Orvosi rendelő leírása Rendel: Dr. Lipovszky György Vélemények Nincsenek vélemények Hírek Állatorvost keres? 2021-12-22 09:04:00 Elindult partneroldalunk, az Állatkliniká állatorvoskereső portál, ahol Magyarország szinte összes állatorvosa, állatklin... Kálló orvosi rendelő szeged. bővebben » Háziorvosoknak most ingyenes az időpontfoglalási rendszer 2020-04-01 16:58:50 A koronavírus járvány miatt kialakult helyzetre tekintettel a Rendelési-Idő díjmentesen kínálja időpontfoglalási rendszeré... bővebben » Koronavírus Európában - helyzetjelentés 2020.
Orvosi rendelők, ügyeletek további megyében
2175 Kálló Kossuth utca 5 Tervezési beállítások < 5% 5%-8% 8%-12% 12%-15% > 15% A tervezett út kerékpárral nem járható útvonalat tartalmaz A tervezett út földutat tartalmaz Nyomtatási nézet Észrevétel jellege Leírása E-mail Opcionális, ha megadja visszajelzünk a hiba megoldásáról, illetve ha van, kérdéseket tudunk feltenni Új térkép létrehozása
A 2016. július 23-án hatályba lépett, "a településkép védelméről" szóló 2016. évi LXXIV. törvény, valamint a törvény végrehajtási rendeleteként a módosított "a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről" szóló 314/2012. Kálló - Rendelő, Kálló lista. (IX. 8. ) kormányrendelet módosult előírásai a településkép védelmével kapcsolatos helyi szabályozást új alapokra helyezte. A törvény és a módosított kormányrendelet értelmében minden településnek el kell készítenie a teljes közigazgatási területére kiterjedő új településképi rendeletét, illetve ezt megelőzően ennek közérthető alátámasztó munkarészét, a Településképi Arculati Kézikönyvet. A Településképi Arculati Kézikönyvet a kormányrendelet szerinti tartalmi követelményeknek megfelelően kellett elkészíteni, mely: meghatározza a településképi jellemzőket, az egyes önálló településkarakterbe tartozó településrészek arculati jellemzőit és értékeit, javaslatokat tesz a minőségi formálásra vonatkozóan, bemutatja a településképhez illeszkedő építészeti, tájépítészeti, zöldfelületi elemeket, jó példákat, irányt mutat az építésekhez, környezetalakítási tevékenységekhez annak érdekében, hogy a minőségi természeti- és épített környezet fennmaradjon, tovább fejlődjön.
" – Részlet a Függetlenségi Nyilatkozat szövegéből Előzmények [ szerkesztés] V. Ferdinánd király 1848-ban Olmütz (magyarosan Alamóc) városban mondott le unokaöccse, Ferenc József főherceg javára. Mindezt azért tette, mivel a Habsburgoknak nem volt érdeke, hogy V. Ferdinánd legyen a király. Mivel V. Ferdinánd szentesítette az áprilisi törvényeket, az ő keze "meg volt kötve". De Ferenc József már szabadon cselekedhetett, őt nem kötötték a törvények, így nem követett el törvénysértést, amikor leverte a szabadságharcot. Rendelkezéseinek éle különösen a "lázadó" magyarok ellen irányult: a Szent Korona országait felosztotta Magyar Királyságra, Erdélyi Fejedelemségre – az uniót Erdéllyel semmisnek nyilvánítva, – Katonai Határőrvidékre és Dalmát–Horvát–Szlovén Királyságra. A habsburg ház trónfosztása review. A császári házhoz lojális Horvátország pedig Dalmácia mellett megkapta a Magyar Királyságtól elvett Fiume kikötővárost is. Az olmützi alkotmány kiadásával (mely valójában nem lépett életbe, hiszen bevezetését a szabadságharc utánra halasztották), kizárta azt, hogy a két fél - az V. Ferdinánd király helyett a magyar fél szerint trónbitorló Ferenc József főherceg kompromisszumosan meg tudjon egyezni.
