-ig gyűjtik a jelöltek és aktivistáik az ajánló aláírásokat. Az előválasztásban való részvételhez egyéni képviselőjelölteknek legalább 400, kormányfőjelölteknek 20 000 érvényes ajánlás szükséges. Egyéni képviselőjelöltekre érvényes ajánlást csak a választókerületi lakcímmel, miniszterelnök-jelöltekre a magyarországi lakcímmel rendelkező magyar állampolgárok tehetnek. Arról, hogy melyik jelöltnek hol és mikor gyűjtik az aláírásokat, a jelölő párt honlapján lehet tájékoztatást találni. Szeptember 18., szombat 9:00 és szeptember 26., vasárnap, 20:00 között zajlik az előválasztás első fordulója, ekkor lehet a választókörzetekben az egyéni országgyűlési képviselőjelöltekre illetve a miniszterelnök-jelöltekre szavazni. Október 4., hétfő, 9:00 és október 10., vasárnap, 20:00 között zajlik az előválasztás második fordulója, ha az első fordulóban egyetlen miniszterelnök-jelölt sem szerzi meg a szavazatok 50%-át. A megyékben induló összes egyéni képviselőjelölt az Előválasztás2021 oldalon >>> Az ellenzéki előválasztás miniszterelnök-jelöltjei az Előválasztás2021 oldalon >>> Tudnivalók az előválasztás menetéről az Előválasztás2021 oldalon >>> Az előválasztás szavazást támogató hivatalos weboldala, az Előválasztá >>> A TASZ választási tanácsadó honlapja, a VálaszTASZ itt érhető el >>> Az Átlátszó térképe arról, hogy melyik választókerületben, kire lehet szavazni az előválasztáson >>> Nyitókép: Erősítő Ehhez kérjük, add meg az email címed és hozzájárulásod, hogy adataid kezelhessük.
A közös ellenzéki indulás legkényesebb pontja a közös listaállítás, amely a módosított választási szabályok miatt elkerülhetetlen feltétele annak, hogy győzelmi esélye legyen a hat pártnak a 2022-es országgyűlési választáson, ahol a 106 egyéni mandátum mellett 93 képviselői hely (ha van nemzetiségi képviselő, akkor annyival kevesebb) talál majd gazdára. A pártok vagy pártszövetségek a szavazatszámmal arányosan kapnak mandátumokat, amit egy speciális matematikai mátrix segítségével számolnak ki, így csak a szavazás után derül ki, az egyes listákról pontosan hány jelölt kap mandátumot. Az ellenzéki előválasztás idején többször is az hangzott el, hogy karácsonyra már összeáll a közös lista is, de egyelőre erről nincsen hír, csak az együttműködésben részt vevő pártok egy része döntött arról, hogy kiket delegálna majd az ellenzéki névsorra. Elvileg tehát 93 hely van, de a jelenlegi közvélemény-kutatási adatok szerint 40-50 mandátumot szerezhet innen az ellenzék, tehát most minden párt minél előrébb próbál pozíciókat szerezni.
A pártok és a jelöltek beszámolója szerint egyébként Dobrev Klára 34 244 ajánlást adott le, Márki-Zay Péter 33 565-t, Fekete-Győr András 25 ezret, Karácsony Gergely 41 513-at, Jakab Péter pedig 31 803-at. Az, hogy a miniszterelnök-jelöltek közül ki hányadikként szerepel majd az előválasztási szavazó-lapon, sorsoláson dőlt el. Az első név, amit kihúztak, Karácsony Gergelyé volt, így ő szerepel majd a lista első helyén. A főpolgármestert Márki-Zay Péter követi, Fekete-Győr András lesz a harmadik helyen, Dobrev Klára a negyedik, Jakab Péter pedig az ötödik a szavazólapokon. A Pesti Hírlap a képviselő-jelöltekkel kapcsolatban is kereste a pártokat. Lapzártánkig a Momentum, a Párbeszéd, az MSZP és a Mindenki Magyarországa Mozgalom jelzett vissza, azt írták, minden képviselő-jelöltjük összeszedte a szükséges ajánlást, így indulhatnak az előválasztás első fordulóján. Az ellenzéki megmérettetésre egyébként 266 egyéni jelöltet vettek nyilvántartásba. Az előválasztás hivatalos oldalán szerdáig három képviselő-jelölt, Bodnár Imre (MSZP), Kaposi László (ÚVNP/LMP) és Molnár Miklós (ÚVNP/LMP) szerepelt a visszalépők között, viszont csütörtökre két újabb névvel bővült a lista: Szalai Krisztina (Párbeszéd) író, színművész a hét elején jelentette be, hogy mégsem indul az előválasztáson Budapest négyes számú választókerületében, helyette civilként tevékenykedik tovább, Mike András (MSZP) pedig még augusztusban jelezte, hogy visszalép.
