Néhány jogszabályban az átlagkereset fogalmával is lehet találkozni. Így a munkavédelmi törvény szerint, a munkavédelmi képviselőt a tevékenysége ellátásához munkaidő-kedvezmény illeti meg, amelyre átlagkeresete illeti meg. A munkaügyi perben a munkavállalót megillető költségkedvezményről rendelkező miniszteri rendelet is a munkavállaló átlagkeresetéről rendelkezik. Ez azért különös, mert 2012. július 1-je óta az átlagkereset számítására irányadó munkajogi szabály nincs. A helyzetet a Munka Törvénykönyvét hatályba léptető átmeneti rendelkezések sem oldják meg. Kifejezett szabály ugyanis csak arra van, hogy ha a kollektív szerződés vagy a felek megállapodása említ átlagkeresetet, akkor azon a távolléti díjat kell érteni. Nincs azonban ilyen kötelező megfeleltetés akkor, ha az átlagkereset kifejezést jogszabály használja. A bírói gyakorlat a problémát akként kezeli, hogy egy kúriai kollégiumi vélemény alapján a munkavállalói költségkedvezményt a 2012. július 1-jét követően indult munkaügyi perekben távolléti díj alapján kell megállapítani.
151. §). Az előbb említett pótlékokon kívül, a más bérpótlékot figyelembe venni nem kell a távolléti díj számításánál, amennyiben nem volt a munkavállalónak munkaidő beosztása. Ha a munkavállalónak volt munkaidő-beosztása, akkor a távolléti díjon felül megilleti az a bérpótlék, amely munkavégzés esetén megillette volna. Az új távolléti díj számítás hatályba lépése óta megosztja a közvéleményt, s az egyértelmű szabályozásának hiánya miatt, több féle értelmezési módszer látott napvilágot, amely által eltérő számítási módok eltérő eredményt hoztak. A problémát legfőképp az okozta, hogy a havibéres esetén is, bevezetésre került a 174-es osztószám a távollét tartamára, s ebből kifolyólag a munkavállaló szabadságolása esetén, a megszokott havi bérétől kismértékű eltérés lehet, lefele és felfele is, a hónap munkanapjainak számától függően. A problémák orvosolására az NFSZ egy módszertani segédletet dolgozott ki, ez olvasható az alábbiakban, s az eredeti anyag elérhető: Nemzetgazdasági Minisztérium Nemzeti Munkaügyi Hivatal Módszertani segédlet a munka törvénykönyvének a távolléti díj kiszámítására vonatkozó szabályainak alkalmazásához I. Az új munka törvénykönyvének (Mt. )
A munkanapok száma havonként általában 20 és 23 nap között szóródik a naptári hónap hossza és a hétköznapok/hétvégék hónapon belüli elhelyezkedésének függvényében, ezért az új számítási mód a gyakorlatban azt eredményezi, hogy a munkabérek az adott hónap munkanapjaitól függően – mind pozitív, mind negatív irányban – eltérhetnek a munkaszerződésben megállapított alapbértől. Természetesen hasznos szakmai vitát folytatni arról, hogy a jogalkotó által választott számítási módszer minden tekintetben megfelelő-e, ugyanakkor a számításra vonatkozó törvényi szabályozást egyértelműnek tartjuk. Számítunk és nyitottak vagyunk ugyanakkor mind a munkaadók, mind a munkavállalók visszajelzéseire az új munka törvénykönyve gyakorlati alkalmazásának tapasztalatai tekintetében, amelynek eredményeként szükség szerint sor kerülhet a törvény "finomhangolására". A Nemzetgazdasági Minisztérium már kifejezte hajlandóságát arra, hogy a munkaadók, a munkavállalók és az egyéb jogalkalmazók visszajelzései alapján – az érdekképviseletekkel és más szakmai szervezetekkel közösen – áttekintse a hatályos szabályozást és a tárgyalások eredményeként, amennyiben szükséges, kezdeményezze a távolléti díjjal kapcsolatos szabályok módosítását.
Munkaidő-kedvezmény További kevéssé ismert garanciális szabályként jelenik meg a munkavállalók támogatása érdekében a munkaidő-kedvezmény. Amennyiben a munkavállaló az Eütv. szerinti emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésen, közismertebb nevén lombikprogramban vesz részt, a munkavállaló az Mt. 55. § (1) bekezdés b) pont mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól. A mentesülés idejére az Mt. 146. § (3) bekezdése alapján a munkavállalónak távolléti díj az eljáráson való részvétel idejére nézve azonban nem jár, távolléte viszont igazoltnak minősül. A kezelés időtartamát nem lehet ugyanakkor tágan vagy korlátlan módon értelmezni, a szabály kizárólag az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő tényleges kezelés, vizsgálat, beavatkozás időtartamára vonatkozik. A kedvezmény azonban nem szűkül le kizárólagosan a női munkavállalókra; a mentesülés a feltételek fennállása esetén a férfiakat is megilleti. Ez a lehetőség nyilvánvalóan akkor vehető igénybe, ha a munkaviszony fennállása során kerül sor a tájékoztatásra.
