Kép forrása: Wikipédia / Szerző: Valérie75 Az erdei pajzsika (Dryopteris filix-mas) bemutatása, gondozása Kép forrása: Wikipédia / Szerző: Valérie75 Az erdei pajzsika (Dryopteris filix-mas) a pajzsikafélék családjába tartozó évelő páfrány, mely főként a mérsékelt övi erdőkben honos, az aljnövényzet része. Közepesen magas, dús és terebélyes növény, melynek szeldelt levele az 1méteres hosszúságot is megközelíthetik. Levélzetével és habitusával díszít, árnyékos, természetes hatású kertrészek ideális növénye. Biológia - 10. évfolyam | Sulinet Tudásbázis. Az erdei pajzsika árnyékos vagy félárnyékos helyre, tápanyagokban gazdag, humuszos, laza szerkezetű, savas vagy kicsit meszes talajba ültetve fejlődik legszebben. Mivel természetese élőhelyét az erdők jelentik, ezért jól alkalmazkodott a kevés fényhez, a kertben is bátran ültethetjük fák alá. Kedveli a kissé párás, nedves környezetet, érdemes leveleit vízzel permetezni, valamint rendszeresen öntözni. Levelei télig díszítenek, azután visszaszáradnak, ezeket kora tavasszal kell levágni.
Hivatkozások A Wikifajok tartalmaz Erdei pajzsika témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Erdei pajzsika témájú médiaállományokat és Erdei pajzsika témájú kategóriát. Az erdei pajzsika (Dryopteris filix-mas) a valódi páfrányok (Pteridopsida) osztályának édesgyökerű páfrányok (Polypodiales) rendjébe, ezen belül a pajzsikafélék (Dryopteridaceae) családjába tartozó faj. Előfordulása [ szerkesztés] Az erdei pajzsika előfordulási területe Európa, Izlandtól és Portugáliától egészen a Kaukázusig, valamint Törökország, Szibéria, Közép-Ázsia, Afrikában Marokkó és Észak-Amerika. Egyes helyeken termesztik. Erdei pajzsika – Wikipédia. Megjelenése [ szerkesztés] Ez a növény tekintélyes megjelenésű évelő páfrány. Rövid, vaskos gyöktörzséből eredő többszörösen összetett levelei rozettaszerűen állnak, az 1 métert is elérik. A levélnyél erőteljes, a lemeznél sokkal rövidebb, sárgás, gyengén csatornás, világos színű pelyvaszőrök borítják. A levéllemez hosszúkás lándzsás kerületű, vállán kissé, csúcsán erősebben elkeskenyedik, egyszerűen szárnyalt, a tél kezdetéig zöld marad.
Paprika – Capsicum annuum Paprika – Capsicum annuum Szerző üre György | Fűszernövények felhasználása és hatása, Gyógynövények hatásai, neveinek listája | Papsajt gyógyhatásai és gyűjtése Papsajt gyógyhatásai és gyűjtése Szerző üre György | Gyógynövények hatásai, neveinek listája |
A gyökértörzseket feldarabolás nélkül, zsinórra felfűzve célszerű megszárítani. Kb. 3 kg friss anyagból lesz 1 kg száraz áru. Hatóanyag A drog csak addig hatásos, amíg belseje zöld. Tartalmaz floroglucin -származékokat, cseranyagot, keserűanyagot, illóolajat, zsírosolajat stb. A vízben nem, de éterben vagy kloroformban oldódó anyagok gyűjtőneve: filicin. A kivonási eljárástól és a tárolástól függően változó összetételű filicin floroglucin-származékokat tartalmaz. A legértékesebbek a kétés a háromgyűrűs vegyületek. Felhasználás A gyökértörzsből állatgyógyászati bélféregűző szereket állítanak elő. Népies fürdetőszer visszér-gyulladás és reuma ellen. Belsőleg mérgező hatása miatt nem használható! Bejegyzés navigáció
Azonosítsd a kép részleteit, majd válaszd ki a legördülő listából a megfelelő válaszokat! A: Bezárás (1): B: Bezárás (2): C: Bezárás (3): D: Bezárás (4): E: Bezárás (5): F: Bezárás (6): G: Bezárás (7): H: Bezárás (8): I: Bezárás (9): Enable JavaScript