A siker azonban csak átmeneti lehetett, és miután augusztusban leverték a szabadságharcot, a trónfosztói határozatot semmisnek tekintették. A negyedik trónfosztás (1921) [ szerkesztés] A trianoni békeszerződés aláírása után Horthy Miklós kormányzó Teleki Pált bízta meg kormányalakítással, aki – miután többé-kevésbé rendezte a magyar állam belpolitikai kérdéseit – egy igen fontos eseménnyel volt kénytelen szembesülni. IV. Károly király ugyanis bejelentette, hogy újfent igényt tartana a magyar trónra, és 1921 márciusában Szombathelyre érkezett. Innen indult húsvét vasárnap Budára, ám az antanthatalmak kijelentették, hogy nem hajlandók elismerni a Habsburg-ház restaurációs törekvéseit. A fenyegetett helyzetben ráadásul Románia, Csehszlovákia és Jugoszlávia létrehozták a kisantantot, amely egy esetleges puccs után azonnal megtámadta volna Magyarországot. A Nemzetgyűlés elfogadja a Habsburg-ház trónfosztását kimondó törvényt – kultúra.hu. Károly így lemondott vágyairól, de csupán egy időre. 1921. október 20-án azonban IV. Károly ismét Magyarországra érkezett, és Sopron környékén támogatókat is szerzett magának ( Rakovszky István, Gratz Gusztáv, ifj.
2014. augusztus 25. 16:31 Németh Máté 1620. augusztus 25-én, háromszázkilencvennégy évvel ezelőtt zajlott le Magyarországon a Habsburg-ház első trónfosztása. Történelmi fogalomszótár/T – Wikikönyvek. A királyi cím az események után Bethlen Gábor erdélyi fejedelmet illette, ő azonban részben a Porta, részben a magyar rendek fellépése miatt elállt a koronázástól. A detronizálás eszközéhez a magyarok ezt követően még háromszor nyúltak a történelem során. A Rákóczi-szabadságharc idején 1707-ben Ónodon zajlottak le hasonló események, majd több mint száznegyven évvel később, 1849-ben Ferenc Józseftől is ezzel a módszerrel kívánták megvonni magyar királyi címét. Az utolsó detronizáció elszenvedője IV. Károly volt, akit - miután második visszatérési kísérlete is kudarcba fulladt - 1921 novemberében fosztották meg trónjától és száműzték Madeira szigetére. A meg nem koronázott király, Bethlen Gábor Az igen kiszámíthatatlan magatartású és erőszakos Báthory Gábort az Erdélyi Fejedelemség élén Bethlen Gábor követte. A törökökkel jó viszonyt ápoló és a segítségükkel a trónt is megszerző Bethlen uralkodása során tartós béke köszöntött országára, emellett pedig megteremtette annak a lehetőséget, hogy növelje a fejedelemség területét.
2009. április 14. 11:08 MTI "Amely percben Magyarországon akadna ember, aki urává akarna lennie e nemzetnek, aki bármely hatalmat mástól, mint e nemzet képviselői testület kezéből akarna venni, azon emberre, uraim, vigyázzanak önök, az egész nép, és soha semmi esetben ne tűrjék, ne engedjék azt, hogy e nemzet felett más határozhasson valaki, mint e nemzet maga" - hangzottak 160 éve, 1849. április 14-én a debreceni nagytemplomban Kossuth Lajos szavai. A képviselőház e napon közfelkiáltással elfogadta Magyarország függetlenségének kimondását, valamint a Habsburg-Lotharingiai uralkodóház trónfosztását, egyben kormányzóelnökké választotta Kossuth Lajost. A szabadságharc 1849 elején elveszettnek tűnt: Windischgrätz herceg csapatai elfoglalták a fővárost, s a kápolnai csatában vereséget mértek a magyar főerőre. Nem hozott győzelmet a Habsburg-ház trónfosztása » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. I. Ferenc József ezért március 4-én kiadta (az életbe soha nem lépett) olmützi alkotmányt, amely Magyarországot részeire bontva, a koronatartományok egyikeként tagolta be a birodalomba.