A nemzetiségeknek az önrendelkezés jogát ígérte a program, abban a reményben, hogy így biztosítható lesz Magyarország integritása. A parasztság számára nagyszabású földreformot helyezett kilátásba, s szociálpolitikai reformmal kívánt javítani a munkások és a hazatérő katonák helyzetén. A főváros lakossága, a vidék és a sajtó nagy része lelkesen fogadta a közleményt, mindenki arra számított, hogy az uralkodó Károlyit fogja felkérni kormányalakításra, de IV. Károly visszarettent ettől a lépéstől. Emiatt október 28-án hatalmas tömeg indult Pestről Budára, hogy Habsburg József főhercegtől Károlyi kinevezését követelje. A tömeget a Lánchíd pesti hídfőjénél rendőrök támadták meg, s az összecsapás - vagy ahogy elnevezték: a "lánchídi csata" - során több tüntető meghalt, mintegy 60-70-en pedig megsebesültek. Az őszirózsás forradalom by Lengyel Máté. József főherceg gróf Hadik Jánost, a konzervatívok egyik képviselőjét kérte fel a kormány összeállítására, bár erre az események felgyorsulása miatt már nem volt mód. Október 30-án tüntetők lepték el a főváros utcáit, és a budapesti rendőrség is testületileg csatlakozott a felkelőkhöz.
A budapesti Szövetséges Katonai Misszió amerikai delegáltja, Harry Bandholtz vezérőrnagy szerencsére még időben értesült a román megszállók aljas tervéről. A tábornok azonnal a helyszínre sietett, és egy szál lovaglóostorral a kezében erélyes fellépésével megakadályozta a Nemzeti Múzeum kirablását. Csak legenda, hogy Károlyi önként adta át a hatalmat Kun Béláéknak Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásának végóráiban hatalomra jutott Károlyi-kormány néhány hónapos regnálását a tehetetlen sodródás jellemezte. Károlyi Mihály önfeladóan naiv külpolitikája végzetesen meggyengítette az ország pozícióit mind az antanttal, mint pedig az egyre mohóbb területi igényeket tápláló utódállamokkal szemben. Az 1919. március 20-án átadott Vix-jegyzék halálos mattot adott Károlyi rendszerének, amit szélsőbaloldali ellenzék, Kun Béla kommunistái a hőn áhított hatalom puccsszerű megszerzésére használtak fel. Az őszirózsás forradalom győzelme. Kereken száz éve ezzel vette kezdetét a 133 napig tartó első magyarországi kommunista kísérlet, Kun Béla... 99 éve kezdődött a Horthy-korszak 1920. március elsején a Nemzetgyűlés nagybányai Horthy Miklós altengernagyot, az osztrák-magyar hadiflotta volt főparancsnokát és a Nemzeti Hadsereg fővezérét Magyarország kormányzójának választotta.
A programpontok között rengeteg az átfedés: a bukott kormány leváltása, a politikai foglyok szabadon bocsájtása, általános, titkos és egyenlő választójog, sajtószabadság, a szomszédos országokkal való jó kapcsolat kiépítése, egyesülési jog, a munkások jogainak érvényesítése, földreform, Magyarország függetlensége és semlegessége mindkét programban szerepelt. Ezeknek a programoknak a tartalma nagyrészt mind a mai napig felvállalható akár a jobb, akár a baloldali demokraták számára - aki ezt az örökséget tagadja meg, az a demokrácia gyökereit tagadja. 5. Az erőszak A forradalmak során a karhatalom többször is brutális erőszakkal válaszolt a nép spontán gyülekezésére. Őszirózsás forradalom | hvg.hu. 1918. október 28-án az ún. lánchídi csata során a csendőrök belelőttek a több ezres tömegbe, akárcsak 1956 október 25-én az ávósok a Kossuth téren gyülekező tüntetőkbe. A forradalmárok, akik mindkét októberen viszonylag gyorsan nemzetőrségekbe szerveződtek, szintén elkövettek atrocitásokat, különösen a gyűlölt régi rendet megtestesítő figurák ellen.