Jövedelem: A magánszemély által az adóévben bármilyen címen és formában megszerzett bevétel egésze vagy a törvényben elismert költségekkel csökkentett része. Költségként mindig csak a bevétel elérése érdekében felmerült kiadás számolható el. A személyi jövedelemadó törvény alapján megkülönböztetünk:. 1. Összevont adóalapba tartozó jövedelmek: önálló tevékenység (pl. : egyéni vállalkozó vállalkozói kiléte, megbízási jogviszony, mezőgazdasági őstermelő, bérbeadásból származó jövedelem) nem önálló tevékenység (pl. : munkaviszonyból származó jövedelem, tárasa vállalkozó tagi kivét, Gt. vezető tisztségviselőjének a tiszteletdíja, segítő családtag jövedelme, képviselők jövedelme) 2. Külön adózó jövedelmek (nem része az összevont adóalapnak) Egyéni vállalkozó adóalapja után fizetendő vállalkozói szja és az adózás után vállalkozói jövedelem után vállalkozói osztalékadót fizet. Vagyonátruházásból származó jövedelmek (Ingó25%, ingatlan 25%, öröklési szerződésből szárazó jövedelem 25%) Tőkejövedelmek (kamatjövedelem 20%, osztalék 25%, 35%, árfolyamnyereség 25%, vállalkozásból kivont jövedelem25%) Természetbeni juttatások 54% (magáncélú telefonhasználat) Vegyes jövedelmek: (kis összegű kifizetés 15 000 Ft-ig 36%, ingatlan bérbeadásából származó jövedelem, ha nem az összevont adóalap részeként adózik 25%, nyeremény 25%) Az adó mértéke: Az adótábla 2009. évben: A jövedelem összege: Az adó mértéke: 0 – 1.
TÖLTÖTT KÁPOSZTA RECEPT VIDEÓVAL - Töltött káposzta készítése Klasszikus töltött káposzta YOUTUBE VIDEO KÉPEK NÉZD MEG A VIDEÓINKAT és készítsd el a receptet! Klasszikus töltött káposzta! Kell ennél többet mondanunk? Klasszikus töltött káposzta - Ahogy mindenki szereti | Femcafe. Tedd büszkévé a nagymamát és a családot ezzel a tuti biztos klasszikus recepttel! RECEPT LEÍRÁS Hozzávalók 150 g főtt rizs 500 g darált sertéslapocka 1 fej pirított vöröshagyma 1 gerezd pirított fokhagyma 1 db tojás 1 mk só 1 mk feketebors 1 mk köménymag 1 ek fűszerpaprika Savanyú káposzta levél 1 fej vöröshagyma 1 gerezd fokhagyma 1 szál kolbász (füstölt) 200 g oldalas (füstölt) 200 g sonka (füstölt) 600 g savanyú káposzta 3 db babérlevél (friss, vagy szárított) 500 ml víz Lépések Lépés 1 Lépés 2 A töltelékhez a darált lapockát összedolgozzuk a fűszerekkel, a pirított vöröshagymával, a fokhagymával és egy tojással. Lépés 3 A káposztalevél torzsáját "V" alakban kivágjuk, majd kicsit egymásra simítjuk a "V" két oldalát úgy, hogy egybefüggő levél felületünk legyen. Hosszúkás formában ráhelyezzük a tölteléket és szorosan feltekerjük.
Töltött káposzta készítés - YouTube
Kilecz Szilvia Mária @szilvia_szisz0627 Pécs Régi, családi recept ez, nagymamám mindig így készítette a töltött káposztát. A töltelék nincs káposztába töltve, hanem gombóc formájában van benne, de ez az étel élvezeti értékén semmit sem ront! Nagyon finom! #2019 80 perc Hozzávalók 3 főre 500 g savanyú káposzta 1 közepes fej vöröshagyma ízlés szerint sűrített paradicsom 4-5 db babérlevél ízlés szerint só ízlés szerint egész bors 1 tk fűszerpaprika A töltelékhez: 300 g darált sertéshús 1 db tojás 150 g főtt rizs ízlés szerint bors ízlés szerint fűszerpaprika 2 gerezd fokhagyma 2 ek étolaj 1 ek liszt