2022. JANUÁR A nárcisztikus személyiségzavar létező rendellenesség, az ebben szenvedő gyakran súlyos fenyegetést jelent a környezetében élők számára. Ismerd fel időben és kerüld el ezeket az embereket messzire! Európa-bajnok ezüstérmes, ifjúsági olimpiai bajnok úszónőnk közelmúltban napvilágot látott megrázó vallomása a gyermekkorától kezdődően rendszeresen elszenvedett fizikai, lelki és szexuális bántalmazásokról, újfent ráirányították a figyelmet a családon belüli erőszakot elkövetők jelentős részére jellemző nárcisztikus személyiségzavarra. A nárcisztikus emberek maguk is gyakran valamilyen korai trauma elszenvedői. Általában a kisgyermekkorukban éri őket sérülés, mely az egészséges énkép kialakulását gátolja. Valószínűleg azt éreztették velük, bármit tesznek is, nem elég jók, alkalmatlanok. Annak érdekében, hogy megbirkózzanak szégyenérzetükkel, védekezésként saját érzéseik másokra való kivetítését, az ellentámadást, mások okolását használják, illetve mindent elkövetnek, hogy bebizonyítsák maguknak különleges mivoltukat.
A nárcisztikus személyiségzavar jellemzői A nárcisztikus személyiségzavar a lényege a csodálat iránti igény és az empátia hiányának mintája, amely már a korai felnőttkortól kezdve, különféle kontextusokban jelen van.
Az sem számít, ha ennek az az ára, hogy lenézzem és kinevessem a dolgaidat, ez erőt ad és szórakoztat. Szeretem azt a gyerekes ártatlanságot és naivitást, amivel csodálsz engem, és mindent megteszek azért, hogy ez így is maradjon: lelkifurdalás nélkül hazudok neked, és összezavarlak, hogy még te magad is kételkedj abban, amit megbeszéltünk, amit mondtam és tettem. Az őrület határáig képes vagyok ebben elmenni, és magabiztosságom miatt te fogod kétségbe vonni magadat a végén, nem én. Jobban tudom, mire vágysz, mint te magad Szeretem azt is, hogy igazi, mély beszélgetésekre, teljes önátadásra soha nem kerül sor közöttünk. Te elmondhatod – sőt, el is várom, hogy elmondd – a legféltettebb titkaidat és legbensőbb érzéseidet, én viszont sosem engedlek ilyen mélységben közel magamhoz. Én magam sem ások az érzéseim mélyére, épp elég annyit tudni, hogy a szakmámban és az ágyban is én vagyok a legjobb, az egyetlen igazán kompetens ember. Jobban tudom, mire vágysz, mint te magad. Engem mindenki imád, aki nem ismer közelről... Imádom, hogy függsz tőlem, és én alakítom a gondolataidat, az érzéseidet, a világnézeted, és te az élet forrásaként, a megváltóként tekintesz rám, hiszen bármikor el tudlak varázsolni, ha épp úgy tartja kedvem, miközben teljesen megváltoztatlak és elszigetellek a számodra fontos emberektől.
narcisztikus ellátmányra (supply) van szüksége, azaz dicséretekre, figyelemre, hatalomra, hogy valami kitöltse a benne tátongó űrt. Amint fogyni kezd az ellátmány, azonnal pótolnia kell, különben a rendszer széteséssel fenyeget, hiszen nincsen olyan belső tartalom, ami tartást adna neki. Olyan ez, mintha egy feneketlen hordót kellene megtölteni vízzel. Bármennyire is lehetetlen a küldetés, a narcisztikus személy bármire képes az ellátmány megszerzéséért. Ha ez nem sikerül manipulálás vagy csábítás útján, kicsikarja belőled erővel. A témára specializálódott szakember, Preston Ni szerint ezt a 7 szerepet játssza el leggyakrabban, hogy elérje, amit akar. #1 Az Önjelölt Mindentudó Hajlamos otthon, a munkahelyén, vagy bármely más társas helyzetben páratlan szaktekintélyként, a tudás felkent papjaként hivatkozni önmagára. Mivel mindig mindent ő tud a legjobban, ezért nem átall folyamatosan kritizálni, kijavítani másokat. Csak a saját nézőpontja számít, más szempontokat érvénytelenít, marginalizál.
