Ravasz László életének utolsó időszakában Leányfalun a Károlyi-Biblia újszövetségi részének revideált fordítását készítette el, mely elsőként 1971-ben, az Amerikai Egyesült Államokban jelent meg. A Hatvan TV Kommentár című műsorában bemutatott Bibliát Ravasz László a Budapest-Kálvin téri Református Egyházközség presbitériumától (vezetőségétől) kapta ajándékba hetvenedik születésnapja. A Szentírás Szacsvay Éva néprajzkutatónak, a püspök unokájának tulajdona, aki 2015-ben adta kölcsön Millisits Máténak, hogy azt az általa rendezett, a teljes Kárpát-medencét átfogó bibliakiadásokat feldolgozó kiállításán be tudja mutatni. Református biblia könyvei pdf. Remélhetőleg a világjárvány elmúltával a hatvani közönség is megismerheti a Hatvany Lajos Múzeumnak az elkövetkező években megrendezendő egyik tárlatán. A Káldi Biblia IV. kötet 1836-ból Káldi György (1773-1634) jezsuita szerzetes fáradtságos munkával 1626-ra készítette el az első, teljes magyar nyelvű római katolikus Biblia-fordítást. Munkáját Szent Jeromos latin nyelvű Szentírás-fordítása alapján végezte.
Isten áldott Lelkének és a kőszálként megálló Igének cselekvő jelenlétében. Az online közvetítéssel a világhálón közreadott ünnepségen, az egyetem teljesen megtöltött Amfiteátrumában házigazdaként köszöntötte a jelenlévőket és az online érdeklődőket dr. Pálfi József rektor, református lelkipásztor, elmondva: "Tavaly pontosan ugyanitt emlékeztünk meg a Váradi Bibliáról, amelyen eleink 360 évvel ezelőtt dolgoztak, abban az időszakban, amikor két világbirodalom csapott össze, és annak fojtogató mindennapjaiban az emberek csak felfelé tudták fordítani a figyelmüket, egyedül a mindenható Isten felé. Biblia (református)-Könyv-Magyar Menedék Könyvesház. Jóleső érzéssel olvastam a közelmúltban – és büszke is vagyok rá, hiszen testvérhúgomról van szó – a nagykárolyi híradást, miután bemutatták a kézzel írt köteteket, amelyek most itt vannak előttünk. Jólesik az embernek ránézni, kézbe venni, hiszen különleges, tettekben is megvalósuló formája ez a lelkész missziójának. Istennek legyen hála, hogy ezt most kézbe vehetjük". Rámutatott, hogy a kötetek 1100 másolója közösséget teremtett, "egy látható és egy láthatatlan egyházat".
Vinczéné Pálfi Judit, a váradi kézzel másolt Biblia megszületésének szíve-lelke köszönetet mondott mindazoknak, akik valamilyen formában hozzájárultak a kötetek bemutatásához és létrejöttéhez. Gyülekezeti bemutató útjukra így indította a Bibliákat: "Abban bízom, hogy amikor a kézzel másolt Biblia missziós útja elkezdődik gyülekezeteinkben, majd mindannyian megérezzük, mennyire nagy szükségünk van Isten Igéjére". A hallottakat a Fuvalom Énekegyüttes gyönyörű, 16-17. századi énekek vokális és instrumentális előadásával élményszerűen mélyítette el emlékezetünkben. Református biblia könyvei magyarul. Istennek nagy hála, embereknek, s Királyhágó-mellék református népének nagy-nagy köszönet mindenért! (Dr. Békefy Lajos/Felvidé)
A náci kapitulációt megelőzően még sikerült elrejteni a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket egy benzines hordóba, amit egy sziklafal tövében ástak el. Az eredeti tárolóeszközben egyedül a kardot hagyták meg a koronaőrség tagjai, amit fogságba esésüket követően átadtak az amerikaiaknak. A Szent Korona, az országalma, a koronázási kard és a jogar (MTI-fotó: Ráfael Csaba) Rövid időn belül azonban a Szent Korona és a többi ereklye rejtekhelyét is felfedték az amerikaiaknak. A magyar koronázási jelvények először a bajorországi Augsburgba, majd a Deutsche Bank frankfurti trezorjába kerültek. Az amerikaiak jó pár évig halogatták a végleges döntést a Szent Korona sorsáról. A washingtoni vezetés szemében is nagy tekintélynek örvendő Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek egy időben szorgalmazta, hogy azt adják át a Vatikánnak, amit komolyan fontolgattak is az amerikaiak. Végül mégis átszállították az Egyesült Államokba, ahol a legmagasabb biztonsági szinten védett Fort Knox katonai támaszpontra került.
