Bár tárgyalt a szovjetekkel a két ország fegyverarzenáljának csökkentéséről, kemény partnernek bizonyult, és Gorbacsovval folytatott több egyeztetése is eredménytelenül ért véget. Többek között erről az elszántságról beszélt a szobor ünnepélyes felavatása után szónokló Orbán Viktor is. "Annak a vezetőnek állítunk szobrot, aki megváltoztatta a világot" - mondta a kormányfő, aki megjegyezte, hogy "újra kellene egy Ronald Reagan", mert szerinte ugyan '90-ben sokan azt hitték, hogy a nyugati világ győzelme teljes volt, de most azt látni, hogy egy "új és ismeretlen fejezet kezdődött az emberiség történetében". Orbán ezúttal nem ment bele a részletekbe, de korábban többször is beszélt arról, hogy a három évvel ezelőtt elindult gazdasági válság átalakítja a világrendet, és a fejlődő országok erősödésével együtt a nyugati világ gyengülni fog. További képekért kattintson a fotóra! Az avatáson levetítettek egy néhány perces klipet Reagan pályájáról, és ebben is volt szó arról, hogy az egykori elnök mennyire értett a kommunikációhoz.
Az első beszédet mondó Semjén Zsolt kormányfőhelyettes például arról beszélt, hogy szerinte három embernek volt köszönhető a szovjet uralom alóli felszabadulás: spirituális értelemben II. János Pál pápának, politikai-gazdasági értelemben Ronald Reagannek és Mihail Gorbacsovnak, a Szovjetunió utolsó pártfőtitkárának. Semjén megjegyezte, Gorbacsov ugyan "rossz oldalon állt", de legalább felismerte azt. Az avatás leghíresebb résztvevője Condoleezza Rice, az előző amerikai kormány külügyminisztere volt. Rice az első sorban foglalt helyet, közvetlenül Orbán Viktor mellett, és mindegyik szónok külön köszöntötte őt. A politikatudománnyal foglalkozó professzor szakterülete épp a Szovjetunió volt, így kutatóként (jelenleg ismét a neves Stanford Egyetemen oktat) is ismeri azt a korszakot, amelynek az 1981 és 1989 között hatalmon lévő Reagan az alakítója volt. Rice rövid, öt-tíz perces beszédet mondott, amelyben visszautalt a magyar történelem két kulcsfontosságú epizódjára, az 1848-as és az 1956-os forradalomra.
Condoleezza Rice arról beszélt a szoboravatáson, hogy a Szovjetunió összeomlása bátorítást nyújthat azoknak, akik az elmúlt időszakban álltak ki a szabadságért a Közel-Keleten és Észak-Afrikában. William Hague a 20. század óriásának nevezte a volt amerikai elnököt, Az egymillió dollárba kerülő szobor felállítása is része annak az ünnepségsorozatnak, amellyel Reagan születésének századik évfordulójáról emlékezik meg a Ronald Reagan Elnöki Alapítvány. A londoni szobor talapzatára vésték azt a Margaret Thatcher volt brit miniszterelnöknek tulajdonított mondatot, amely szerint Ronald Reagan puskalövés nélkül nyerte meg a hidegháborút. A talapzaton helyet kapott a berlini fal egy darabja is. Az elmúlt hetekben a volt amerikai elnök szobrot kapott Budapesten, Krakkóban és Prágában is.