Hiába a potyogó férfikönnyek, a sokkoló dráma ellenére egyáltalán nem nyomasztó vagy hatásvadász a film, pedig tényleg csak centire van attól, hogy ezt szándékosan kihasználja. Egy klasszikusan tragikus mese, amiben minden szereplőnek sokkal rosszabb az élete, mint a nézők nagy részének, mégis képes csodálatos pillanatokat okozni úgy, hogy közben próbáljuk a hagymapucolásra fogni, hogy miért folynak a könnyek az arcunkon.
A mozit öröm végigülni a manír nélküli, bravúros színészi alakításokért is, melyeket a keresetlen emberi dialógusok segítenek. Több feszült pillanatban megkönnyebbülést hoz, hogy a szereplők köntörfalazás helyett egyszerűen és tisztán kimondják, miről is van szó valójában. A szinte valószerűtlennek tűnő kulcsjelenetben, a babakocsival sétáló Randi (Michelle Williams) és Lee véletlen találkozásakor az az érzésünk támadhat, hogy a színészek improvizálnak. Talán ezért lesz a vásznon is életszerű és hihető a szituáció. Kult: A régi város teljesen kikészít, hogy megtanítson élni | hvg.hu. Egy ilyen helyzetet nem lehet kitalálni, és megírni teljesen lehetetlen. Casey Affleck a filmben nyújtott, valóban kimagasló színészi munkáját már mintegy ötven díjjal (többek között Golden Globe, BAFTA) is elismerték, de hogy a sokak által jósolt Oscart is megkapja-e, azt lapzártánkkor még nem lehet tudni. Lee a múlt és a jelen találkozásában kettős gyászfolyamatot él át kitartó méltósággal, miközben lelkében oldódik a feltolult emlékek forgataga. Szerencsére a giccses, kommersz végkifejletet nem erőltették rá a történetre, így egy, a realitás talaján maradó, hihető, és mégis elemelő zárlata lett a filmnek.
De ez Lee részéről is rendben van, hisz szemlátomást ő sem az érzelmek embere: csak teszi a dolgát. Mi pedig hamarosan megtudjuk, hogy miért ilyen. A régi vars.com. Felnézhet-e rá? Az elsősorban darabíróként aktív Kenneth Lonergan (a New York bandái Oscar-jelölt társírója, a hányattatott sorsú, de nagyszerű Margaret író-rendezője) finom eleganciával és - a helyenként rosszul megválasztott zenét leszámítva - túlkapások nélkül mutatja be Lee jelenét és azzal párhuzamosan a férfi múltjának azon állomásait, melyek odáig vezettek, hogy mindent hátrahagyva ebbe az anonim elmúlásba meneküljön. Láthatod, hogy a múltban, ha nem is példás családapaként, de csapatjátékosként helyt állt, megismerheted bátyja zaklatott életét, végül pedig szembesülhetsz azzal a drámai fordulattal, ami mindent tönkretett. Kenneth Lonergan, az a szemét Kenneth Lonergan pedig fanyar humorával, természetes, csöppet sem tolakodó kamerájával, elképesztő érzékkel kiválasztott, előadott és megvágott jeleneteivel pedig eléri, hogy ezek az emberek szépen, csendben beleszőjék magukat a szívedbe, és mikor a tragédia megtörténik, odabenn zokogsz magadban azzal az egyszerre ijesztő és megnyugtató tudattal szembesülve, hogy az élet mennyire magától értetődően kegyetlen tud lenni.