Vagy inkább fali ~. Egy ódon kőfalból nőnek ugyanis a kisebb-nagyobb páfrányok. Azért akad belőlük az erdős részeken, árnyékos, nyirkos, inkább köves szerkezetű talajon. Kezdőlap / Magyarország növényvilága / Szálkás ~ Kezdőlap A kezdeményezésről... Erdei ~ Erdei ~ - Tölcsér alakú bokrot képez. Hazánkban nyirkos erdőkben, ligetekben, fenyvesekben fordul elő. Rövid, vaskos gyöktörzsű faj. Levelei egyszer szárnyaltak, a levélszárnyak tövig szeldeltek. Egyik leghálásabb páfrányunk. Erdei ~, Erdei hímpáfrány, páprágy Nephrodium filix mos Rich. Mérgező! A gyökértörzs ből állatgyógyászati bélféregűző szereket állít elő az ipar. A népgyógyászatban fürdetőszerként alkalmazták visszérgyulladás és reuma ellen. Erdei ~ (Dryopteris filix-mas): Rövid gyöktörzsű páfrányfaj, tölcsért formáló levelei kétszeresen szárnyaltak, sötétzöldek, 50-70 cm hosszúak, szokatlanul vaskosak. Emiatt lassan fonnyadnak, sokáig életben maradnak. Teljesen télálló, olyan helyre ültessük, ahol nyáron is hűvös, párás a levegő.
A zarándokút következő állomása Debrecen lesz, ahol május 11-én, szombaton délelőtt csodálhatják meg az érdeklődők a Szent László Ereklyéjét és a lovagkirály legendáját ábrázoló virágkocsit.
A domonkosok kb. 110 év után, máig tisztázatlan körülmények között több mint 600 évre elhagyták a várost. [1] A domonkosok és a ferencesek csak 1942 -ben tértek vissza Debrecenbe. Tevékenységükhöz önálló plébániát is kaptak, a város egyetlen plébániájából, a Szent Anna plébániából leválasztották a Szent István-templomot és plébániát a ferenceseknek, és a Szent László-templomot és plébániát a domonkos rendnek. Utóbbihoz hozzácsatolták a józsai filiát is. A kinevezett domonkos és ferences atyák ünnepélyes beiktatására 1942. október 11 -én, a Szent Anna-templomban került sor. Még azon év novemberében hozzáfogtak a Károly Ferenc József (ma Füredi) út 6. szám alatt a domonkos rendház építéséhez, és 1943. január 7 -én dr. Bánáss László prépost felszentelte a zárdát, amelyben egy szoba- kápolnát is berendeztek. 1943. március 14 -én dr. Lindenberger János apostoli kormányzó megáldotta a megnagyobbított kápolnát. 1946 -ban a rend telket vásárolt a Bem tér (akkori Magoss György tér) és a Hadházi utca sarkán.
A helyi rendtartomány megalapításával a Bolognai Egyetem magyar származású jogtanárát, Magyar Boldog Pált bízták meg, aki négy társával érkezett Magyarországra. Főleg a keleti területeken a kunok között végeztek térítő munkát. Egyes források szerint a debreceni kolostorukat 1226 -ban alapították, és ez a mai Református Kollégium helyén állhatott. 1326 -os távozásuk után rendházukat ferencesek vették át. [1] A 13. században, a fejlődésnek indult Debrecenben már állt egy Szent László-templom. Az egykori Szentlászlófalvának (a mai Szappanos utca környékén) volt egy Szent László titulusú temploma, amelyet feltehetőleg a 13. század végén építettek. Az 1332-37-es pápai tizedjegyzék szerint ez a plébánia, illetve az ugyancsak debreceni Szent András-templom a legnagyobb plébániák közé tartozott a váradi püspökség területén. Az előbbi templom pusztulása után a Szent András-templomban volt egy Szent László-mellékoltár, és ez a templom volt a domonkosok temploma, illetve kolostoruk is a közelben – a mai Püspöki palota vagy a Kollégium környékén – lehetett.