e. 241-ben már 35 tribus létezett, melyekbe valamennyi polgárt besorolták. A tribusba osztás az adózás, a katonáskodás és a politikai szervezet alapja volt. Tripartitum lsd. Hármaskönyv tripusz – (ókori görög) tartóedény. trittüsz – phülén (10 körzet) belüli 3 területi egység az ókori Athénban. triumvirátus – 1. általános értelemben három személyből álló testület. – 2. két politikai szövetség az ókori Rómában. a. ) Julius Caesar (Kr. 100–44), Marcus Licinius Crassus (Kr. 115–53) és Gnaeus M. Pompeius (Kr. 106–48) titkos egyezménye (Kr. 60), melynek értelmében Crassus és Pompeius konzulságot és számos provinciát kapott és Caesart galliai helytartóságában további öt évre megerősítették. b. ) Marcus Antonius (Kr. 82–30), Marcus Aemilius Lepidus (Kr. A habsburg ház trónfosztása 4. 87? –13) és Octavianus (a későbbi Augustus, Kr. 63–14) szövetsége a szenátus hatalmának korlátozására, az államhatalom centralizálására és Caesar gyilkosaival való leszámolásra. trónfosztás – (detronizáció): valamely uralkodó vagy egész dinasztia uralkodói jogaitól törvényes úton való megfosztása.
A szabadságharc 1849 elején elveszettnek tűnt: Windischgrätz herceg csapatai elfoglalták a fővárost, s a kápolnai csatában vereséget mértek a magyar főerőre. I. Ferenc József ezért március 4-én kiadta (az életbe soha nem lépett) olmützi alkotmányt, amely Magyarországot részeire bontva, a koronatartományok egyikeként tagolta be a birodalomba. A habsburg ház trónfosztása youtube. A kocka azonban fordult: a tavaszi hadjáratban a honvédsereg az osztrák határig kergette vissza a megtépázott osztrák hadakat. Kossuth már az olmützi alkotmány közzététele után felvetette: nem kötelessége-e a nemzetnek méltó választ adni a kihívásra, de a Batthyány-kormány egykori híveiből alakult "békepárt" és a hadsereg egyes tisztjei akkor ellenezték a függetlenség kimondását. Az április eleji nagy győzelmek után a fővezér Görgey Artúrral és a tábornoki karral tárgyalva már nem ütközött különösebb ellenállásba. Tervét április 12-én terjesztette az Országos Honvédelmi Bizottmány, majd másnap az országgyűlés zárt ülése elé. Az inkább népgyűlésre emlékeztető országgyűlés április 14-én ült össze a debreceni Nagytemplomban.
1312-ben javaslatára a pápa eretnekség és haszontalanság vádjával feloszlatta, nagymesterét és tagjait kivégezték. temporáliák – valamely egyházi méltósággal, hivatallal járó világi jövedelem. teokrácia – a legfőbb hatalmat a papságnak, ill. az egyházi hatalmat is birtokló uralkodónak biztosító politikai rendszer. Fő jellemzője az egyházi és állami intézmények teljes összeolvadása. terra sigillata – negatív formába préselt, majd kiégetett, rendszerint vörös színű edények. Test Act – 1673-ban az angol parlament által hozott törvény, mely kizárja a nem anglikán vallásúakat az állami hivatalokból. tetrarkhia – ('négyes uralom') 1. az ókorban valamely terület négy részre osztásával létrejött országrész, melynek rendszerint külön uralkodója volt (pl. Thesszáliában, Judeában) – 2. a Római Birodalomban Diocletianus császár (úr. 284–305) által bevezetett uralmi rendszer. A négy uralkodó (tetrarkha) közötti területi megosztás a birodalmat veszélyeztető külső (barbár népek támadásai) és belső (rabszolgafelkelések stb. )