George H. W. Bush 1966-ban, Texas állam republikánus kongresszusi képviselőjeként lett országosan ismert politikus, majd később az amerikai külpolitika egyik meghatározó szereplőjévé vált. Richard Nixon elnöksége alatt, 1971-től 1973-ig az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete volt, 1974 őszétől az USA első diplomáciai képviseletét vezette a kommunista Kínában. 1976-tól egy évig a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója volt, négy évvel később pedig elindult a republikánusok elnökjelölti előválasztásán. Itt ugyan alulmarad Ronald Reagannel szemben, de a későbbi elnök őt kérte fel alelnöknek. A széttépett beszéd Ebben a tisztségében szintén számos külpolitikai megbízást teljesített, 1985-ben például ő képviselte az USA-t Konsztantyin Csernyenko szovjet pártfőtitkár temetésén, ahol először folytatott megbeszéléseket az új főtitkárral, Mihail Gorbacsovval. Két évvel korábban ő vezette azt az amerikai delegációt, ami meggyőzte a nyugat-európai NATO-szövetségeseket a Pershing II ballisztikus rakéták befogadásáról – ez a lépés indította el a kis-hidegháború néven ismert fegyverkezési versenyt, aminek jelentős szerepe volt a szovjet gazdaság meggyengülésében.
"Ronald Reagan jól döntött, bölcsen irányította a változást, és megőrizte a békét" – mondta. "Hitt a szabadságban és a szabad emberek erkölcsi erejében" – mondta. Szerinte Reagan tabukat döntött, öröknek hitt dogmákat döntött le a józan ész nevében. Ledöntötte azokat a falakat, amelyek elszigetelték a nyugati civilizáció egyik felét a másiktól. Szerinte Reagan megújította a világot, és megújította Kelet-Európát. Mint mondta, most Magyarországnak is erőt kell merítenie a példájából. Szerinte még falakat kell lebontanunk, hogy kiszabaduljunk a múlt hibáinak fogságából. Reagan a bizonyíték, hogy létezik teljes megújulás, ha van hozzá elég bátorságunk és erőnk, ha vállaljuk a jó és a rossz közötti különbség kimondásával járó felelősséget és nehézségeket. Azt mondta, hogy 1990-ben még úgy tűnhetett, hogy kiszámítható, szabad világ jön, azonban 2011-ben már láthatjuk, hogy egy teljesen új fejezet kezdődik az emberiség történelmében. Ehhez pedig szükség lenne egy új Ronald Reaganre is. Nem szabad magukra hagyni őket Condoleezza Rice arról beszélt, hogy az 1956-ban Magyarországon harcoló férfiak és nők inspirálták Amerikát és minden szabad népet, elsősorban pedig Ronald Reagant, hogy ne hagyják magukra a szabadságért harcolókat.
A Miniszterelnökség jelentette be közleményben, hogy a közép- és kelet-európai kommunista uralom bukásának harmincadik évfordulója alkalmából a magyar kormány szobrot állít George Herbert Walker Bushnak, az Amerikai Egyesült Államok 41. elnökének a budapesti Szabadság téren. A közlemény szerint a szobor felállításával a magyar állam tisztelettel adózik Bush elnök emléke előtt, aki az első amerikai államfőként hivatali ideje alatt Budapestre látogatott. A szobor avatására harminc évvel a vasfüggöny leomlása, a német egység és Európa újraegyesülése után kerül sor; amikor a szabadság és a demokrácia diadalmaskodott Közép- és Kelet-Európában, amikor a magyar nép lezárta a kommunizmus sötét korszakát és a szabadság útjára lépett. 2020. október 23-án a szobor avatásával kölcsönös elismerésünket és hálánkat fejezzük ki az iránt az államférfi iránt, aki elkötelezettségével és erkölcsi meggyőződés vezérelte politikájával hozzájárult Európa és Magyarország jövőjének alakításához azzal, hogy kiállt a demokrácia mellett és fellépett a kommunista diktatúrával szemben.