Debrecen - Idén 40 éve, hogy hazatértek Amerikából a magyar koronázási jelvények. A történelmi ereklyék tengerentúli "kalandjairól" Glant Tibor, a Debreceni Egyetem docense több évtizedes kutatómunka alapján írt könyvet. A kötet szerdán jelenik meg. A szovjet hadsereg elől menekülő nyilasok parancsára a II. világháború végén a koronaőrség 1945 márciusában német földre – a mai Ausztria területére – menekítette a Szent Koronát, a jogart, az országalmát, a kardot, a koronázási palástot és a Szent Jobbot. Utóbbi kivételével – amelyet Magyarország még abban az évben visszakapott – az ereklyék hamarosan amerikai kézbe kerültek. Így kezdődött a kegytárgyak 33 éven át tartó kényszerű "emigrációja", ami átmenetileg Fort Knox-ban, az állami pénzverde lerakatában ért véget. Magyarország több sikertelen próbálkozása után, az amerikai magyarok tiltakozása ellenére a Carter kormány 1978. január 6-án juttatta vissza a nemzeti kincseket jogos tulajdonosának. A nagyközönség először a Nemzeti Múzeumban kiállítva csodálhatta meg a kegytárgyakat, amelyek ma már a Parlamentben találtak végleges kiállítóhelyükre.
A koronázási jelvényeket adu ászként magával cipelve azon nyomban el is indult Magyarországra. Tisztában volt vele, hogy helyzeti előnyét csakis gyorsasággal van esélye győzelemre váltani, csekély kísérettel, álruhában, éjjel is lovagolva közeledett Fehérvárhoz 1305. végén. A Szent Koronát egy külön erre a célra készíttetett csobolyóban vitte magával. Fából készült, dob alakú kulacsról van szó, akkoriban mindenki ebben hordta a bort vagy vizet. Észre sem vették, hogy elhagyták Körülbelül annyira volt feltűnő, mint ha ma valaki hátizsákkal, táskával vagy szatyorral jön velünk szembe az utcán. Szükség volt az óvatosságra, sem Ottó, sem a korona nem kerülhetett Károly Róbert híveinek kezére. Szerencsésen megérkezett, a korona számára viszont majdnem végzetes véget ért a kaland. Az események után alig fél évszázaddal később szerkesztett Képes Krónikát idézzük: Amikor csöndes éjszakán embereivel az országúton lovagolt, ahol igen sok utas járt, a szíj, amellyel a csobolyó borosedény módjára a nyeregkápára volt kötözve, véletlenül eloldozódott, leesett, hogy észre sem vették.
A korona több évszázados kalandos sorsának ezt a néhány évtizedét kutatta hosszú éveken át Glant Tibor, a Debreceni Egyetem Észak-Amerikai Tanszékének docense, akinek tollából ebben a témakörben ez már a második kötet, amely a hazatérés 40. évfordulójára jelent meg. - Sokan tudják rólam, hogy rajongok a koronázási ékszerekért, ha csak tehetem, elzarándokolok a kiállított kincsekhez – mondta az portálnak Glant Tibor. A szerző azt is elárulta, hogy tizenévesen hatalmas csalódás volt számára, amikor utólag kiderült, hogy az "élőben közvetített" 78-as átadási ünnepséget valójában a nagyközönség két órás eltéréssel láthatta a televízióban. – Talán ekkor fogalmazódott meg bennem először, hogy vannak még feltáratlan titkok, amelyeket érdemes lenne megismerni – fogalmazott az egyetemi docens. - A kutatás a hazai levéltárakban kezdődött, majd az Egyesült Államokban folytatódott, itthon és ott is rengeteg segítséget kaptam, így juthattam hozzá magánarchívumokban őrzött dokumentumokhoz, fotókhoz is.