A Vatikánnál akkreditált nagykövet, Andrij Jurash a Twitter-fiókján közölte, hogy Ferenc pápa felhívta az ukrán elnököt. A diplomata "sokat ígérőnek" nevezte a beszélgetést, amelynek során Volodimir Zelenszkij kijelentette, hogy Ferenc pápa a leginkább várt vendég Ukrajnában. Az ukrán elnök kedden délelőtt húszperces beszédet mondott a római parlamentben videó-összeköttetésben. Ebben a többi között Mariupol városáról is szólt, s mint fogalmazott, "olyan, mintha Genovát rombolták le volna teljesen". Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
A vád szerint tudtak arról, hogy merénylet készül, osztották a két gyilkos nézeteit, illetve megpróbáltak eljutni Szíriába, hogy csatlakozzanak az iszlamista harcokhoz. A negyedik vádlott, Rachid Kassim 2012-ben távozott Franciaországból, hogy csatlakozzon az Irakban és Szíriában harcoló Iszlám Állam terrorszervezethez. A férfi számtalanszor buzdította gyilkosságra követőit egy titkosított felületen, mielőtt 2017-ben a bombázásban meghalt. Őt – jelképesen –életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték. Ferenc pápa 2016 októberében elfogadta Jacques Hamel boldoggáavatási folyamatának felgyorsítását. A boldoggá avatáshoz mindazonáltal egy, az illetőnek tulajdonított csoda is szükséges. Ettől azonban Hamel atya esetében eltekintenek, mivel ő – ahogy Ferenc pápa is hangsúlyozta – az Egyház vértanúja, és ez egyértelműen kijelöli helyét Isten mellett a mennyországban. Szentté avatásához ugyanakkor mindenképpen szükség lesz majd egy neki tulajdonítható csoda felmutatására. Forrás: MTI Fotó: Vatican News Magyar Kurír
A katolikus egyházfő szavai szerint néhány napja Ukrajnában tartózkodik két bizalmas munkatársa, a lengyel Konrad Krajevski bíboros, a pápai alamizsnahivatal vezetője, valamint a cseh származású Michael Czerny, az Átfogó Emberi Fejlődésért felelős vatikáni dikasztérium ideiglenes prefektusa. Békét akar. Fotó: MTI "A két bíboros jelenléte a pápa és az egész keresztény nép jelenlétét bizonyítja: közel akarunk lenni, hogy mondhassuk, a háború őrültség, álljatok meg, legyetek szívesek, lássátok meg a kegyetlenséget" - mondta Ferenc pápa és hangoztatta, hogy a Szentszék "készen áll mindent megtenni a béke szolgálatában. "Ukrajnában vér- és könnyfolyók folynak: nem katonai műveletről van szó, hanem háborúról, amely halált, pusztítást és nyomort szít". Az egyházfő a fegyveres támadások leállítását kérte, a tárgyalás és a józan ész előtérbe helyezését, valamint azt, hogy térjen vissza a nemzetközi jog tiszteletben tartása. Humanitárius segítséget és humanitárius folyosók megnyitását sürgette, "életmentő segítséget az ostrom alatt álló térségekben, ahol fivéreinket és nővéreinket a bombák és a félelem nyomja agyon".
A vádlottak padján a rendőrség által a helyszínen megölt két dzsihadista három közeli ismerőse foglalt helyet, valamennyien tagadták az ellenük felhozott vádakat. Egy negyedik férfi, a feltételezett felbujtó is vádlottnak számított, de ő 2017 februárjában, 30 évesen meghalt az iraki Moszulban egy bombázás során. A 85 éves Jacques Hamelt 2016. július 26-án két 19 éves férfi kegyetlen módon, torkát átvágva ölte meg, miután túszokat ejtve berontottak a reggeli szentmisére Saint-Étienne-du-Rouvray katolikus templomában. A támadásban a 86 éves sekrestyés, Guy Coponet súlyosan megsérült. A helyi születésű Adel Kermiche és Abdel-Malik Petitjean az Iszlám Állam dzsihadista szervezet nevében követték el a merényletet, a rendőrség a helyszínen megölte mindkét iszlamistát. Ez volt az első olyan terrortámadás Európában, amikor egy katolikus papot a templomában öltek meg. A gyilkosságot 12 nappal a 86 áldozatot követelő nizzai kamionos iszlamista támadás után követték el. A két dzsihadista három ismerősét, Jean-Philippe Jean Louis-t tizenhárom év börtönre, Farid Khelilt tíz év szabadságvesztésre és Yassine Sebaihiát nyolc év börtönre ítélték terrorista bűnszövetkezet működtetése miatt.